Vita:Képlékenységtan

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Cs-mester 12 évvel ezelőtt a(z) Észrevételek - megjegyzések témában
Ez a szócikk témája miatt a Műszaki tudományok műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szalax (vita), értékelés dátuma: 2014. február 15.
Műszaki tudományokhoz kapcsolódó szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Észrevételek - megjegyzések[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 12 évvel ezelőtt6 hozzászólás1 résztvevő

1. Témaválasztás, felépítés, teljesség:

A szócikk címe alapján, a szócikk tartalmának a rugalmas-képlékeny és képlékeny állapotú testek mechanikájáról kellene szólnia !

  • - Rugalmasságtan : a rugalmas állapotban lévő test mechanikája
  • - Képlékenységtan: a rugalmas-képlékeny ill. a képlékeny állapotú test mechanikája

Mindkettő a kontíniummechanikán belül a szilárdságtan fejezetébe tartozik. A képlékenységtan nem korlátozódik az alakítástechnológiai alkalmazásokra, a különféle tartószerkezetek (prizmatikus rudak, lemezek, héjak, vastagfalucsövek) rugalmas-képlékeny állapota révén jelentős építészeti és más vonzatai is vannak. (Igazolásként, a teljesség igénye nélkül Béda Gyula: Szilárdságtan IV/1, 2; (NME – J14-224, J14-615) című jegyzeteit és Kaliszky Sándor: Képlékenységtan; Akadémiai Kiadó 1975 című könyvét javaslom fellapozni.)

A szócikk tartalma alapján, „ A képlékeny alakítás elméleti alapjai „ cím választása lenne helyes ! Ezt egyébként a hivatkozott források is alátámasztják – el kell olvasni az első három forrás címét.

A képl. alakítás elméleti alapjait kétféle megközelítésben szokták tárgyalni:

  • anyagszerkezeti leírás,
  • kontíniummechanikai leírás.

A szócikk is ezt teszi, csak nem választja szét kellően – így a tartalmi felépítés ( struktúra, hierarchia ) is problémás, de vannak hiányzó elemek is. Ha az anyagszerkezeti megközelítést nézzük, célszerű lett volna egy külön fejezetbe tenni a fémek kristályos felépítésével kapcsolatos alapismereteket ( ezek most a 2. és 3. fejezetbe vannak szétszórva), a diszlokációs elméletet az alakváltozás mechanizmusa alatt szokták tárgyalni (ami a jelen cikkben a 2. fejezet).

Valahogy így:

  • 1. Anyagszerkezeti megközelítés
    • 1.1 A fémek kristályos szerkezete
    • 1.2 A képl. alakváltozás mechanizmusa
      • 1.2.1 A csúszási mechanizmus
      • 1.2.2 A diszlokációk szerepe
    • 1.3 Valós szerkezeti anyagok viselkedése
  • 2. Kontíniummechanikai megközelítés
    • 2.1 A szilárdságtani állapot leírása
      • 2.1.1 Elmozdulás állapot
      • 2.1.2 Alakváltozás állapot
      • 2.1.3 Feszültség állapot
      • 2.1.4 Energia állapot
    • 2.2 A képlékenységtan alapegyenlet rendszere, folyási feltétel és peremfeltételek
      • 2.2.1 Kinematikai egyenlet
      • 2.2.2 Anyag egyenlet
      • 2.2.3 Feszültség egyensúlyi egyenlet
      • 2.2.4 Folyási feltétel és peremfeltételek
    • 2.3 Az egzakt matematikai megoldás lehetősége, megoldási módszerek
  • 3. A képlékenység mint állapot, állapottényezők és hatásuk

A fenti második fejezetből ( a tulajdonképpeni képlékenységtan - félkövéren kimelt rész ) látható, hogy itt már hiányzó komponensek is vannak. Nem ártana egy tezaurusz sem – az értelmezési problémák áthidalására. Itt jön be az, hogy valójában kinek is írjuk a cikket !? Egyébként a két megközelítési mód önmagában is elég nagy falat. Ha van realitása az ilyen tartamú részletes szócikkeknek, akkor célszerűbb szétválasztva tárgyalni. A szócikkben alkalmazott régi jelölési módot, célszerű lett volna a jelenlegi nemzetközi szakirodalomban általánosan használthoz igazítani. Üdv.:Cs-mester vita 2012. március 23., 17:22 (CET)Válasz

2. Tartalmi problémák fejezetenként:

2.1 Bevezető:

Valami ilyenre gondoltam

-A fentiek alapján a képlékenységtan bevezetőben írt megfogalmazása – definíció – sem az igazi.

- Nem szerencsés a „… mikoris a feszültség és az alakváltozás jellege …” mondatrészben a jelleg kifejezés használata, valójában kapcsolatról van szó.

-A rugalmassági határ és a folyáshatár az két különböző dolog. Egyébként a két fogalmat összemosó mondat is csak egy konvencionális vizsgálaton belül értelmezhető.

-A következő mondathoz: vannak rugalmas-képlékeny állapotra méretezett szerkezetek is; az alakítási szilárdság nem „pont”, hanem itt inkább egy összehasonlító feszültség.

-A szemcsehatárra vonatkozó ábrának nincs kapcsolódása a bevezetőben leírtakhoz!

2.2 Történet:

-A történeti áttekintést Galileivel (1638) szokták indítani (tartószerkezetek vizsgálata), Rankine (1858) képlékeny határállapot.

-A f1-el hivatkozott szakaszban: Huber (1904), Mises (1913), Hencky (1924); ide lett volna célszerű elhelyezni a magyar kutatókat is – Kármán (1925) „Kármán-effektus”, Nádai (1927) az első képlékenységtani monográfia, Reuss (1930) Prandtl elméletének általánosítása; Sachs (1927), Siebel (1931) ; 1948 és 1951 között 6 jelentős könyv jelenik meg (köztük Nádaié 1950-ben).

-A második szakaszban írtak helyett a 20. század második felének eredményeit lett volna célszerű feldolgozni. Az itt hivatkozott magyar kutatók inkább már a képlékenyalakítás elméletéhez kapcsolódnak.Cs-mester vita 2012. március 25., 10:33 (CEST)Válasz

2.3 Fémek alakváltozása:

- Ezt a fejezetet célszerű lett volna felbontani rugalmas és képlékeny alakváltozásra.

- Ha a „szakítódiagram” –on lenne egy leterhelési vonal akkor a szöveges részhez jobban kapcsolódna, nem ártott volna megadni a „E” fizikai tartalmát sem.

-A képlékeny alakváltozás mechanizmusát egykristályokon szokták vizsgálni. A fémek rácsszerkezete nem csak háromféle lehet! A csúszás általánosabban használt neve a transzláció, mint főmechanizmus megérdemelt volna egy alfejezetet. Az ikerképződésre vonatkozó részből nem derül ki, hogy mikor is találkozunk ilyennel – az ábra ikerrésze sem az igazi (az ikerhelyzet az eredeti helyzet ikersíkra vetített tükörképe kell, hogy legyen)!

- Nincs megemlítve a csúszási rendszer, csúszási sík ( következő fejezetben említve van), csúszási irány sem. Hiányzik a polikrisztallin ( valóságos ) fémek alakváltozására vonatkozó rész is, nincsenek részletezve a képlékeny alakváltozás gyakorlati szempontból lényeges következményei ( keményedés, alakítási textúta).

2.4 Diszlokációk:

- Nem csak kétféle diszlokáció van! Valójában pontszerű, vonalszerű és felületszerű diszlokációk vannak. Az elített két típus a vonalszerűek közé tartozik. Általában a négyzetcentiméterre eső diszlokáció számot szokták megadni ( a nagyságrend jó). Nem ártott volna megtárgyalni, hogyan is szaporodnak. Hasonló a helyzet a fejezet végén megemlített újrakristályosodási megújúlási folyamattal is.

- A "végiggörög" kifejezés és a "Keményedési görbék" ábrafelírat sem igazán szerencsés! Cs-mester vita 2012. március 26., 20:26 (CEST)Válasz

2.5 Képlékeny anyagok/ Anyagmodellek

- A fejezetből nem igazán derül ki mire is jók ezek – „ képlékenységtani vizsgálatokra használják”.

- Valójában a képlékenységtan alapegyenlet rendszerének egyik csoportját képviselik. Az anyagtörvények és anyagegyenletek (a feszültségi és alakváltozási mezők - feszültségek és alakváltozások vagy ezek növekményei - közötti kapcsolatot írják le) homogén és izotróp testekre vonatkoznak. A kísérleti úton meghatározott folyásgörbék (nem „szakítódiagram”) szintén az anyagtörvények speciális alakjaként értelmezhetők. Az anyagmodell pedig a folyásgörbék leírására használatos matematikai kifejezés (és fizikai tartalom).

- Általában a képlékenyalakítási számításoknál (mivel a rugalmas alakváltozást elhanyagoljuk) az ábrán szereplők közül a b, (merev-képlékeny) és c, (merev-lineárisan keményedő) használatos. De leginkább a valóságos anyagokat jobban leíró hatványosan keményedő modellt használják, ami egyébként Nádai nevéhez fűződik.

- A d, jelűnél a „(lineárisan)” elírás lehet!

2.6 Képlékeny anyagok/ Képlékenység

- A képlékenység (alakíthatóság) nem „tulajdonság” hanem állapot! (Mint ahogy ezt, Kármán Tódor márványon elvégzett kísérlete is kétséget kizáróan igazolta.)

- Belső (rácsszerkezet, szemcse és szövetszerkezet) és külső (alakítási hőmérséklet, feszültségi állapot, alakváltozási-sebesség) állapottényezők különböztethetők meg.

- Az állapothatás elve a képlékenyalakítási technológiák szempontjából, nagyjelentőségű heurisztikus elvnek tekinthető. A különleges technológiák mind erre épülnek. Megérdemelne egy alaposabb fejezetet. Az első két ábra nem igazán jól kapcsolódik ehhez!

2.7 Képlékeny anyagok/ Szuperképlékenység

- Ez is egy célszerűen megtervezett belső állapot és külső állapottényezők hatásának az eredménye! Cs-mester vita 2012. március 27., 22:00 (CEST)Válasz

2.8 Feszültség állapot és alakváltozás állapot

- Jó lett volna legalább két alfejezetre bontani.

- Az ábrából kiindulva érthetőbb lenne, ha a két tenzor fel lenne cserélve. Utalni kellene arra is, hogy az indexes jelölésmódban az azonos számokkal rendelkező indexpárú jelenti a normál feszültséget, a különböző pedig a csúsztatót. A csúsztató feszültségek dualitására vonatkozó utalás sem ártana. A főfeszültségek arab számmal történő indexelése az általánosabb.

- A feszültségi tenzort célszerű lett volna felbontani a hidrosztatikus állapotot kifejező gömb tenzorra és deviátor tenzorra (a feszültség állapot hatása és a folyási feltétel is ezen keresztül válik érthetővé).

- Ezzel a feszültségi állapot leírtnak tekinthető. Jó lenne tudni miért tartjuk „kitüntetettnek” az oktaéderes síkokat ?! Ennek az oka az, hogy Nádai munkássága révén a feszültségi állapotok egyenértékűsége ezzel definiálható, Nádai a H-M-H féle folyási feltétel kifejtéséhez is ezt a feszültséget használja. A Mohr-köröket kár volt belekeverni, épp az általános háromtengelyű feszültségi állapot nincs szemléltetve.

- Hiányzik az alakváltozási állapot értelmezése ! Az alakváltozás tenzor az elmozdulás vektorból származtatható, komponensei a normál alakváltozások és a szögtorzulások.

- A térfogat-állandóság a tömegmegmaradás törvényéből vezethető le (sűrűség = cost. feltételezéssel a sebességvektor divergenciája zérus értékű ), így csak a normál alakváltozási sebességi komponensekre igaz, hogy azok összege zérus ( az alakváltozási komponensekre csak kis alakváltozásoknál és csak közelítő érvénnyel).

- Jó lett volna kiemelni, hogy a logaritmikus (valódi) nyúlást miért is vezettük be, illetve mi az összefüggés a mérnöki és a valódi nyúlás között!?

-A hasáb „duzzasztás” valódi alakváltozásait inkább h, l, b betűkkel lett volna jobb indexelni. Az alatta lévő tenzor pedig az alakváltozás tenzor valódi főalakváltozásokkal felírt alakja (nagy alakváltozások).

-Az alakváltozási-sebességet az alakváltozási-sebesség tenzoron keresztül lett volna jó bemutatni, egy újabb alfejezetben. A táblázat inkább az előző fejezethez kapcsolódik, más példákkal jobban szemléltetve a teljes skálát (pl. nagysebességű alakítások).Cs-mester vita 2012. március 28., 16:38 (CEST)Válasz

2.9 Képlékenységi feltételek

- A bevezető mondatban a „darab keresztmetszetében ható mechanikai feszültség” helyett helyesebb és célszerűbb lenne az összehasonlító feszültség fogalmának használata és bevezetése (a képlékeny alakváltozás akkor jön létre ha az összehasonlító feszültség elér egy anyagra jellemző értéket). Így a különböző folyási feltételek csak az összehasonlító feszültségben különböznek.

- Logikai szempontból elsőként célszerű lett volna a folyási feltétel tenzoros alakját megadni (ennek egy másik alakja az amiben a főfeszültségek szerepelnek). Majd a tenzor felbontása (gömb és deviátor tenzor) alapján áttérni a feszültségdeviátoros alakra.

- Ezekben az általános alakban felírt összefüggésekben még nem az alakítási szilárdságot szokták szerepeltetni, hanem egy „k”-val jelölt kísérletileg meghatározható anyagjellemzőt.

- A feszültség tenzor skaláris invariánsai nem azonosak a feszültségdeviátor tenzoréval (a szöveges részben mindkettő előfordul, de egyik sincs definiálva). - A következő két alfejezetet időrendi okok miatt célszerű lenne felcserélni.

2.10 Képlékenységi feltételek/ A Huber-Mises-Hencky féle folyási feltétel

- Huber (1904) Beltrami ötletét felhasználva, folyási feltételét a torzítási energia (munka) egy kritikus értékhez történő hozzárendeléséből vezette le. Mises (1913) Tresca modelljének finomítása révén a főnyíró-feszültségek munkáját, Hencky (1923) pedig a deviátoros feszültség tenzor hatását vette alapul.

- A folyási feltételként levezetett végösszefüggés hibás! A szögletes zárójelben lévő, főfeszültségekből képzett tagnak, valójában a négyzetgyökét kell szerepeltetni.

- Logikai hiba, hogy az első összefüggésben nem szerepel anyagjellemző (k), más szövegbeli problémák is vannak. A folyási felület a főfeszültségek koordináta rendszerében a hidrosztatikus tengely körül, a deviátoros síkon lévő kör által meghatározott hengerfelület. Bármelyik főfeszültségi síkkal való metszete ellipszis.

2.11 Képlékenységi feltételek/ A Tresca-Guest-Mohr féle folyási feltétel

- Tresca (1869) Saint-Venant javaslatára kezdett a képlékenység problémakörével foglalkozni, ezért folyási feltételét is inkább vele szokták társítani.

- Az első összefüggésben itt is anyagjellemzőt kell szerepeltetni (k). A szövegbe „nyírófeszültség” helyett főnyíró-feszültség lenne jobb. Üdv.: Cs-mester vita 2012. március 29., 18:28 (CEST)Válasz

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Képlékenységtan&oldid=14418285”