Ugrás a tartalomhoz

Vita:Sankt Gallen-i Bruno

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Hamilcar Smith 7 évvel ezelőtt a(z) "Egyházi szavaink a szlovénből származnak" témában

Vita:Sankt Gallen-i Bruno

"Egyházi szavaink a szlovénből származnak"

[szerkesztés]

A magyar egyházi szavak döntő részben ősi magyar vagy türk eredetűek.

http://www.btk.mta.hu/images/13_Hopp%C3%A1l_Mih%C3%A1ly.pdf

A turkológiai kutatások fényében régi török jövevényszavaink köréből még néhánnyal kiegészíthető a fenti lista, álljon itt a Ligeti Lajos-féle teljes lista: bű, bölcs, báj, ige, igéz, kép, boszorkány, csök („keresztelői lakoma”), tor(„a temetés utáni lakoma”), ünnep, egyház, gyász, bűn, érdem, bocsát, búcsú, gyónik, terem, bú, örök, ül („ünnepet ül” értelemben), koporsó. ...a mennny pedig finnugor. böjt,vétek,bűn,hisz pedig ismeretlen eredetű, értsd nem tudjuk hogy türk, szláv, magyar, micsoda.

Nos akkor hol vannak itt a "szlovénből származó egyházi szavak"? élek a gyanúval, hogy Györffynek fogalma sem volt, miről beszélt, illetve annak hatása alatt állt, hogy ami nem egyértelműen magyar, türk vagy finnugor, az csak szláv lehet. Azt is kétlem, hogy Györffynek részletes listája lenne. Vagyis csak spekulált egyet.

Querfurti Brúnónál amúgy is lényegtelen infó, honnan jönnek a magyar egyházi szavak.

Amennyiben valaki letörli e részt, a cikket semmilyen veszteség nem éri. – Hamilcar Smith vita 2017. június 28., 18:04 (CEST)Válasz