Vita:Nukleoszintézis

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Csillagászati szócikkek (jól használható besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: KGyST (vita), értékelés dátuma: 2008. július 13.

Csillagászati szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Fizikai témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Fizikai témájú szócikkek (bővítendő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen, értékelés dátuma: 2009. október 12.

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Célkitűzés

Ez a cikk nagyrészt a csillagfejlődés részecskefizikai alapjait mutatja be, így szorosan kapcsolódik a csillagfejlődés szócikkhez. SzDóri 2007. január 12., 21:34 (CET)

Kérdés

A CNO-ciklus képleteinek utolsó sorában az időtartam évben van? A három-alfa ciklus helyesírását meg kellene nézni, biztos hogy nem három alfa-ciklus, lehet, hogy véletlen szerepelt így egy helyen. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 16., 15:55 (CET)

Igen, évben van. (ezeket az időtartamokat akkor a CNO-ciklus cikkbe is beteszem.) A három-alfa ciklusnak utánanézek, hol volt rosszul írva. Elég nehezen igazodok ki az ilyen angol szavak fordításának helyesírásán. Rákeresésekből is kiderül, többféleképpen írják. Kérdés, hogy milyen forrást vehetünk alapul. SzDóri 2007. január 16., 16:28 (CET)

Szerintem meg lehetne említeni ezt a problémát a természettudományi műhelyen. SzDóri 2007. január 16., 16:35 (CET)

Kémiai elemek gyakorisága

en:Abundance of the chemical elements Itt sincs ábra.

http://universe-review.ca/I14-08-elements.jpg Ez a legjobb. Ezalapján át lehetne rajzolni. http://www.orionsarm.com/science/Abundance_of_Elements.html Itt egy táblázat van, amiből jó ábrát lehetne csinálni. http://rst.gsfc.nasa.gov/Sect20/A7.html Ezen alul megvan a naprendszerbeli, a földi és a napbeli elemeloszlás. És NASA-s honlap, tehát szerintem felhasználható a Wikipédián. De gyenge minőségű képek.

-- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 19., 16:30 (CET)

Vegyjelek

1. Ami mindenképpen javításra szorul: Sajnos nincs időm a szintaktikát tanulmányozni, ezért megkérek valakit, aki járatos benne, hogy a vegyjeleket igazítsa állóra. Pl. a Szuperóriások fejezetben az összes dőlt betűvel van (pl. Mg van Mg helyett, holott a IUPAC/IUPAP az utóbbit ajánlja). (A szövegben van néhány fizikai mennyiség, pl. T mint hőmérséklet, melynek viszont dőlttel kéne lennie, így: T.)
2. Megfontolásra javaslom a következők megfontolását: Van néhány terület a nukleáris tudományokban (izotópos nyomjelzés, nukleoszintézis, fúziós reaktorok fejlesztése), ahol a hidrogén (vegyjele: H) különböző izotópjai nagyon gyakran szerepelnek. Ezeken a területeken elterjedt, hogy az ¹H izotópot egyszerűen H-val jelölik és többnyire csak hidrogénnek mondják, de nem a hidrogén elemet értik ez alatt, hanem annak a prócium nevű izotópját (ami egy vegyésznek vagy akárkinek, aki nincs otthon ezeken a területeken, zavart okozhat a fejében, vagyis magyarázatra szorul). Szokásos az is, hogy a ²H és a ³H izotópot D-vel (deutérium), ill. T-vel (trícium) jelölik. Viszont ezeken a tömegszámokat (²D, ill. ³T) nem szokás megadni, hiszen egyrészt a D és a T nem vegyjel, másrészt az A tömegszám (2, ill. 3) beleértendő a szimbólumba (ti. nincs olyan, hogy ²T vagy ¹T vagy ³D). Zavar az egyenletekben az is, hogy a H (értsd: ¹H) helyett p⁺ szerepel. Ezért a töltésmegmaradás csak úgy teljesülhet az egyenletekben, ha a többi vegyjeles szimbólum nem nuklidot (vagyis atomot), hanem atommagot jelent. Akkor viszont azt nem értem, hogy mért D és T szerepel, mért nem d (deuteron) és t (triton), melyek az előbbiek magját jelentik. Ne adj isten, ³He helyett h (hélion), ⁴He helyett pedig α (alfa-részecske) is szerepelhetne. Nem azt javaslom, hogy így legyen, de így logikus lenne. Látom, hogy az eredeti angol verzióban ugyanúgy vannak a jelölések, ahogy a magyarban (szintén magyarázat nélkül), de a magyar verzió lehetne jobb is az eredetinél ebben a tekintetben. Én magkémikus vagyok, nem magfizikus, pláne nem a nukleoszintézis szakértője, ezért nem akartam belepiszkálni a szövegbe. Viszont ha egy-két hétig nem változik a szöveg (és el nem felejtem), akkor teszek bele egy értelmező megjegyzést azon a vonalon, amit itt elregéltem.

– TheBFG ^vita 2010. december 12., 11:27 (CET)

A fentiek alapján megpróbáltam javítani: a vegyjeleket, mértékegységeket álló, a mennyiségek jelét dőlt betűvel írtam. A D és T helyett inkább H vegyjelet használtam, így a tömegszámok maradtak, ami egységesebb kinézetet biztosít egy egyenleten belül is. A p⁺ helyett 11H⁺ írásmódot követtem, ha a töltések miatt kellett, vagy csak simán 11H-t, ahol az egyenletben nem volt más töltés sem jelölve. Elvétve lehet maradt még 1-2 következetlen megoldás a cikkben, aki ilyet talál, az nyugodtan javítsa. Természetesen ha valakinek jobb (vagy helyesebb) ötlete van, azt is nyugodtan fel lehet vetni (vagy az alapján módosítani a cikket). Szaszicska ^vita 2010. december 15., 12:54 (CET)