Vita:Csucsor

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Pásztörperc 14 évvel ezelőtt
Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Pipi69e (vita), értékelés dátuma: 2010. március 31.
Növénytani szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hali! Ez az "ebszőlő", mint nemzetségnév botorság. Lásd a Megjelenése szakaszban az "ebszőlő" név eredetét: A névadás alapja a növény kapaszkodó szára (nyúlánk levélnyelével csavarodva talál támasztékot) és a fürtvirágzatából kialakuló tojásdad, fényes piros, őszi bogyócsoport. Jelek:

  • kapaszkodó szár: egyáltalán nem jellemző az egész nemzetségre.
  • támasztékot talál: lásd az előző pontot.
  • fényes piros bogyócsoport: dettó

Ez az egész mondat csakis a keserű, más néven ebszőlő csucsorra jellemző. A cikk további részében azok a fajok, melyeknek nincs egyedi nevük (burgonya, paradicsom), mind "csucsor"-ok: kék csucsor, orvosi csucsor. A Solanum nemzetség magyar neve: csucsor! Én is láttam a neten az index fórumot, a terebess gyümölcskalauzt és a növénykatalógust, de szerintem nem ezek képviselik a tudományos álláspontot. Érdekes, hogy a növénykatalógus fentebb idézett lapján az állítólagos "ebszőlő" nemzetségbe a következő fajok tartoznak: fekete csucsor, keserű csucsor, burgonya, kék burgonyacserje. PiPi69e vita 2009. november 14., 20:31 (CET)Válasz

Átneveztem a növényes cikkeket csucsorra, de továbbra is kétségeim vannak. A kolozsvári glosszák cikkünkből ugyanis olybá tűnik, hogy az ebszőlő megnevezést őseink a S. dulcamara fajra is használták, ami (ha így volt) valószínűsíti, hogy ez egy helyes nemzetségnév.
P/c vita 2009. november 16., 09:03 (CET)Válasz
Faj neveként használták nem nemzetség neveként. Akkoriban talán még nem tudták, hogy az ebszőlő ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint például a fekete csucsor. A mai szakirodalomban a magyar nevek (kevés kivételtől eltekintve: például a burgonya is csucsor, de nem hívjuk úgy) binomiálisak: hegyi (faj) juhar (nemzetség), küszvágó (faj) csér (nem), stb. Ilyen az ebszőlő (faj) csucsor (nemzetség) is. PiPi69e vita 2009. november 16., 12:10 (CET)Válasz
Ez teljesen O.K., de nem úgy van-e, hogy a nemzetségnevek az azonos szóval jelölt fajok közös nevei (voltak), és amikor elkezdték megkülönböztetni őket egymástól, akkor kaptak az egyes fajok vmi kiegészítést (többnyire minőségjelzőt)?
P/c vita 2009. november 16., 14:51 (CET)Válasz
Ez is OK :), de amikor ezek a tumodányos emberek elkezdték minőségjelzőkkel kiegészíteni a korábban egy szóval megjelölt növényeket, akkor valszeg a csucsort választották, mert én az összes könyvemben csak ezt találom (az ebszőlő szó csak az ebszőlő csucsor (S. dulcamara) nevében szerepel, de csak említik másodnévként és akkor is a "csucsor" előtt): Jávorka Sándor - A magyar flóra kis határozója (1937); Kis növényhatározó; Simon Tibor-féle Magyarországi edényes flóra határozója; Uránia növényvilág stb. Egyetlen könyvemben találtam a keserédes csucsor (S. dulcamara) másodneveként az önálló (csucsor nélküli) ebszőlő nevet: Kubinyi Ágoston - Magyarországi mérges növények (1842!) című könyvében. Ebben aztán van mindenféle régies név a büdös gönyétől a lótorma bércséig, de a csucsor az már ebben is csucsor. A fekete csucsor is, "valamint a' közönségesen ismeretes és sok hasznú" kolompér csucsor (azaz burgonya) is! Ez a könyv egyébként haláli! Jobb, mint egy Rejtő :D PiPi69e vita 2009. november 17., 04:45 (CET)Válasz
(Solanum nigrum) — szóval, marad csucsor. Nagyon helyes — P/c vita 2009. november 17., 06:58 (CET)Válasz