Vita:Buda (történelmi település)
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Bárosi Vuszvezető (vita), értékelés dátuma: 2010. március 4. | |||
| |||
 |
Hibás külső hivatkozás
Az alábbi – a szócikkben szereplő külső – link többszöri próbálkozásra sem elérhető. FIGYELEM!: A szócikkben a forrásként feltüntetett hibás linkeket NE töröld! A weblap megtalálható Az Internet Archívumában az alábbi változatokban: nem található forrásfájl. |
Buda név eredetének lehetséges alternatív magyarázatai[szerkesztés]
"Ezt az elméletet támasztja alá a középkori német Nibelung-énekben szereplő Etelburg vagyis „Etelvár” elnevezés is, amely valószínűleg nem csupán Etel, azaz a hun Attila nevét őrzi, hanem a szó a szintén „víz” jelentésű ótörök etel szóhoz is kapcsolódhat."
A Nibelung ének végleges formájában a XI-XII. században alakult ki. Története meseszerű, a főhős törpékkel küzd meg, majd sárkányokat öl, melyek vérében fürödve halhatatlanná válik és elkeveredik Attila király udvarába is (mint egzotikus helyszínre). Attila király szerepeltetése a mesében (merthogy a Nibelung ének tulajdonképpen mese) nem igazán forrásértékű. A németeket általánosságban sem minden esetben érdekelték az eredeti elnevezések, néha pontosan fordították le a városneveket (Stuhlweisburg=Székesfehérvár), más esetekben saját, német nevet adtak nekik, melyeknek az eredetihez nem sok köze volt (Erdélyt Siebenbürgennek hívták a hét vára miatt, Sopron neve Ödenburg és sorolhatnánk). Egyszóval nem minden esetben érdekelte őket, hogy pontos tükörfordítást adjanak. Megjegyzendő, hogy nem Etelburg, hanem Etzelburg szerepel a Nibelung-énekben. Ugyanakkor Attila királyt a történetben Attila királynak, és nem Etzel vagy Etzele királynak hívják. Bár elképzelhető, hogy Attilát saját nevén említik, a róla (általuk) elnevezett várat pedig a helyiek nyelvén? Miért tennének ilyet, ha számukra ugyanaz a személy a névadó, Attila? Esetleg a szerzők sem voltak tudatában, hogy Etzel lehetett Attila magyar/hun/stb. neve, és nem tudták, hogy a magyarok Attila után adták (volna) a városnak az Etzelvár (=Etzelburg) nevet? Ha így volt, miért nem őrződött meg ennek az elnevezésnek semmi nyoma?
A Dunát a történet cselekményének időszakában egyébként Iszter néven ismerték, mely egyes magyarázatok szerint Esztergom nevében őrződött meg. Ugyanezek a magyarázatok Etzelburgot Esztergomként valószínűsítik. Az Isztert természetesen egy német hallhatta Etzelnek, de bizonyosan nem lehetett egy nyelvzseni, aki ilyen szinten hall félre egy városnevet.
Egyszóval sok lenne itt a homályos folt, még ha szokványos forrásról beszélnénk is, tudomásom szerint a Nibelung-émneken kívül Anonymus gesztájában is szerepel Attila városa Eczilburg (szintén nem "etil/etel"), ahová Árpád a Csepel szigetről kelt át. Eczilburgban Árpád "a királyi palotákban nagyszerű lakomákat és ünnepélyeket tartott", ezek szerint az ő odaérkezésekor ott már/még álltak királyi paloták. Ez azonban sajnos nem elégséges megerősítés, Anonymus történeti hitelességét a szakma egyöntetűen megkérdőjelezi, sok torzítás és átvétel, anakronizmus okán. Azt ezek alapján is megállapíthatjuk, hogy az Etel helyett inkább Ecel a szó első része, így a "folyóvíz/folyó=etel/etil" elmélet ezen források kétes citálmányaira építve igen gyenge lábakon áll. Egyes elméletek szerint az Etzelburg az Aquimcum elnémetesedett elnevezése, mely csak utólag kapcsolódott össze Attila legendájával, kinek székhelye valójában nem itt volt. forráslink: http://albar.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=186718
A cikk említi az ótörök vonalat (az ótörököt 'türk'-ként is emlegetik, mivel a "török" félrevezető, a törökökhöz nem sok köze van) ótörökül az Etel, Itil, Itel valóban jelent folyót, folyóvizet, de egészen konkrétan a Volga folyó ótörök neve is (míg mások szerint a Don folyóé), a cikkben felhozott Etelköz is innen kapta nevét, a Volgáról, és nem általánosságban utal valamiféle folyóvíz "közére". Nehéz elfogadnunk, hogy az "etel" nem egyenlő az "etzellel", ha Etzelként tekintjük, sántít az ótörök eredeztetés.
De ha ki is egyezünk az etzel= etel tételben, ezen az ótötök erdeztetés vonalán tovább indulva a Niebelung-beli Etzelburg városa a Volga partján is lehetett, ahol a Niebelung-énekek története idején szintén bőven találni hunokat vagy hunszerű népeket. Attilát már kevésbé, de a mesében szereplő sárkányok és törpék földrajzi helye sem igazán határozható meg...
Emellett tudvalevőleg rengeteg vár fekszik vizek partján, így ha csupán "víz melletti várat/vízivárat" jelent Etzelburg, akkor akármelyik várost elnevezhették volna (a magyarok/szkítás/sztyeppei népek) Etzelvárnak, mely folyó partján áll.
A cikkben nem esik szó a Buda név ázsiai vonulatáról. Az interneten terjednek vad történetek Jézus magyar származásáról, és hasonlókról, nos, én nem húznék ilyen légbőlkapott párhuzamokat, csupán tényeket említek:
A szkíta néphez a magyarság a tudomány mai állása szerint emberfajilag, kultúrálisan és életvitelében kacsolható (míg nyelvünkben finnugorok vagyunk a tudomány jelenlegi állása szerint - a finnugor elmélet csupán a magyar nyelv finnugor rokonságát állítja, vérségi leszármazást ez nem jelent). A szkíta nép első vezetői, a Szakák, melyről maga a népcsoport a nevét kapta. A valaha volt legismertebb szaka neve: Gautama Sziddhártha (Gótama Sziddhárta) Buddha: (idézet a Wikipédiából): "a buddhizmus legfontosabb alakja, az ún. „történelmi buddha”. Jelzőjeként használatos a Sakjamuni Buddha kifejezés, ami a Sakja (Szakja) vagy Szkíta nemzetségére utal. Közismert neve "a Buddha".
A világ összes táján Buddha nevét "h" nélkül ejtik, hosszú "ú"-val: "Búda"-ként, kivéve nálunk. Vajon miért? Véleményem szerint azért, mert a Buda szavunk már megvolt, amikor Buddha neve bekerült a magyar köztudatba.
Nem állítom, hogy a magyar fővárost Buddháról nevezték el, távol álljon tőlem. Csupán felhívnám a figyelmet, hogy a magyarság bejövetele előtt is képviseltették magukat sztyeppei népek, szkíták a Kárpát-medencében (a székelyek révén (amennyiben hiszünk a Kézai és Anonymus krónikáknak, és elfogadjuk a székelyek hun-szkíta erdetét és a "székely-szakaj" etimológiát mely alapján a székelyek a szakák rokonai, vagy ők maguk Attila után itt ragadt szakák) akár ők is elnevezhették valamely ősi szkíta királyukról e várost, de akár a magyarok is tehették ugyanezt, vagy a hunok, hiszen a Buda név közkeletű szkíta név volt.
A Buda név tehát egyáltalán nem lehetett idegen a hunok, szkíták, avarok, onogur-bolgárok, szakák-székelyek és más ázsiai sztyeppéken élő népek számára, akik mind megfordultak a Kárpát medencében, és nem lehetett az az ezekkel a népekkel sűrűn érintkező magyarok számára sem, legalábbis nem annyira, hogy végső kétségbeesésünkben már szláv eredetben kellene gondolkodjunk, bár természetesen nem kizárható az sem. Meg kell vizsgálni, vannak-e más példák arra, hogy a magyar nyelvbe a szlávból átkerült "V" kezdetű szavak gyakran változnak-e "B"-re a magyarban. Ha sok ilyen példa van, a szláv eredetet is stabilabb lábakon állna. Mert jelenleg - ha jól veszem ki a cikkből - csupán a Voda és a Buda szavak alaki hasonlósága és az Aquincum-mal összecsengő, vízre utaló szláv jelentés mutat a szláv eredetre. Emellett a szlávokat az avarok telepítették a Kárpát-medencébe, hiszen a segédnépeik voltak, tehát a tudomány szerint a bizonyítottan hun kapcsolatú avarok előbb érkeztek a térségbe. Így előbb is nevezhették el a várost a maguk módján, akár egy általuk tisztelt Buda nevű személyről. Természetesen lehetséges, hogy a később idekerült szlávok adtak neki nevet, és az maradt fent végül.
A Bléda-Buda magyarázat ellen van, hogy nem életszerű és nem veszi figyelembe Bléda és Attila valós háttértöténetét. Attila volt a sereg vezetője, ő volt a nagy király, nem Bléda. Bléda csupán néhány évig vezette a Kárpát-medencébe települt hunokat. Attila volt az, aki hadba hívta és összegyűjtötte a hun sereget, és ő volt aki odavezette őket a mai Buda helyére. Attila volt, aki létrehozott egy fapalotát (így szólnak a történetek), körülötte egy nagy jurtatáborral, nem tudjuk milyen néven. Nem is biztos, hogy egyáltalán pontosan Buda helyén volt-e ez a hely. Amikor apja megöléséért kapott száműzetése után visszatérve azt látta, öccse átvette a hatalmat, "elárulva" őt (végül is öccse annyiban árulta el, hogy amikor Attila sokáig "nem jelentkezett" a hunoknál, ő lett a vezér (Bléda volt az idősebb testvér így jogosan szállt rá a vezéri cím) és Attila visszatértekor nem engedte át neki a hatalmat). Attila végül Blédát megöli, és árulónak bélyegzi. Bléda nevének szkíta szokás szerint tabunak kellett lennie, ki sem ejthették, nemhogy még a fővárosukat továbbra is az ő nevén hívták volna. Más népek részéről is érthetetlen lenne, miért a szinte ismeretlen és történelmileg elhanyagolható jelentőségű vezetőről, Blédáról nevezték volna el, ha ott volt a dicsőséges Attila. Esetleg elképzelhető, hogy Attila "elterelésképpen", tettének valódi motivációit leplezendő, úgy állította be a hatalomért elkövetett testvérgyilkosságot, mint nemes párbajt, mely után Blédának úgy állított méltó emléket, hogy mint igazi "nemzeti hősről", róla nevezte el fővárosát, de ez már csak az én személyes okoskodásom, ezért erősen zárójeles és erőletetett is, de csak ezt a magyarázatott tudom felhozni arra, hogyan fordulhatott elő, hogy végül mégis Blédáról és nem Attiláról nevezzék el a várost. Zoltan bereczki vita 2011. március 3., 14:52 (CET)
Ezt a vitaindítót (szerintem) jobb lenne nem ide, hanem a Buda (Bleda) cikk vitalapjára áttenni. Itt csak egy utalást kellene hagyni, hogy ott megbeszélés folyik erről a kérdésről. Akela vita 2011. március 3., 14:58 (CET) A világért sem akarok beleszólni, hiszen nem én vagyok a szerekesztő. De hadd mondjam el (ha nem derült volna ki), hogy a Bléda-Buda vonal csupán egy vonulata volt mondandómnak, mely Buda város nevére fókuszál. Amennyiben Buda nem Blédától kapta a nevét, úgy pláne nincs keresnivalója a Bléda cikknél ennek a vitaindítónak.81.183.245.214 (vita) 2011. március 7., 16:03 (CET)
Buda infobox[szerkesztés]
"Megszűnés 1873 Oka Pest, Buda és Óbuda egyesülése Lakói budaiak"
Szerintem Buda nem szűnt meg. Lakói budaiak ; szerintem ez így, ebben a formában fölösleges meghatározás.
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.99.200.230 (vitalap | szerkesztései) 2012. december 7., 00:03
Buda mint település, város megszűnt, 1873 óta nem létezik Buda nevű város.
Az infóbox "lakói" mezője valószínűleg arra szolgál, hogy a nagyon régi (akár több évezredes) települések esetében megadjuk, milyen nép élt ott. Itt valóban nem tűnik indokoltnak.