Vita:Moláris tömeg

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Jzana 6 évvel ezelőtt a(z) Kerekítés eredménye témában
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Xxxx00 (vita), értékelés dátuma: 2009. május 5.
Kémiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
E szócikk témája kémia tantárgyból a középiskolai tananyag része.

Relatív atomtömeg félreértése[szerkesztés]

Nem akarok közvetlenül beleírni a szövegbe, mert vannak benne jó gondolatok. A másik ok, amiért nem írok bele az, hogy másutt is előfordul ugyanez a tévképzet. Aki írta nyilván tudja, hol fordul még elő ugyanez a téves gondolat.

Az, hogy az egyizotópos elemek relatív atomtömegének egész számnak kellene lennie tévedés. A(z átlagos) tömegszámnak valóban egésznek kellene lennie és az is, tekintve, hogy a tömegszám egyszerűen a magban foglalt nukleonok (protonok és neutronok) számát jelenti. Angolul ugyan gyakran mondják a "mass number"-t "mass"-nek, de ez pongyolaság, és mindig kijavítom, ha pl. könyvszerkesztőként találkozom vele. Egyedül a széntől lehetne elvárni, hogy a relatív atomtömege egész szám (ti. 12) legyen, ha nem termelődne újra folyton a radiokarbon (C-14) a légkörben. A hidrogént példaként felhozni hibás dolog. Egyetlen proton tömege magában véve is kb. 1,00728 u (egységes atomi tömegegység), ehhez még hozzájön az elektron 0,00055 u tömege, vagyis a H-1 1,00783-szor nehezebb a C-12 atom tömegének 1/12 részénél. Ezt persze még megnöveli a kevés H-2, ami a természetben előfordul, és így még egy picivel nagyobb relatív atomtömeg jön ki a hidrogénre mint elemre.

Ha jogos lenne a várakozás (az egész értékekről beszélek), akkor mi szükség volna épp a C-12 1/12 részéhez kötni a mércét? Mért nem a Fe-56 1/56 részéhez? Pontosan azért, mert az egy nukleonra eső atomtömegek nuklidról nuklidra változnak. A hidrogéntől a vasig (nem egyenletesen, de) csökkennek, aztán ismét emelkednek. Ez a különbség a hajtóereje a nukleoszintézisnek. Ha 4 H-1 nem lenne nagyobb tömegű, mint 1 He-4, akkor most (nyár derekán) nagyon hideg lenne, mert a Nap nem sütne, ti. semmi ok nem lenne arra, hogy a hidrogén fuzionáljon.

--TheBFG vita 2011. július 21., 14:40 (CEST)Válasz

Fogalmi tisztogatás[szerkesztés]

Mégis belevágtam a javítgatásokba, mert senki sem reagált. Arra gondoltam, menet közben ide írok néhány gondolatot a változtatásokkal kapcsolatban.

  • A relatív atomtömegektől csak a C-12 esetében lehet elvárni, hogy egész számok legyenek. Indoklás az előző cím alatt. (A C-12 relatív atomtömege definíciószerűen egész szám, ti. 12. Ha a Fe-56 atom tömegének 1/56 része lenne az u, akkor a Fe-56 relatív atomtömege lenne egész, ti. 56.)
  • Relatív molekulatömeg a helyes szakkifejezés, nem pedig a relatív moláris tömeg. A tévesztés következetes, tehát valószínűleg nem félreírás, hanem fogalmi keveredés eredménye. Nem vagyok nyelvész, de a mól és a moláris kifejezés nyilván a molekula szóból ered, de a két fogalom elszakadt egymástól. Angolban az elszakadás világosabb, mert a molekula (molecule) főnévből alkotott jelző (molecular) jelenik meg a molecular mass kifejezésben, amit mi molekulatömegnek hívunk. Analógia alapján hívhatnánk ezt mi is molekuláris tömegnek, ha az atomtömeget atomi tömegnek hívnánk (angolban a főnév atom, a jelző atomic). Angolban nem összetett szóval intézik el a dolgot, ezért feltűnő, hogy van molecular mass (molekulatömeg) és van molar mass (moláris tömeg), ami sugallja, hogy a kettő nem ugyanaz. Célszerű a mólra úgy gondolni, mint 6×1023 db egyforma dolog halmazára. (Ezek a dolgok épp úgy lehetnek molekulák, atomok, elektronok, mint pl. katicabogarak :)
  • Atomtömeg törlése mint az elemek móltömegének szinonimája. Az atomtömeg egyetlen atom tömege és kész. Tudom, hogy van aki így használja, mert a "relatív atomtömeg" vagy az "atom moláris tömege" körülményes. Épp ezért sajnálom, hogy az atomsúly (melynek angol verziója – atomic weight – stabilan tartja magát) suksükölési státusba került a magyar szaknyelvben azon az alapon, hogy nem súlyról (erőről) van szó, hanem tömegről. Ugyanakkor a moláris tömeg sem tömeg, hiszen nem kg az SI egysége, hanem kg/mol. (Szó szerint véve persze tömeg, ha a mólra mint számra gondolunk, de anyagmennyiség néven bevonult a fizikai mennyiségek közé.) Az atomsúly rövid, nem keverhető össze semmivel, de sajnos már a szemétdombon van, holott Mengyelejev gondolatmenetét anakronisztikus volna a Dalton-féle atomsúlyok helyett moláris tömegekkel előadni.

--TheBFG vita 2011. július 29., 08:48 (CEST)Válasz

Kerekítés eredménye[szerkesztés]

A példa eltér a korábban közölt változattól, de csak azért, mert kerekített moláris tömegeket használ. MZ/X vita 2017. szeptember 5., 18:32 (CEST)Válasz

További eltérést okoz, hogy a debreceni példában nem szerepel a szén-dioxid.MZ/X vita 2017. szeptember 5., 18:35 (CEST)Válasz