Vita:Kamatozás

Volt itt egy ilyen belegányolás a szövegbe:

Ezzel nem értek egyet...kérek valakit segítsen, mivel a nominálisnak mindig kevesebbnek kéne lennie mint az effektivnek, vagyis a kamatos kamatozásunak. Példa, havi kamatjóváírással:

r:= 1,00916666 a ^ 6 - on az 1.056,27

Ez sajnos nem igaz, mivel éven belül a nominális kamat nagyobb az effektív hozamnál (lásd ábra). Ugyanis a sima kamatot osztjuk és szorozzuk, az effektív hozamot pedig hatványozzuk és gyököt vonunk belőle. A kettőt nem lehet összekeverni (így elosztani a nominális kamatot, majd hatványozni). Remélem kielégítő volt a válaszom, és tisztázta a félreértést! Drkazmer ^{No mesélj...} 2009. január 1., 23:26 (CET)

"éven belül a nominális kamat nagyobb az effektív hozamnál", abban az esetben, ha a kamatperiódus 1 év, vagy több. Szerintem hibás az effektív kamatos példa, fél év után is csak 1000 forint esedékes, hiszen a kamatot csak 1 év múlva kapjuk meg, mivel annyi a kamatperiódus ;) Attikar ^vita 2009. január 31., 23:06 (CET)

Azért hülyeség erről vitázni, mert effektív hozamot nem számolnak a betétekre, hanem sima kamatot (EBKM). Nomeg ha fél évre kötöd le a pénzed, akkor fél év után kapod meg a kamatot/hozamot, bárhogy is számolják azt... Drkazmer ^{No mesélj...} 2009. január 31., 23:17 (CET)

Nem vagyok közgazdász, de szerintem a látra szóló kamat ezen az elven működik. Éppen ez évtől változtatott az egyik bank a negyedéves kamatjóváírásról évesre, vagyis ha fél év után felveszed a teljes pénzed (zárod a futamidőt), az előjegyzett kamathoz dec. 31-ig nem férsz hozzá. Attikar ^vita 2009. február 1., 08:50 (CET)

Én nem tudom, lehet, hogy érdemes lenne bankot váltanod! :-P

Egyébként Ligeti Sándor egyetemi tanár hitte azt a Közgázról, hogy a feltört betét után egyáltalán nem jár kamat csak azért, mert ő az OTP-nél nem kapott...

Igazából nehezen tudom elképzelni azt, hogy a kamatot visszatartják. De linkelj valami tájékoztatót, és én megnézem. Elméletben helyes az, amit leírtam, azt hogy a magyar bankok hogy vágják át az ügyfeleiket, az már nem az én dolgom... Drkazmer ^{No mesélj...} 2009. február 5., 23:32 (CET)

Természetesen az OTP-nél van az én esetem is, linket ugyan nem találtam, de a legutóbbi számlakivonat alján szerepel az a megjegyzés, hogy "2008. december 24-től a számlán le nem kötött betétek kamatának jóváírása minden naptári év utolsó hónapjában történik." De a többi bank negyedéves elszámolásánál is visszatartják a kamatot addig, nem?

Az hogy nem jár kamat, vagy 0% kamat jár, csak elméleti kérdés szerintem, a legjobb példa a kamatadó, ami régóta létezik, csak a mértékét változtatták 2006-ban az addigi 0-ról 20 %-ra, mégis sokszor azt mondják, 2006-ban vezették be a kamatadót. Attikar ^vita 2009. február 7., 09:50 (CET)

Hát de a számlán le nem kötött tételek általában kicsik, továbbá körülbelül 0% körüli kamatot adnak, ezért némi adminisztrációt meg akarnak spórolni maguknak (AXA ebből a szempontból jó bank, lekötetlen pénzekre is ad jelentős kamatot). Ami viszont fontos, hogy a lekötött betéteknél nem tartják vissza a kamatot (miért is tennék), és itt erről van szó, nem az OTP technikai ügyeskedéseiről.
Biztos kapok majd ezért a fejemre, de az OTP az egyik legrosszabb lakossági bank, csak ugye a legközismertebb, és ezzel jelentős mértékben visszaél. Mindenen van kezelési költség, extra díj, a kamatok elvesznek szépen, olykor a tőke is csökken Drkazmer ^{No mesélj...} 2009. február 7., 13:30 (CET)

A vállalkozói számlák esetében azért nem oly kicsit azok az összegek, melyeknek szabadon kell maradnia (törzstőke, már ha megvan...) az AXA tényleg jó, ha egyszer lesz egy felesleges napom, hogy elutazzak a legközelebbi fiókjukba, nyitok egy számlát náluk :) Félretéve a tréfát, a példában szerepel úgy, hogy a futamidő végén nincs kamatfizetés (V1=V0), mivel a kamatperiódus (vagyis amikor elszámolják a kamatot) kétszerese magának a futamidőnek. Jobban megnézve a nominális kamatozásnál is ez a helyzet, ott is éves kamatperiódussal van számolva, vagyis a futamidő végén csak a kezdeti tőkéd lesz meg, a kamatot rá fél évre adják hozzá. Szóval szerintem nem igazán jó a példa, szemléletesebb lenne ha a nominálisnál fél év lenne a periódus, míg az effektívnél 1 hónap (ahogy most az AXA-nál is van).

Ez rendes bankbetéteknél biztosan nincs így. Nem tartják vissza a kamatot, legfeljebb a folyószámlán szabadon lévő pénzek után (amit példádban említettél). Lekötött betétre biztosan nem. Ez a három példa továbbá így összehasonlítható, így érzékelhető a külöbség, ezen felül minden egyetemen így tanítják/tanulják, ahol van valamiféle pénzügytannak vagy befektetési és vállalati pénzügyi ismereteknek álcázott oktatás. Drkazmer ^{No mesélj...} 2009. február 7., 19:48 (CET)

Loghozam

szia, szerintem a loghozamot nem a folytonos kamatfizetéssel kellene bevezetni, mert így nem világos, hogy mire jó ez az egész (nyilvánvalóan soha semmilyen eszköz nem fizet folytonosan kamatot). Inkább úgy érdemes ezt felfogni, mintha különböző mértékegységek lennének - mondjuk az effektív hozam a Celsius fok, a loghozam meg Fahrenheit (bár itt nem lineáris az átváltás a kettő között). A loghozamok használatának legfontosabb oka az, hogy össze lehet őket adni, ami miatt a statisztikai eszközök sokkal jobban alkalmazhatók rájuk, mint az effektív hozamokra.

$r_{eff}={\frac {V_{1}-V_{0}}{V_{0}}}\qquad \qquad \qquad \qquad r_{log}=\ln \left({\frac {V_{1}}{V_{0}}}\right)$

illetve

${\frac {V_{1}}{V_{0}}}=1+r_{eff}=\exp \left(r_{log}\right)$

(egyébként az angol lapon is így vezetik be a különféle hozamokat). A "folytonos kamatfizetés" duma szerintem szemléletileg inkább zavaró, mint segítő: loghozamot nyugodtan lehet úgy is számolni, hogy az eszköz semmilyen kamatot, osztalékot stb. nem fizet. Tulassay Zsolt ^vita 2010. január 27., 14:45 (CET)