Vita:Labancok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Pallas cikke[szerkesztés]

Labanc (néhol labonc, lobonc), a császárpárti katonának, a bécsi udvar hivének, a «német» érzületünek s igy a kuruc ellenségeinek gúnyneve, mely a XVII. sz. negyedik negyedében (1679 körül) keletkezhetett és II. Rákóczi Ferenc fölkelése alatt volt virágjában. A L. név kielégítő módon még nincs megmagyarázva. Némelyek a Lauf Hans! (fuss János) elferdített öszszevonásából, mások a lompost, rongyost, semmiházit jelentő lafanc szóból származtatják. A kurucokat gúnyoló Otrokocsi Fóris Ferenc (Origines hungaricae, 1693. II. 156.) nem gúnynévnek, hanem a lobbancs (azaz gyujtó, hevülő) szóval azonosnak tartja. A L. egyébként a nemzeti érzésüek szemében a gyávaság, ravaszság és hazafiatlanság jelképezője volt. A szó tovább képzései közül járatos volt a labancság, mint a németeknek gyakori gyüjtő neve a XVII. és XVIII. sz.-ban és a «német» érzület körülirása. L. még Kuruc.

Etimológia[szerkesztés]

Feltételezésem szerint a szó leginkább a francia "Le Blanc"-ból (ejtsd: löblank) származhat, melynek jelentése "Fehér". Ez arra vezethető vissza, hogy a korabeli osztrák katonaság döntő többsége (főleg a gyalogosok) fehér egyenruhát viselt. Rákóczi udvarában nagyon sok francia kiképzőtiszt szolgált. Valószínűleg tőlük vehették át a magyarok a kifejezést, miután a franciák az osztrákokat gyakran "löblankok"-ként (kicsit magyarosítva löbancokként), azaz a fehérekként emlegették. A katonaságban ugyanis gyakori volt az egyenruhaszínnel való azonosítás. (A franciák kékek, az angolok pirosak, az osztrákok fehérek.) Horváth Olivér Péter – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.92.54.150 (vitalap | szerkesztései) 2009. október 4., 23:40