Vita:Magyar Kutatási Hálózat

A Lendület program indítása

Szia Pasztilla! A Lendület programot nem 2018-ban vezették be, lásd pl. [1] illetve Lendület program; itt 2009. január 14-et írnak, mint első pályázati kiírás. A jelen cikkben szereplő 2018-as adat honnan származik? Ezt jó lenne tisztázni, illetve azt a forrást felülvizsgálni. Az adott helyen beidézett Index-cikk így gyors nézés alapján nem említi ezt az adatot. Üdv: Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2019. szeptember 6., 13:40 (CEST)

Szia, a Magyar Közlönyben kerestem, de akkor rosszul, nyugodtan ki lehet venni. Pasztilla 2019. szeptember 6., 13:58 (CEST)

Köszi a gyors választ, és hogy javítottad! Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2019. szeptember 6., 14:09 (CEST)

Igen jelentős része

@Holdkóros: A tudományos körök "igen jelentős része" egyáltalán nem hallatta a hangját, se pro, se kontra. A saját szakmámból egy kumma állásfoglalást nem hallottam, sem a társaság, sem a valahai kutatóintézet, sem az akadémiai bizottság részéről. Sajnálatos, de a felfokozott "igen jelentős" nem tárgyilagos. Pasztilla Pasztilla 2019. szeptember 8., 23:33 (CEST)

@Holdkóros:, @Pasztilla: Sziasztok! Nem tudom, hogy a szöveg itt magyar vagy külföldi tudományos közösségről ír. Nyilván mindenki a maga környezete alapján ítéli meg, volt intézet, ahol ez sem intézeti, sem egyéni szinten nem volt akkora téma, máshol csoportosan volultak a tüntetésre. Tény, hogy a tüntetések nem hoztak össze nagy tömeget, de a közvetlen érintettek száma sem olyan nagy.

Ha nem érzelmek, hanem források alapján akarjuk a dolgot értékelni, akkor viszont szerintem mérvadó, hogy az MTA-nak mennyi (és milyen) külföldi intézet küldött szolidaritási nyilatkozatot, ami valóban példátlan mennyiség. A kritikusabb szemléletű akadémisták szervezete, az ADF gyűjtötte össze itt ezeket a nyílt leveleket: [2]. Ezek alapján szerintem valóban kijelenthető, hogy mind a hazai, mind a határon túli magyar, mind a nemzetközi tudományos közeg jelentős részéről nagy figyelem és éles kritika érte az átalakítási terveket és azok módját. Ha százalékban kifejezed, hogy a világ hány kutatóintézetéből mennyi írt nyílt levelet, akkor természetesen ez nem lesz nagy százalék, de a dolog súlya nem is ebből látszik. Ennyi kritikus nyílt levelet nagyon-nagyon ritkán kap egy európai kormány ennyire neves intézetektől, tehát a "tudományos kötök egy része" szerintem is túl gyenge kifejezés.

Javaslatom: ne úgy fogalmazzunk, hogy a tudományos közeg mekkora része mondott kritikát, hanem hogy példátlanul sok és éles kritika fogalmazódott meg hazai és nemzetközi szinten is. Utóbbi állítás ugyanis forrással jól alátámasztható, kétségtelen. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2019. szeptember 9., 08:51 (CEST)

Szia, ha odajutunk a kronológiában, hogy ezt kifejtjük forrásokkal (kik tiltakoztak€, akkor felesleges lesz bármilyen jelző. Az "igen jelentős" számomra továbbra sem elfogulatlan, üvölt róla, hogy aki leírja, mit gondol erről az egészről. A fenti gondolatmenet pedig szerintem relativizálás, aminek a szócikkben ugyancsak nem szabad megjelennie. Pasztilla 2019. szeptember 10., 00:55 (CEST)

Szia! A szándékod látom, hogy az elfogultságot szeretnéd elkerülni. Azért tűnt fel nekem a szerkesztés, mert az "igen jelentős része" (kb. 90%) és az "egy része" (kb. 15-20%) között nagy az ugrás. Na de a jegyzékben tiltakozók bedolgozása valóban már önmagában is segítene a helyzeten, ez esetben persze már kár lenne pörögnünk a "jelentős" jelzőjén. Szóval egyetértek, és ha időm engedi, megpróbálok én is hozzájárulni a cikkhez, hogy teljesebb legyen. Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2019. szeptember 10., 09:19 (CEST)

Igen, szerintem is az a tiszta, ha ahogy 2018 juniusa kapcsán, úgy a későbbiekben is jelezzük, kik tiltakoztak, kik értettek egyet. Azzal azonban nem értek egyet, hogy a része 15-20%, szerintem az egy része azt jelenti, hogy nem a teljes halmaz. Pasztilla 2019. szeptember 10., 09:39 (CEST)