Vita:Gleccser
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 12. | |
 | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
Szép cikk! Mi az, hogy "legnagyobbszerü", nem tudtam kijavítani, mert nem tudtam hogy legnagyszerűbb vagy legnagyobb vagy mit akart ez jelenteni :) --SyP 2006. április 20., 20:28 (CEST)
lementve az eredeti ami túlzottan liraira sikeredett[szerkesztés]
A gleccser olyan mozgó, szemcsés, lemezes szerkezetű jégtömeg, mely magasan az örök hó határán túl ered és egyre lassuló áramló mozgásban halad a völgy felé. A gleccserek a Föld kolusszusai, melyek egyaránt formálják a hegyi tájakat és a sarkvidékeket. A „jégen úszó” víztömegek a világ édesvíztartalékának nagy részét tárolják. Semmi nem tud ellenállni a gleccserek csúszó és simító mozgásának. Csak egyvalami marja a „fehér óriást” - a hőmérséklet. Az olvadás, mely néhány évtizede jobban észrevehető a Föld gleccserein, világszerte meg fogja változtatni az ökoszisztámát (a környezetbiológiai rendszer), ha ilyen gyorsasággal folytatódik.
Pleisztocén jégkorszak
A Pleisztocén idõszak során - az elmúlt 3 millió évben a kontinentális jégtakaró a jelenleginél háromszor nagyobb területet fedett. Európában a kontinentális jégtakaró középpontja Skandinávia lehetett, s kiterjedt Skóciáig, Németország északi részeiig, Hollandiáig, Lengyelországig, Oroszország északi részeiig. Az amerikai jégtakaró fedte Kanada egészét, és az USA északkeleti államainak területét.
Az emberiség fejlõdésének története egyúttal a jégtakaró visszahúzódásának története is. A pleisztocén megértése az emberi evolúció megértéséhez nélkülözhetetlen.
Az eljegesedés idõszakát hideg glaciális és melegebb interglaciális idõszakok váltakozása építi fel. A glaciális idõszakokat till üledékek, az interglaciális idõszakokat meleg-mérsékelt klimát jelzõ mocsári üledékek, fauna-flóra váltakozása jelzi. Az európai alpi régióban 5, az Egyesült Államok-Kanada területén 4 glaciális/interglaciális idõszakból felépülõ váltakozást ismertek fel. Az európai eljegesedési idõszakokat alpesi völgyekrõl, az amerikaiakat az érintett államokról nevezték fel
legfiatalabb Würm Wisconsin
Riss Illinoian
Mindel Kansan
Günz Nebraskan
Donau
A skandináv és német területeken évszakos váltakozás miatt ritmikusan váltakozó szemcseméretû tavi agyagok keletkeztek a visszahúzódó jégtakaró végmorénái elõtt kialakult tavakban Az un. szalagos agyag üledékek (varv) a fák évgyûrûihez hasonló idõ korreláció létrehozását tették lehetõvé, amelyet azóta a szénizotóp korokkal igazoltak. Eszerint a jég visszahúzódása Skandináviában 13,000 évvel ezelõtt kezdõdött, s évi 120-400 m mértékû volt, 9,000-10,000 évig tartó folyamatként.