Vita:Dahák

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Jebusaeus 7 évvel ezelőtt a(z) Avarok, avagy dahák témában

Avarok, avagy dahák[szerkesztés]

Orromra koppintottak, mert töröltem a cikk szövegének bizonyos részeit, állításait. Visszavonulót fújtam, ám meggyőződésem nem változott: a régi és az új tartalom nemigen fér meg egymás mellett. Külön-külön (a maga módján) mindkettő megállná a helyét, a kettő összefésülése azonban lerombolja a szöveg egységét.

A Wikipédia ragaszkodik meglevő szövegeihez – méltányolom –, az olvasót azonban bizonyára nem kívánja megzavarni egymásnak ellentmondó állításokkal. Ebből kifolyólag üdvös lenne törölni az általam hozzátoldott szövegrészeket.

Sajnos a régi szöveg sincs híjával a fogyatékosságoknak. Talán akad majd újabb próbatevő, ki nagyobb elszántsággal, tehetséggel, s szerencsésebb kézzel nyúl a szöveghez. Vélekedésem szerint az alábbi szakaszokat kellene nagyító alá tenni.

A dahák ókori nomád indoiráni nép voltak a szakák csoportjából, akik az i. e. 4. században az Amu-darja (Óxosz) és a Szir-darja (Iaxartész) közötti területen éltek. Nevük a szaka daha („ember, férfi”) szóval azonos.

A daháknak is nevezett avarok ókoriak voltak és szakák, de nem nomádok és nem indoirániak. Szálláshelyük – forrásokkal igazolhatóan az i. e. 7. századtól az i. sz. 3. századig – az Amu-darja és a Kopet-dag között volt, pontosabban a nevezett hegység északi előterében, Parthava tartomány területén. Az Amu-darja és a Szir-darja alsó szakaszának lapályán a Masszagetai szövetség népei laktak.

Arrianosz szerint ezen a területen ekkor a masszagéták éltek, aminek massaga töve leginkább az avesztai maša, mašya, mašyaka („ember, férfi”) szóval vethető össze. Az avesztai nyelv Baktria területén alakult ki, amiből levonható az a következtetés, hogy a masszagéták a dahák baktriai elnevezése, egyszerű fordítása, akiknek önelnevezése a daha volt. A perzsák őket szakáknak, a görögök szkítáknak nevezték. Nagy Sándor seregében mint lovasok szerepeltek.

A fenti bekezdés tartalmát, illetve szerzőjének közlendőjét csak többszöri nekifutással sikerült értelmeznem. Ide írom, mire jutottam.
Arrianosz szerint az Amu-darja és a Szir-darja között („ezen a területen”) az i. e. 4. században („ekkor”) a masszageták éltek.
A görögös massagetai kifejezés töve (megjegyzendő: helyesen massaget lenne, nem pedig massaga) leginkább a felsorolt avesztai szóalakokkal vethető össze.
Az avesztai nyelv Baktria területén alakult ki, s ezen állítással alátámasztható ama feltételezés, miszerint a dahákat a baktriaiak masszagetáknak nevezték. Másként fogalmazva: a szaka nyelv „daha” szava az avesztai szótárban feltehetően „masszagéta” (vagy valami hasonló) volt.
A dahák önelnevezése daha volt.
Az utolsó két mondat megfogalmazása világos: A perzsák a dahákat szakáknak, a görögök szkítáknak nevezték. A dahák Alexandrosz seregében lovasként szolgáltak.
Az avesztai nyelv vélhetően Baktria területén alakult ki, ebből azonban nem feltétlenül következnek a mondat további állításai. Mindazonáltal ne akadjunk fenn ezen, hanem folytassuk vizsgálódásunkat. Tehát:
Baktria lakói (Harmatta János, kiváló iranistánk bánatára) a dahákat, vagyis az avarokat daháknak vagy avaroknak nevezték. A dahák pedig magukat avaroknak címezték.
A perzsák az avarokat dahâ és sakâ, a görögök pedig abioi, aparnoi, apasiakai, aspasiakai, aspisioi, attasioi, daai, daoi, parii, parioi, parnoi, parthoi, pasianoi, pausikai, pausoi, pissouroi stb. névvel illették.
Alexandrosz seregében valóban szolgáltak avar (daha) lovasok.

A latin szerzők dahausok néven is emlegették őket. Curtius Rufus és Livius is írt róluk, Tacitus szerint a Sindes folyó választotta el őket az ariusoktól.

A fentiekkel nagyjában-egészében egyetérthetünk, jóllehet a dahaus kifejezést latin kútfőkben nem sikerült megtalálnom. A dahák latin forrásokban rendszerint dahae néven szerepelnek. Az ariusok e helyen nem germán nép, hanem Aria, Areia tartomány iráni stb. lakói. A Sindes folyó pedig a Tejen, avagy Hari Rud.

Jebusaeus vita 2017. február 8., 12:49 (CET)Válasz