Vita:Hertelendy Anna

Rosszindulatúan állítják be Hertelendy Annát.

Hertelendy Anna (sz.1741). Mária Terézia korának legszebb magyar leánya volt. Utóbb Deák

Ferencnek – „a haza bölcsének” – nagymamája lett.

Ő volt a 17.sz múlt század híres zalai szépsége, ^575xxii A dunántúli közmondásban emlegetett „Szala menyecskéje.” „Szala bora, Szala rákja, Szala menyecskéje” Ez a három dolog volt a Dunántúl legnagyobb nevezetessége. Palóczi Horváth Ádám egyik költeményében szintén megemlíti ezt a példabeszédet. Hogy „Szala menyecskéje” ő volt s nem más, azt Eötvös Károly így adja elő: „Ezt bizony csak leginkább a vármegyének szóbeli hagyományai bizonyítják. Ma is /1909./ élnek öregek, akik kis gyerekkoruk óta így hallották, így tudják. Nekem is többen mondták így a rég elmúlt öregek közül. Tolnay Károly és Mórocza Dániel gyerekkorukban személyesen is ismerhették, Tolnay bizonyára ismerte is. Jól ismerte a hagyományt Szily Kálmán nagy tudósunk ^576xxiii és írónk, maga is Szalavármegye egyik nemzetsége. Meg is kérdeztem tőle, kitől jutott hozzá a hagyomány, ki mondta neki, hogy Szala menyecskéje Hertelendy Anna volt? Az öreg Hertelendy Ferencz beszélte nekem, aki rokona volt, s aki gyerekkorában ismerte is még.”

Zala menyecskéje több nyelven kitűnően beszélt^xxiv Annának „Se az apa, se az anya nem érte meg leányuk nagyranőttét. Gondnokául kinevezték Hertelendy Zsigmondot, a kis árvának másod vagy harmad iziglen való nagybátyját - s így - közeli s vér szerinti rokonát. Ott lakott Ő is Karmacson, ott voltak birtokai, amely község egyébként közel esik Kehidához, Anna birtokainak fejéhez és központjához. A gyámanyai tisztet pedig Farkas György derék felesége teljesítette. Ez a Farkas György unokája volt Hertelendy Magdolnának, tehát Ő is közeli vérrokon.” Árva Anna, még csak tizenhat esztendős, amikor 1757. augusztus 28-án zsittkóczi és zalatárnoki Deák Gábor feleségül kéri gyámjától és vagyonának gondnokától, Hertelendy Zsigmondtólxxv A gyámságra nem soká volt szükség, mert Anna alig 16 éves korában férjhez ment Zsittkóczi és Zalatárnoki Deák Gáborhoz1, Deák Péter és Zajgár Erzsébet577xxvi /Zsuzsanna/ fiához, kivel Kehidán esküdtek 1757. 08. 28-án. Deák Gábor Zala megye assessora2 volt. Házassági tanúk voltak a menyasszony részéről Hertelendy Zsigmond Karmacsról és Patyi Farkas Gábor Edericsről. Hertelendy Anna nagy hozománnyal lépett be a házaséletbe. Egyetlen gyermeke volt szüleinek,^578xxvii tehát minden apai és anyai örökséget egyedül birtokolt. 1763-ban a Tárnokon élő házaspár – a korban szokásai szerint – vagyoni osztozkodást tart. Hertelendy Anna, elismerve férjeura jelentős összegű söjtöri, tófeji és hahóti beruházásait, Deák Gábornak adományozza az ebben a három faluban fekvő birtokait (ezek közül a legnagyobb a söjtöri volt). ^xxix Források azt állítják az ifjú házas Deák Gábor és Hertelendy Anna felváltva lakott Tárnokon, Söjtörön és Kehidán. A házasság első évei nyugodtan és boldogan teltek. 1765 – 66-ig a gyermekeik szaporán jöttek egymás után a világra. Nyolc és fél év alatt öt gyermekük született. (Anna ekkor 24-25 éves.) A fiatalasszony nagyon szép volt és mindig jókedvű, vidám, gazdag és dévajkodó.. Mindig előkelő társaság vette körül és sokan udvaroltak neki. Deák Gábor, a férj, 1760-as évek közepére (kb.1765) vesztette el minden bizalmát gyönyörű feleségében, és ha hinni lehet a kortárs kombinációknak, nem is ok nélkül. Rosty Károly huszárkapitány volt az egyik gyanúsított, aki ekkortájt Kőszegen állomásozott a századával. A hírt a titkos találkákról a dohányos zsidó vitte el Deák Gábornak. A férj már régóta küszködött a féltékenység démonaival, s így a dohányárus beszámolója bizonyságra talál.^xxx (Anna ekkor 24 éves.) Anna életvitele miatt, férjével előbb vitáik, szóváltások később viszálykodás lett. Végül 9- 10 évi együttélés után, elváltak. 1768-ban már különváltan éltek. ^xxxi 1768 ban kezdődött a válóper és a veszprémi székes-káptalan 1796-ban fel is bontotta a házasságot. Az erről szóló okiratok, melyben a válóper részleti voltak lejegyezve, elvesztek. A válópert a férj indította, és a per lefolytatását bámulatos eréllyel és következetességgel sürgette. Igyekezett minél előbb a végére érni. (Anna ekkor 27 éves)

Egy levél így foglalja össze Hertelendy Anna helyzetét és a válóper kezdetét és lefolyását.

„Deák Gábor úr nagyobb részben kivetkőztetvén jószágaiból az Asszonyságot, azután a Szentszék előtt keserves processussal meghurcolta s mind a tekintetes nemes vármegyének tagjait, mind pedig a kanonok urakat ellene fölingerelvén, annyira perzekválta4 a szerencsétlen Asszonyságot, hogy nem csak a jószágaiban, hanem még az országban is maradása nem volt s nagyobb pártfogás kedvéért Bécsben kellett nekie lakást venni, jószágait pedig mások igazgatására bízni, akik is ezen szerencsétlen Asszonyságot csalták, rövidítették és majd csaknem utolsó szükségre hozták. Ezen pör perzekúció, országon kívül való lakás s másoknak csalása okozta azt, hogy az Asszonyság terhes adósságokba esett és keveredett. Urának,férjének halálával szűnt meg ezen perzekució.” (hivatali üldöztetés)

Később gyermekeik is – Ferenc és József elismerik az igazságot, hogy a válópert apjuk kezdte, és hogy az anyjuk ellen csaknem üldözésszámba menő eréllyel és gyorsasággal folyt az. Minthogy a válóper iratai elvesztek, a válás okait és körülményeit teljes bizonyossággal nem tudhatjuk. Csupán csak sejtések lehetnek, meg szóbeszéd, pletykák. A kor társadalmi viszonyainak ismeretében csodaszámba menne, ha a szóbeszédben a válás okaként nem Anna állítólagos szívbéli ügye, kalandja vagy hűtlensége szerepelne. A Deákok oldaláról minden Anna ellen irányuló bírálatban nyomatékosan emlegették ezt az indokot. Ennek ellenére neheztelésük legsúlyosabb indokaként mégis azt vetették Anna szemére, hogy örökölt ősi vagyonából több birtokrészt elidegenített és nagy összegű adósságokba keveredett.^xxxii Anna előbb Kőszegre, onnan 1771-ben Bécsbe költözik. Zala menyecskéje több nyelven kitűnően beszélt. Anna ekkor 30 éves. Anna alig tizenhat évesen ment férjhez az akkor huszonhét éves Deákhoz. A köztük lévő korkülönbség tizenegy év volt a házasságkötéskor. Anna huszonnégy éves korára öt gyermeket hozott világra. A Hertelendy Annáról keringő korabeli pletykák nem többek áldozathibáztatásnál. Azokra nincs és nem is volt semmilyen perdöntő bizonyíték. A válási okiratok elvesztek, így nem tudhatjuk, hogy a veszprémi káptalan mi alapján mondta ki a válást. Az, hogy Hertelendy Anna elköltözött előbb Kőszegre majd Bécsbe teljesen érthető reakció a megbélyegzésére. Bécsben egyetlen pártfogóját ismerjük, rokonát Hertelendy Gábort a Mária Terézia renddel kitüntetett dandártábornokot, a Palatínusz huszárok alapító parancsnokát. Róla, mint bécsi pártfogójáról, Anna maga számolt be. Napjainkban, akár a Deák, akár a Hertelendy család kapcsán, a történelmileg hiteles források ismeretében, ill azok hiányában, úgy előadni ezeket a hajdani pletykákat mint tényeket, cseppet sem korrekt szerintem. Nem lehet hiteles.

Források: xxii Pallas Nagy Lex. IX.129. xxiii Szily Kálmán sz. 1838. mgh. 1924. xxiv Arcurum.com: Deák és családja. xxv Arcurum.com: Deák és családja. xxvi Ferencz Z. „Deák élete” i.5. xxvii Mert nővére már akkor nem volt életben. xxviii Arcurum.com: Deák és családja. xxix Arcurum.com: Deák és családja. xxx Arcurum.com: Deák és családja. xxxi Arcurum.com: Deák és családja. xxxii Hertelendy László: Hertelendy családtörténet 1936. xxxiii Hertelendy László: Hertelendy családtörténet 1936 Herylaci ^vita 2024. július 3., 15:20 (CEST)