Ugrás a tartalomhoz

Vita:Közjószág

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Partmoso 8 évvel ezelőtt a(z) Mennyire közjószág a TANÍTÁS? témában

a rivalizálás nem megoldás

[szerkesztés]

Számomra nem egyértelmű, hogy rivalizálás esetén az közjószágért fizetők miképpen kerülnek előbb-utóbb előnybe. Ha a jószágért versenyezni kell, mert elfogy, akkor a szűkösség miatt alapból megoldható a kizárás. Ha ellenben valamilyen státuszszimbólumról van szó, és ezért veszít az értékéből, akkor a rivalizálás nem old meg semmit sem.

Egészen biztos, hogy akkor is rivalizációról beszélünk, ha a közjószág fizikailag nem fogy el a fogyasztók számának növekedésével, hanem csak veszít az értékéből? Mert ebben az esetben szerintem teljesen fölösleges a versengés, hiszen hiába szerzek meg pl. egy díjat elsőként, ha utánam megszerezheti még akárhány ember. Azzal úgyis az én díjam is leértékelődik. ND 2006. február 23., 20:02 (CET)Válasz

a rivalizálás a közjószág legfontosabb tulajdonsága

[szerkesztés]

A közgazdaságtanban azt hívjuk közjószágnak, aminek a fogyasztásában nem alakulhat ki rivalizálás, és nem oldható meg a kizárás. Esetleg lehet a szócikkben más megközelítésekre utalni, ha vannak ilyenek, de szerintem nincsenek, hiszen ez egy mikroökonómiai szakkifejezés az ezzel a két tulajdonsággal leírható javakra (ld. angol v. német Wikipédia). --Adaniel 2006. március 15., 09:27 (CET)Válasz

Országos a bemutató a Magyar Nemzeti Bank közjószág kezelésében.

[szerkesztés]

Elérkezett az idő, ide hozni Surányi György [korábbi jegybankelnök]„Cél és valóság” esszé ismertetését: 2016.05.15.Hétvége 7-10. oldal Nol.hu

Mennyire közjószág a TANÍTÁS?

[szerkesztés]

Átszervezik a tanítás eddigi országos rendszerét - a nevelők/pedagógusok egyeztetése nélkül. Hiába volt „kockás inges” tüntetés, országos megmozdulás. Lásd: újság- és TV hírek.Partmoso vita 2016. május 21., 19:56 (CEST)Válasz