Vita:MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Lexi 15 évvel ezelőtt a(z) MOL vs OMV témában

Miért nem Magyar Olaj- és Gázipari Rt a cikk címe? Az volt a cég neve atörvényváltozás előtt. --Ksanyi 2006. október 8., 11:28 (CEST)Válasz


Egyetértek. A MOL Nyrt. a cég rövidített neve, míg a teljes cégnévben nem szerepel a "MOL" szó. Meg kellene kérni az adminokat, állítsák vissza, mert korábban jó volt.--Linkoman 2006. október 26., 23:03 (CEST)Válasz


EuroWeb Zrt - Valaki elmondaná, hogy mi köze van a MOL Nyrt.-hez ennek az EuroWeb Zrt-nek, vagy, hogy miért került ebbe a cikkbe? -- Imre


Ezt a tulajdonhányad dolgot nem igazán értem, a MOL honlapjának becslése szerint legalább 26% a hazai intézmények és magánszemélyek kezében lévő tulajdonrész. Ha a sajátrészvényeket is beleszámoljuk, akkor 34%. Tibi0002 vita 2007. december 26., 14:27 (CET)Válasz

ELAVULT a cikk nagyon le van maradva, valaki írja újra a tulajdonrészesedéseket. itt a hivatalos aktuális link: https://molgroup.info/hu/befektetoi-kapcsolatok/reszvenyesi-informacio/tulajdonosi-struktura a régi má nem is müködik!

MOL vs OMV[szerkesztés]

Kivágtam az egész szöveget, mert nem éri el a lexikonszövegektől elvárható színvonalat.
Íme:"==MOL vs. OMV==

Az osztrák OMV 2000-ben 10%-os részesedést vásárolt a MOL -ban, majd tulajdoni hányadát 2007 júniusában 18,6%-ra növelte - előzetes bejelentés nélkül. 2007 szeptemberében az OMV újabb felvásárlásba kezdett, amivel 20,2%-ra növelte tulajdon részét a Magyar Olajipari Nyrt. -ben. Világossá vált, hogy az osztrák olajipari vállalat célja a MOL részvényeinek több mint 50%-ának megszerzése és a magyar konkurens beolvasztása az osztrák vállalatba. Erre reagálva a Magyar Országgyűlés október 8-án, csaknem egyhangúlag elfogadta lex MOL néven emlegetett jogszabályt, mely jogot formál az állam számára, hogy szűkítse azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai (és vízellátó) céget akarnak felvásárolni. Az OMV Brüsszelhez fordult jogorvoslatért. A kialakult patthelyzetben a MOL és az OMV csatája a kommunikációs frontra terelődött."

Ne tévesszük össze a npisajtót egy lexikonnal. Egy lexikonban minden szót úgy kell megfogalmazni, hogy válaszoljon nemcsak a hétköznapi érdeklődésre, hanem a kérdések szakmai választ is kaphassanak.
példák: "Brüsszel" - nyilvánvalóan valamelyik EU-intézményről van szó. Melyikről?
"jogosrvoslat": mit tehet a meg nem nevezett intézmény?
Hallottunk már fúziókontrollról? Ha nem, akkor minek írunk a témáról? Ha igen, akkor miért nem említjük meg.?
A "versus" az USA-beli jogviták címében szokásos, egy magyar lexikonban nincs funkciója. Viszont ez a homályos cím foglalja a helyet egy pontos alcímtől.
Egy lexikoncikkben nem elég becenevén lex MOL-nak hívni egy törvényt, pontosan meg kell mondani a számát és lehetőleg idézni a szövegét. A fenti szöveg ("jogot formál az állam számára, hogy szűkítse azon társaságok mozgásterét") nem tanúskodik a jogszabály ismeretéről. Egy lexikonban akkor beszéljünk jogszabályról, ha utánanéztünk.
A Wikipédia egyik alapkövetelménye a tárgyilagosság. Nem attól magyar a magyar Wikipédia, hogy megfogalmazásában vélt vagy valós magyar érdekek mentén kommentálja a történteket.
A "kommunikációs frontra terelődött" egyrészt közhelyszerű megfogalmazás, másrészt stílustalan egy lexikon számára.
alaposan át kellene írni a szöveget, mert jelenleg nem üti meg a lexikonban maradás minimális követelményeit sem.--Lexi vita 2008. június 4., 10:24 (CEST)Válasz