Vita:PID szabályozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Computer bw.png Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Kmiki87 (vita), értékelés dátuma: 2009. július 5.
Informatikai szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Nem kellene megmagyarázni, hogy mégis mit fejeznek ki a képletek, mi a jelentése az egyes kifejezéseknek? – Kaboldy vita 2009. június 20., 08:10 (CEST)

Jogos, neki fogok állni alaposabban leírni.Kmiki87 vita 2009. július 5., 03:27 (CEST)

No ez azért már sok: Honnan a fenéből tudja a PID szabályozó, hogy mi lesz a jövőben? Talán ő a Jóisten? vagy a PID szabályozóra nem érvényes az okság elve, vagy részben visszafelé folyik az idő benne? Ez egy kapitális marhaság. Kaboldy vita 2010. december 15., 16:39 (CET)

Pedig valami van. Ugyanis a differenciáló tag időállandóját úgy hívják, hogy elébevágási idő. T.i. Ez a tag már igen kis változásból "tudja", hogy hogyan fog változni a szabályozott jellemző, és beavatkozik, mielőtt a nagyobb változás létrejött volna. MZ/X vita 2011. szeptember 15., 12:22 (CEST)

Megnéztem az angol lapot. Ők is jóslásnak nevezik a differenciáló tag működését. Tehát van alapja; mégis töröltem, magyarul ugyanis tényleg értelmetlennek tűnik. MZ/X vita 2011. október 1., 21:10 (CEST)

Visszatettem a köznapi magyarázatot, hogy egy átlagos, a szabályozástechnikával épp hogy ismerkedő embernek is legyen egy képe arról, hogy a PID szabályozóban szereplő tagok milyen módon modellezik a rendszert. Ha félreérthető, nem pontos, nem törölni kell, hanem ki kell javítani, hogy az átlagember is megértse. Kéne például több példa, hogy ha a vonaton valaki behúzza a vészféket, a gyorsulás (lassulás) figyelembe vétele nélkül elrepülnek az utasok. Egyébként a gyorsulás elég jól megjósolja a jövőbeli sebességet. Ha nem lehetne vele közelítőleg megjósolni, akkor a lejtőn nem nyomnánk a féket, mert úgyse tudjuk, mi lesz 5 m/s^2 gyorsulás mellett a következő pillanatban a sebességünk. --Briffid vita 2011. november 2., 16:55 (CET)

Tükörfordítás!![szerkesztés]

Jaj. Valaki az angolból tükörfordítást rakott a lapra. Ha időm lesz, javítom. Pl. Set point = alapjel, vagy alapérték (attól függ, hogy a valóságos jelet definiáljuk-e, vagy annak a szabályozóban szereplő leképzését, pl. pascal, milliamper, vagy volt). Sőt. Vezető jel is lehet magyarul. MZ/X vita 2011. szeptember 30., 22:06 (CEST)

Alapok[szerkesztés]

Valahogy baj van a definícióval. Ha az igaz volna, hogy a PID szabályozó csak lineáris rendszerekre volna alkalmazható, akkor nem léteznének PID szabályozók. A valóság az, hogy az egész szabályozási kör összes eleme nem lineáris, beleértve a szabályozót is, de ha felírnánk a tényleges diff. egyenleteket (ha erre egyáltalán képesek lennénk), azokat nem tudnánk megoldani. Az elmélet ezért idealizált lineáris közelítést használ, ami kis változások esetén a rendszer viselkedésének sok elemét jól leírja. Azt sem értem, hogy mi az, hogy párhuzamos kompenzáció? Kaboldy vita 2011. október 2., 12:45 (CEST)

Valóban hozzá kellene tenni valamelyik szócikkhez a szabályozott szakaszok statikus beállítására vonatkozó anyagot (értelmezési tartomány, például a beavatkozó jelre).

Nem találom a párhuzamos kompenzáció kifejezést az angol wikipédiában sem, nem tudom, honnan való. A szerző nyilván arra gondolt, hogy a járulékos tagok javítják ("kompenzálják") a szabályozási kör egyes hibáit, és ezeket a tagokat egymással párhuzamosan szokás kötni. A kompenzáció viszont ezzel ellentétes fogalom: a hiányosan beállított PID szabályozót be kell állítani úgy, hogy minél kisebbek legyenek a kör lengései. Ez a kompenzáció.

Az angol tuning szót javítottam, mert ez nem hangolás, hanem beállítás.

Megfontolandó volna írni egy új szócikket a szabályozások jelformái címen, amely ismertetné az egységugrás, egységnyi sebességugrás, stb. fogalmakat, és válaszfüggvényeiket. Ezek híján valóban alig érthetőek a PID szabályozó ábrái. MZ/X vita 2011. október 2., 19:28 (CEST)