Vita:Püthia jóslatai

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Data Destroyer 18 évvel ezelőtt a(z) jóslat témában

jóslat[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 18 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Milyen gyönyörű az utolsó jóslat még az én tré görög fordításomban is, nem? Data Destroyer 2006. február 14., 15:17 (CET)Válasz

Mentett tartalom[szerkesztés]

Kimentett tartalom
Megjegyzés
 A szócikk korábbi változatának nagy része jogvédett forrásmű engedély nélküli másolata volt, ezért törölték (részletek itt). A nem jogvédett, hasznos információt a szócikk újbóli megírásáig itt őrizzük.

Püthia jóslatai (Püthia, latinosan Pythia: Apollón görög isten delphoi papnőinek neve), a Delphoiból eredő jóslatok összefoglaló neve.

A delphoi jóslatok másik jellemzője a kétértelműség, illetve az ellentétes értelmezés lehetősége.

A jósda jelentősége a kereszténység előretörésével párhuzamosan egyre csökkent. Ókori feljegyzések szerint az utolsó jóslatkérő II. Julianus (Apostata) római császár volt, aki a következő választ kapta a düledező szentélyben az elhanyagolt papnőtől:

Menj, követ, vidd hírül a császárnak:
A remekmívű szék darabjaira hullott,
S Phoebus már nem lakik itt.
Kiszáradt a szent babérfa,
Nem zenél többé a forrás,
A vizek hangja elnémult örökre.
Követ, mondd el a császárodnak:
Az új Isten elsöpörte a régi isteneket.

{{portál|ókor}} [[Kategória:Ókori görög irodalom]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Püthia_jóslatai&oldid=9063597”