Vita:Garami Ernő

Garami Bethlenről

Kivágtam egy terjedelmes idézetet, mert ebbe a cikkbe nem való.

Az 1922-ben Forrongó Magyarország címmel kiadott emlékiratában Bethlen István]ról, későbbi miniszterelnökről így írt: "Számomra rendkívül érdekes volt annak a megfigyelése, hogy a soviniszta magyar hazafias politikusok is milyen sokan akadtak, akik nem csináltak bizalmas körben titkot abból, hogy e javaslattal rokonszenveznek. Élénken emlékszem egy, a Hungária szállóban, Erdélyi szállásán megtartott értekezletre, amelyen jelen voltak a Friedrich-kormány aktív tagjai közül Csilléry és Rubinek Gyula, azonkívül Bethlen István gróf és Heinrich Ferenc. A demokratikus pártok részéről rajtam kívül Szemző Ernő és Varjassy Lajos voltak ott. A társaságból négyen, mégpedig Friedrich két minisztere, azonkívül Heinrich Ferenc és Bethlen István gróf a megállapodás mellett foglaltak állást és főleg az utóbbi volt az aki élénken helyeselt, amikor Erdélyi fejtegette, hogy közgazdasági okokból miért van szüksége Romániának a Maros torkolatára. A megállapodás föltétlenül létre is jött jött volna, ha ketten Szemző Ernő és én ki nem jelentjük, hogy területi megállapodásokba bele nem mehetünk, mert lehetetlennek tartjuk, hogy a párisi konferenciának Magyarország hátrányára prejudikáljunk. Ha a párisi konferencia a Maros szögét is el fogja venni Magyarországtól, akkora ebbe, mint valami elháríthatatlanba bele fogunk nyugodni, de hogy előzetes megállapodást létesítsünk erre nézve, azt mi teljesen lehetetlennek tartjuk.Természetes, hogy ez ellen sem Friedrich minisztertársai, sem Bethlen gróf nyíltan nem opponálhattak, így a megállapodás létre sem jöhetett. De kétségtelen, hogy ha csak Csilléry, Rubinek, Bethlen István és Heinrich Ferenc urakon múlt volna, akkor a Tisza-Maros-szögét előzetes megállapodások alapján elvesztettük volna a románok javára. Így azonban a Tisza-Maros-szög mégis Magyarországé maradt."

Ez a szöveg feleslegesen eltereli az olvasó figyelmét Garami Ernőről Garami helyzetelemezésére. Ez a szöveg érdekes lehet, de nem itt és nem ilyen terjedelemben.

.A lexikont az is megkülönbözteti az esszégyűjteménytől, hogy a lexikon szócikkekből áll és ezeknek a szócikkeknek a tartalmát a címük határozza meg. A Garami Ernő életrajzi cikk, tehát az életrajról KELL szólnia. Ha a cikk Garami Ernő politikai nézetei címet viselné, akkor már több idézetet lehetne belefoglalni, de ilyen terjedelemben csak a monográfiának szentelt, tehát pl. Forrongó Magyarország című cikkben lenne érdemes idézni.

Egy lexikonnak az utókor érdeklődését is érdemes szem előtt tartania, tehát a Forrongó Magyarország Garami életrajzában csak említést, de pl. a Bethlen-Peyer paktum szócikkben nem idézést, hanem említést érdemel.----Linkoman ^vita 2014. február 25., 13:17 (CET)