Vita:Supermarine Spitfire

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Repüléssel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Repülési műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Repüléssel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hadtudományi szócikkek (születő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. július 18.

Hadtudományi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Második világháború témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Második világháború műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Második világháború témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kilátás

„…5,08 cm-rel (2 hüvelykkel) előrébb helyezték el, hogy a pilóta jobban kilásson a kabinból leszállás alatt.”

Lehet, hogy rosszul tudok valamit, de úgy gondolom, ha előrébb van a szárny, akkor rosszabb a kilátás. :-) --Bitman ^vita 2009. január 4., 10:27 (CET)

Nem a szárnyat, hanem a főfutókat vitték előrébb a cél érdekében (kicsivel lejjebb került a gép, ha a főfutószár hossza nem változott). Azt nem tudom, mennyire ért sokat ez a 2 hüvelyk, de a légcsavar átmérője korlátozó tényező. Hosszirányú stabilitás végett viszont lehet nem volt rossz, hisz nőtt a tengelytáv a fő- és farokfutó között. --Gyantusz ^vita 2009. január 4., 11:25 (CET)

Ach! Félreértettem. :-) Bár az a gyanúm, hogy amíg a levegőben van a gép („leszállás alatt”), addig mindegy hol a futó és milyen hosszú, a kilátásra nincs hatással. --Bitman ^vita 2009. január 4., 14:52 (CET)

Hm, igaz. Ha leszáll (egyelőre ez van, amit írtam a cikkben). Viszont ha gurul a gurulóúton, akkor célszerű kilátni az orr felett. Igazából erre egyik ilyen futóelrendezésű gép sem képes, az orr mindíg betakar, ezért mennek „S”-ben a gurulóúton (útszéltől–útszélig), hogy lássák merre kell (mint a Forma 1-esek, csak itt nem kell a gumit melegíteni). ;)

A P–47 erre klasszikus példa: ott egy krapek mindíg ült valamelyik szárnyfelen és irányította a pilótát, mikor kell fordulni. Aztán a futópályára kiérés után leugrottak a szárnyakról, oszt felszállási engedély után „adjad neki a fröccsöt”. Spit-nél ilyen filmet/képet még nem láttam, igaz a britek/németek nem sok gurulóutat fabrikáltak a rep„tér”en. A pucér ledöngölt pusztában szálltak fel-alá, puszta menti erdősben meg berakták a gépeket (oroszok is ezt az elvet követték, az amcsik vesződtek feszt pályaépítéssel, ld. acélrács-pályák fektetése). --Gyantusz ^vita 2009. január 5., 00:20 (CET)

Akkor talán nincs is szükség a „hogy a pilóta jobban kilásson…” kezdetű félmondatra. :-) --Bitman ^vita 2009. január 8., 07:37 (CET)