Vita:Sigmund Freud

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Data Destroyer 14 évvel ezelőtt a(z) Szendi Gábor témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (jól használható besorolás)
Pszichológiai témájú szócikkek (jól használható besorolás)
Zsidósággal kapcsolatos szócikkek (jól használható besorolás)
Anatómia témájú szócikkek (jól használható besorolás)

Freud az egyik történelmi ateista[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 18 évvel ezelőtt7 hozzászólás4 résztvevő

Freud az egyik leghíresebb történelmi ateista személyiség, aki a lélek helyett a pszichológia elétérbe helyezésével sokat tett a tudományért és az emberiség fejlődéséért. Ez letagadni nem lehet.--Jancsika 2005. október 16., 11:52 (CEST)Válasz


Ha kutatásunkban arra az eredményre jutunk, hogy a vallás nem egyéb, mint az emberiség neurózisa, és hogy roppant hatalma hasonlóan értelmezhető, mint pácienseink neurotikus kényszerei, akkor bizonyosak lehetünk afelől, hogy az urakodó hatalmak haragját vonjuk magunkra. (Mózes, az ember és az egyistenhit).Kope 2005. október 16., 13:42 (CEST)Válasz

Varadi Zsolt: elek a gyanuval, hogy igen, Jancsika gyanusan IGE (gondolom, ennek kovetkezmenyei vannak), de ugy velem, abban igaza volt, hogy Freud nem volt vallasos (sot, az eletrajza alapjan katolikus ellenes volt, de ez foleg a zsido ontdataban (es az akkori helyi egyhaz nem tul zsido barat politikajaban) gyokerezett mar fiatal koraban, es nem annyira filozofiai megfontolasok vezettek ide. Amit meg nem tudok tisztan, az az, hogy az egyhazakat ellenezte, vagy Isten letezeset vetette el. ez gondolom, nem mindegy). Abban is igaza van, hogy Freud a vallasossagot magyarazta, erre elmelete volt (ahogy pl. Jungnak is volt egy masik :). A kijelentesnek, hogy Freud ateista gondolkodo lett volna, ennek ellenere szerintem nem teljesen allja meg a helyet, mert szerintem Freud nem volt gondolkodo a szo filozofiai ertelmeben. Sokkal inkabb el tudnek fogadni egy olyan kijelentest, hogy pszichologiai megallapitasain sok ateista elmelet alapul. Jancsika/ige, ezzel egyet tudsz erteni? Azt hiszem, Jancsika, vagy IGe, vagy barki legyen, most feladta a lecket, igyekszem ennek utanna nezni (fokepp annak, hogy Freud hogyan definialta magat). Ha valaki ebben idezettel ki tudna segiteni, annak halas lennek. Kicsit ahhoz tudnam hasonlitani, hogy pl.Einstein eredmenyei is nagyban hatottak a XX szazadi gondolkodasunkra (de nem direktben, hanem kozvetve az eredmenyein keresztul), de ettol ot tovabbra is fizikusnak tekintjuk, es nem filozofusnak.

Annak is, aki tevolegesen hozza tud jarulni meg a cikk tartalmahoz (nem okvetlen a vallasi perspektivabol, ennel fontosabb dolgok is hianyoznak IMHO). --Mihalyia 2005. október 16., 15:37 (CEST)Válasz


Halk dobpergés: a magyar Wikipédia a világon az első forrás, amely ezt, a tudomány számára mindeddig ismeretlen Freud-fotót közzéteszi. Tekintve, hogy Freud életműve az utolsó ceruzavonásig fel van dolgozva, ez nem is olyan kis dolog. :) Data Destroyer 2006. február 17., 21:45 (CET)Válasz

Melyik a Freud? A fejkendős :-?

♥♥♥: Gubb  ✍   

2006. február 17., 21:59 (CET)

Nem, Freud a havas fenyő mögött bújkál. Nehéz észrevenni, de biztos ott van. :D Data Destroyer 2006. február 17., 22:02 (CET)Válasz

A képeken oda szokták írni, balról jobbra ki kicsoda. Nem vagyok benne biztos, hogy a motoros szemüveges kalapos tata -e az öreg Freud vagy a papos külsejű fiatal az, a még szakáll nélküli Freud kiadás.

♥♥♥: Gubb  ✍   

2006. február 17., 22:14 (CET)

Ebben igazad van, javítom. Data Destroyer 2006. február 17., 22:15 (CET)Válasz


Ilyet szól, "motoros szemüveges tata" :DDD Data Destroyer 2006. február 17., 22:18 (CET)Válasz

Születési dátum[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 17 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

A lapon feltüntetett születési dátum (7-e) valószínűleg rossz, mindenhol máshol, még a főlapon is 6-a olvasható. Ki kellene javítani. Tomi --81.0.87.124 2006. május 6., 15:55 (CEST)Válasz

Biztos csak elgépelték, megesik az ilyen. :) --Cs. Ali # 2006. május 6., 16:00 (CEST)Válasz

Freud pszichológiája[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt2 hozzászólás1 résztvevő

Másik két analitikus esetében (Carl Jung és Alfred Adler a szerzőknél megtalálható a pszichológiájuk is amit alkottak. Még akkor is ha címszavakban vagy laikusoknak alig érthető formában. Javaslom, hogy Freud elméletét és annak változásait (még ha dióhéjban is), de valahogy legyen kifejtve a lapon. Javaslatként a személyiség szócikkben található információkat lenne jó újra átgondolni, átszerkeszteni, bővíteni stb.

A személyiség szócikkből az említett rész hamarosan átkerül ide, a vitalapra.fektom vita 2008. november 7., 15:11 (CET)Válasz

Végülis a korábbi "személyiségelmélet" szócikk idevonatkozó részeit vágom be. Ezek még nincsenek kifejtve a "Freud" lapon. Az írás Nikitától származik.fektom vita 2008. december 2., 21:07 (CET)Válasz

A személyiség fejlődésének szakaszai[szerkesztés]

  1. Freud úgy vélte, hogy az első öt életévben a gyermek olyan fejlődési szakaszokon megy át, amelyek hatással vannak személyisége alakulására. Ezeket pszichoszexuális szakaszoknak nevezte el. Az egyes szakaszokban az id örömkereső impulzusai a test más-más területét szállják meg.
    1. Az első életévet a pszichoszexuális fejlődés orális szakaszának nevezte el. Ebben az időszakban a csecsemők öröme a szopásból származik.
    2. A második életévet Freud az anális szakasz kezdetének vélte, amikor a gyermek a széklet visszatartásában, elengedésében talál örömet.
    3. A fallikus szakaszban, amely 3-6 éves korig tart, örömeik nemi szervük simogatásából származnak. Az ödipális konfliktust a fallikus szakaszban kell megoldania a gyermeknek. E konfliktus a fiúknál a fiú szexuális impulzusai 5-6 éves kora körül az anyára irányulnak. A fiúban felébred az attól való félelem is, hogy nemi impulzusait apja azzal bosszulja meg, hogy kasztrálja. Ezt a félelmet Freud kasztrációs szorongásnak nevezte el. Az ödipális konfliktus feloldása vet véget a fallikus szakasznak, melyet kb. 7-12 éves korig tartó látenciaperiódus követ. Ez az időszak szexuális szempontból csendes.
  2. Végül a pubertás és a serdülés vezet be a felnőtt szexualitás érett fázisába, a genitális szakaszba.


Topográfiai modell[szerkesztés]

Alapvető probléma a szöveggel, hogy nem különbözteti meg a kétféle topográfiai modellt. Az elsőt Freud nagyjából az Álomfejtésben dolgozta ki, amikor megkülönböztette a tudattalan, a tudatelőttes és a tudatos hármasát. A második 1920 körül, Freud életművének harmadik szakaszában, Az ősvalami és az én-ben jelenik meg, és ebben van szó az ösztön-énről, az énről és a felettes-énről. A cikk összekeveri ezt a kétféle modellt. Freud elgondolásai az időben sokat változtak, ezért érdemes ezekre a változásokra is utalni a nézeteinek összefoglalásakor.

Szintén nem beszél a cikk az agressziós ösztönről, mely kb. 1920 után ugyanolyan fontos eleme a freudi gondolkodásnak, mint a szexualitás.

Szendi Gábor[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Kivettem a következő mondatokat:

Manapság felfedezései nagy részét megcáfolták, műveit inkább filozófiai és művelődéstörténeti, semmint orvosi értékük miatt becsülik. Kevéssé ismert, hogy pályáját végigkísérte az adathamisítás és tudatos megtévesztés.

Az első fele egyszerűen nem igaz, ráadásul a beíró összekeveri az orvostudományt a pszichológiával. A második mellett ott volt két hivatkozás, azonban az állítás csak az egyikben szerepel, a másik meg sem említi Freud nevét. Ilyen súlyú kijelentést minimum illene alaposabban alátámasztani, még Szendi Gábornak is. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2010. április 12., 23:50 (CEST)Válasz

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Sigmund_Freud&oldid=14880333”