Vita:Némaság

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Szalakóta 5 évvel ezelőtt a(z) Légcsősipoly témában
Ez a szócikk témája miatt az Orvostudományi műhely/Anatómiai munkacsoport érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Anatómia témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Különböző kommunikációs csatornák sebessége[szerkesztés]

Forrás hiányában ide jegyzem fel további felhasználásra:

Az ember egy perc alatt 11 mondatot képes kimondani, két mondatot leírni, vagy lemorzézni. Egy jó gépíró 300 karaktert tud leütni; maximum ugyanennyi itemre lehet ugyanennyi idő alatt rábökni. Ha sokat kell lapozni, akkor ez jóval kevesebb lehet. A daktil sebessége is ugyanennyinek tekinthető, de kényelmetlen perceken át kommunikálni vele. Szalakóta vita 2011. február 25., 21:43 (CET)Válasz

A jelelés és a tátogás sebessége megegyezik a beszédével, csak kell, aki érti az adott jelnyelvet, vagy tud szájról olvasni. A mutogatás a gesztusok természete miatt lassabb. Eddig nem találtam pontos adatot rá. Szalakóta vita 2011. február 26., 18:09 (CET)Válasz

Agymenés[szerkesztés]

Az alábbiak az én elgondolásaim.

Az embereknek, akár hallók, akár siketek, a némaságról a hangtalanság jut elsőként eszükbe. Ez maguknál a némáknál is így van, emiatt a hangképzők hajlamosak arra, hogy alig használják hangjukat. Innen arra gondoltam, hogy a hangképzők kommunikációját javíthatja, aktívabbá teheti, ha a logopédia kihasználja a hangadási képességüket. Szalakóta vita 2015. július 11., 19:46 (CEST)Válasz

Légcsősipoly[szerkesztés]

Akinek sipolyt csinálnak a légcsövébe, és az ott ledugott kanülön keresztül lélegzik, annak nincs hangja a beszédhez, de a köhögéshez igen. Érdekes. Szalakóta vita 2018. december 7., 20:53 (CET)Válasz