Vita:Gumifonal

20–30 kPa. Ez nagyon alacsony nyomás. Én még sosem hallottam, hogy ekkora nyomáson vulkanizálnak valamit. Gondolom, azt jelenti, hogy a légköri nyomásnál ennyivel nagyobb nyomáson vulkanizálják. Ez olyan kicsi, hogy meg sem szokták említeni, vagy pedig csak azt mondják, hogy légköri nyomáson. Honnan szedted ezt, Elkágyé?

cN/tex. Szerintem írjál egy rövid magyarázószöveget a texhez, ha lehet max. 1 sorban, akár linkkel pl. a Szálasanyagokra - nekem ott is elég homályos a tex.

Hő hatása: A gumi – és így a belőle készült gumiszál is – 140 °C-on megkeményedik és elveszti szilárdságát, 350 °C-on pedig meglágyul, –40 °C-on megfagy. A különböző kezeléseket legfeljebb 1 órán át tartó 95 °C-on célszerű végezni.

Ez a bekezdés több gyanús elemet tartalmaz. Hő hatására nagyobb lesz a molekulaszegmensek mozgékonysága, ezért a gumi lágyabb lesz. Ezenkívül egy csomó természetes alapú kaucsukból készült gumicikket 150 °C körül vulkanizálnak. Úgyhogy legalábbis meg kellene adni azokat a körülményeket (nyomás, idő, közeg, nem tudom), amelyek között keményedik. A „megfagy” kifejezés nem igazán értelmezhető guminál. Talán inkább üveges állapotba kerül, elveszíti rugalmasságát, törékennyé válik.

a nagyobb nyújtásokból való rugalmas visszatérés javítására. A természetes kaucsukból készült guminak pont nagyon jó a rugalmas visszapattanása (lásd pl. az általad is idézett cikket ([A gumi]). Ezért nem hiszem, hogy ezt akarnák javítani a műkaucsukokkal.

A természetes kaucsukot teljes mértékben helyettesíteni képes szintetikus kaucsuk az 1950-es évek közepén állítottak elő először. Láttam, hogy ezt írja a bautrendes forrásod, de én ezt nem hiszem el. Én legalábbis soha nem hallottam ilyenről, úgyhogy ezt a mondatot ki is hagynám a szócikkből. Az rendben van, hogy találhatunk olyan műkaucsukot, amelyből készült guminak egy-két tulajdonsága (egyiknek a szilárdsága, másoknak az ózonállósága, olajállósága, fagyállósága stb.) jobb, mint a természetes kaucsukból készült gumié, és ezért egy-két alkalmazási területen – ahol épp ez a néhány tulajdonság a fontos – nem a természetes kaucsukot használjuk. De ez még messze van attól, hogy teljesen.

izoprén. A Butylról mint izoprénkaucsukról én még sosem hallottam. Ha lenne is ilyen, az nagyon megtévesztő lenne, hiszen olyan van, hogy butilkaucsuk, és az teljesen más, mint az izoprénkaucsuk. – Kifo ^vita 2010. április 24., 11:49 (CEST)

(Az alábbiak a Kifo vitalapján és az én vitalapomon lefolyt egyeztetés másolata.)

Kedves Kifo!

Köszönettel vettem észrevételeidet és kifogásaidat a gumifonalról szóló szócikkemmel kapcsolatban. Én magam a gumigyártásban járatlan vagyok, megpróbáltam a talált forrásokra támaszkodni. Célom, mint textiliparban járatos szakembernek elsősorban az volt, hogy a nagyon sok helyen használt gumifonalról írjak. Mint ilyenről azonban jóformán semmit nem találtam néhány textilipari szakkönyvön kívül, amelyek azonban sajnos méltánytalanul röviden kezelik a kérdést. Próbáltam a gumigyárak honlapjait is böngészni, de ott sem találtam semmit.

Ha te értesz a gumihoz és a gumigyártáshoz, hálás lennék, ha szakismereteid alapján kijavítanád a hibákat és a szakszerűtlenségeket. Számíthatok rá? Előre is köszönöm.

Üdvözlettel – Elkágyé ^vita 2010. április 25., 07:03 (CEST)

Bár mindenkivel így egyetértenék... :-)– Kifo vita 2010. április 25., 12:13 (CEST)

• Tehát számíthatok rád? – Elkágyé ^vita 2010. április 25., 12:48 (CEST)

Mennyire sürgős? 1-2 nap? 1-2 hét? – Kifo vita 2010. április 25., 20:28 (CEST)

• Ha szabad kérnem, örülnék, ha néhány napon belül ki tudnád javítani. Egy előadásra készülök, ahol említést teszek a gumifonalról és hivatkozni szeretnék a Wikipédián olvasható ismertetésre. – Elkágyé ^vita 2010. április 25., 20:32 (CEST)

Én kész vagyok a gumifonallal. Üdv. – Kifo vita 2010. április 26., 20:05 (CEST)

• Köszönöm szépen a segítségedet. – Elkágyé ^vita 2010. április 26., 22:22 (CEST)