Vita:Piroska és a farkas
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
A történet rokonságot mutat olyan történetekkel, mint az orosz Péter és a farkas, vagy akár Jónás könyve. - ez azért erősen kétséges. OsvátA. 2005. október 4., 20:00 (CEST)
nem tanmese, hanem tündérmese és pszichoanalitikus értelmezéssel egészítettem ki Bettelheim alapján[szerkesztés]
Charles Perrault 1697-ben adta ki gyűjteményében a mesét "A piros csuklyás kislány" címmel,de már akkor is régi történetnek számított, melynek motívikus előzményei a következők: Kronosz mítosz, melyben lenyeli a gyerekeit Kronosz, de azok élve megússzák és a legkisebb testvért kővel helyettesítik,a 11. században piros sapkás kislányt találtak a farkasok között. Perrault tanmesét csinált a történetből, melynek tanulsága világos és racionális. Ez a verzió a feledésbe merült volna, ha a Grimm fivérek nem írják át, és így nem lesz belőle tündérmese. Így ez a történet a gyerekre több szinten hat (tudatos, tudatelőttes és tudattalan szinteken), és értelmezése is igen sokrétű lehet. Alapvetően a serdülőkorban újra feléledő ödipális vágyakról, és feszültségekről, szorongásokról szól, ill. az elnyeletés és újjászületés során bekövetkező személyiségfejlődésről. A farkas a csábító, orális mohóságban szenvedő, belső agresszióinkat megtestesítő szereplő.A vadász a megmentő, valóságelvnek megfelelően működő apafigura. A férfi "jó" és "rossz" oldalát jelenítik meg ők ketten. A nagymama valójában az anya. Piroska a valóságelv helyett az örömelv követésével veszélybe sodorja "anyját" (=nagymama), melynek hátterében rivalizációjuk áll, és a tudattalan elpusztítása annak, aki ő és apja közé áll. A piros ruhája a túl korán ráruházott szexualitást jelenti, ezért csábító és csábított is Piroska egyben, ehhez azonban még érettlen, ezért kerül veszélybe. Érzései ambivalensek, mert érdekli is a szexualitás, de nem is bír megbírkózni vele (farkast nagymamához küldi). A farkas hasából való kiszabadulás a születést és terhességet szimbolizálja, melybe a farkas nem hal bele (ez túl szorongató lene a kislányoknak a szüléssel kapcsolatban), hanem Piroska(!) oldja meg a hatástalanítását. Ez mutatja fejlődését és érését.
Lsd. bővebben:Bruno Bettelheim: "A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek" című könyvében
írta:D.Éva – 160.114.158.196
Az egészen biztos, hogy nem tündérmese "...népmeséknek az a csoportja, amelyben → tündérek, tündérkirálynő, Tündérország szerepel. Tágabb értelemben így nevezik mindazokat a meséket, amelyek természetfeletti vagy emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező hősök természetfeletti, mitikus jellegű cselekedeteiről szólnak ..." - Magyar Néprajzi lexikon.
Az, hogy ezen felül ki milyen pszichológiai vonást lát bele az pedig már egy másik dolog, de ez inkább teória. De ha igaz ha nem ez az elmélet, akkor is vitathatatlanul tanmeseként is funkcionált az elmúlt néhány ezer év alatt. – Szente vita 2012. május 31., 03:05 (CEST)
Forrás[szerkesztés]
A mese szócikkből mentettem át némi infót az első szakaszba illetve a eredet szakaszra, amire van forrás, de a szócikk nagyobbik részére nincsen. – Szente vita 2012. május 31., 02:55 (CEST)