Vita:Prion

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Lji1942 10 évvel ezelőtt a(z) Forrásokat kerestem témában

Nem vagyok benne biztos, hogy a prionok képesek a génállományba beépülni (nem valószínű, hogy a fehérjék képesek génként beépülni a más kémiai természetű DNS-szakaszok helyére; legalábbis nem hallottam még ilyenről). Sőt úgy tudom, hogy kifejezetten másról van szó. )

((Nem véletlenül: a prion fehérjék enzim természetüknél fogva alakítják át a neuronok burkán normálisan megtalálható védő prionfehérjéket abnormális prionfehérjékké.))

Talán Gnomon majd rendbehozza. Gubb 2005. május 15., 10:35 (CEST)Válasz

User:Englishgirl beleszerkesztett, de úgy, hogy most a cikknek se füle, se farka nincsen. Bele vannak hajigálva egyes állítások összeköttetés és keretek nélkül. Ez így, ebben a formában használhatatlan. Sajnos. Ádám 2007. május 23., 18:01 (CEST)Válasz

A nyércek aleuti betegségét egy parvovírus okozza, melyet a szervezet nem tud neutralizálni, ellenben rengeteg ellenanyagot termel. Ezek az ellenanyagok komplexek formájában lerakódnak a nyérc vaszkuláris rendszerének legkülönfélébb helyein. Következményes vérérgyulladás és glomerulonephritis viszi el az állatot.

((Ez szintén csak tévedés lehet, az aleuti betegségnek valóban semmi köze a prionokhoz, de a nyércek szivacsos agysorvadása (transmissible mink encephalopathy, TME) viszont valóban prion okozta betegség. Ha segítségre van szükség, keressenek itt: kcsikos@mancsok.hu))


Az elterjedés elméletéről[szerkesztés]

Kitettem a "nincs forrás" sablont, (és a "lektor"-t is kiteszem), melyet leginkább az elterjedésről szóló rész indokol. Ez a szövegrész ugyanis nem veszi figyelembe, hogy a Creutzfeldt–Jakob-kórnak sporadikus formája (a világon mindenütt azonos gyakorisággal) és öröklődő formája (tehát mutáció) is van. A Gerstmann–Sträussler–Scheinker-kór és a fatal familial insomnia is öröklődő, mutáció okozta betegség. Ez pedig nem illeszthető bele az Új-Guinea → misszionárius → kérődzők útvonalba. Egy mutáció nem terjed állatról emberre. Tehát a lényeg: a CJD, GSS, FFI nem a kuruból származik! – Gregorius P. vita 2008. április 27., 20:24 (CEST)Válasz

Ugyan nem vagyok biológus, sem orvos, de szerintem ez a terjedési rész, marhaság. Ugyanaz a kórokozó nem okozhat más lefolyású betegséget ugyanolyan állatban (ember-ember). Ha a misszionáriusok ettek is a bennszülöttekből, akkor ők is kurut kaptak volna, nem CJD-t. Az emberről juhra való terjedés egyáltalán nem tünik életszerűnek.Valdez vita 2008. július 29., 11:09 (CEST)Válasz

Én meg prionkutató vagyok, és sajnos ez a szócikk tele van hibákkal, tévedésekkel. Pl. a Creutzfeldt-Jacob betegség öröklődő ill. sporadikus (kivétel: nvCJD), ennek megfelelően senki nem hurcolta be Európába. Javaslom az angol "prion" szócikk fordítását, átvételét.

A prion nem kórokozó, hanem egy harmadlagos szerkezetében torzult fehérjemolekula. A torzulás oka az, hogy a prionfehérje energetikailag stabilabb mint a szervezetben megtalálható fehérje. A torzuláshoz azonban kell aktiválási energia, ezért nem változnak csak úgy át a fehérjéink, illetve valószínüleg az immunrendszer is képes nagyon kis mértékben tenni ellene. Ennélfogva mivel nem csak egyféle prion létezik, így a betegségnek is több lefolyása lehet, bár a főbb vonal megeggyezik.

Az angol szócikk teljesen korrekt, hamarosan nekiállok lefordítani.Strelok vita 2010. április 17., 13:02 (CEST)Válasz

Hevítés[szerkesztés]

Én úgy tanultam, hogy a prion sav, formalin, hő, nukleáz és proteáz kezeléssel szemben is ellenálló fehérje, így nem vagyok benne biztos, hogy a hevítés biztonságosabbá teszi a fertőzött húst. Másfelől tudomásom szerit az állatról emberre terjedése nem bizonyított és nem is valószínű. Velag vita 2010. január 18., 11:53 (CET)Válasz

Én most érettségizem kémiából, és a hús hőkezelése teljesen biztonságossá teheti a prionfehérje fogyasztását, de ehhez jóval 100C° fölött kell lennie a kezelési hőmérskletnek(ahol gyakorlatilag minden fehérje roncsolódik). Vagyis "otthoni" eszközökkel nem tudnál ekkora hőmérsékletet elérni úgy (még kuktával sem), hogy az étel utána ehető is legyen.Strelok vita 2010. április 17., 12:51 (CEST)Válasz

A kellően magas hőfokon történő hőkezelés biztonságossá teszi az állati eredetű fehérjék fogyasztását (lásd húsliszt, vérliszt, csontliszt készítése). Az állatról emberre történő terjedése nagyon is bizonyított (fertőzött szarvasmarhák és juhok fogyasztása). A BSE (szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulása) és a juhok súrlókórja (scrapie) hazánkban a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek közé sorolt bántalmak. (Szerkesztő: Paragon - 2011. április 23. 19:48 CET)

Forrásokat kerestem[szerkesztés]

És raktam be a szócikkbe (csak cserkészés során botlottam bele, nem én kezdtem a témát, de az nagyon is aktuális). Így talán már nem annyira hiányos. A témához viszont nem értek annyira, most utánaolvasni sincs időm. (Az észrevételek jogosak, szakmailag sok minden tisztázatlan. Ráadásul kiment a divatból (van sok újabb baj!)), mielőtt szakmailag tényleg mélyen rákutattak volna. Segítsetek, hogy tisztességes szócikk legyen belőle. Még előkerülhet! Lehet, hogy lappang valahol. De az egész szakma retteg valamilyen kivédhetetlen világjárványtól (lásd spanyolnátha, az I. világháború után). Sok minden ránk hozta már a frászt: ebola, kuru, HIV, influenza, gyógyszer-rezisztens törzsek. Tkp. az az érthetetlen, hogy egyik sem okozott az egész emberiséget veszélyeztető világjárványt, bár az influenza mindig sok áldozattal járt, és az AIDS is nagyon megszedte a maga vámját főleg Afrikában (Onnan indult, éhező vagy alultáplált, immunológialag gyenge népességgel szemben. Lásd: Kwashiorkor). Mindenkinek üdvözlettel:Lji1942vita 2013. május 30., 17:21 (CEST)Válasz

Akinek meg érdemi információi vannak a témáról, legyen szíves beleírni a cikkbe, vagy kijavítani a cikk helytelen részeit. Együtt írjuk, és senki sem mindentudó! Előre is köszönöm. Jó szerkesztést. Üdvözlettel:Lji1942vita 2013. május 30., 21:51 (CEST)Válasz