Vita:Borbély Samu
Új téma nyitása
 |
A szócikk felhasznál a következő forrásból származó szöveget: Romániai magyar irodalmi lexikon I–IV.. A jogtulajdonos a szöveget CC-BY-SA-3.0 licenc alá helyezte. Az ezt igazoló levél a hozzáférésre jogosultak számára a Wikipédia üzenetkezelő rendszerében 2010091310002741 ügyszám alatt olvasható. |
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
Ki tud róla[szerkesztés]
Az első Szputnyik pályára juttatásakor 1957-ben műegyetemi hallgató voltam. Amikor a teljesen váratlan hír nyilvánosságra került, az egyetemen kihirdették, hogy az eseményről Borbély Samu tanár úr rövid értékelést fog tartani az Auditorium Maximumban, melyre az egész évfolyamnak kötelező volt megjelenni. Minket Borbély professzor nem tanított, nem is ismertük előtte. Amikor bejött a termbe, röviden bemutatkozott és elmondta, hogy kutatási területe többek között a ballisztika, és hogy a háború alatt ő is részt vett a német csodafegyverek fejlesztésében. Azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg elméleti úton, hogy a V-2 rakéta pályáját hogyan befolyásolja, ha az aerodinamikai kormányfelületet kitérítik és úgy hagyják, vagy ha kitérítik és visszahúzzák. Többre a gyors repülés miatt nem volt idő. Elmondta, hogy két évig csak ezzel a feladattal foglalkozott, és így fogalmat tud alkotni arról, milyen technikai bravúr volt az első mesterséges hold pályára állítása.
Erre az epizódra valamennyi évfolyamtársam jól emlékszik, de irodalmi hivatkozást a háború alatti munkájáról nem találtam. Hátha valaki szerencsésebb volt.Kaboldy vita 2010. december 24., 12:21 (CET)
1933-41. között a berlini Repüléselméleti Intézetben dolgozott tudományos munkatársként, ebbe belefér, amit Te mondasz. Ezt most már beírtam a szócikkbe is, csak annyiban, amennyiben a forrásom engedte, lásd Szarka Zoltán: A Miskolci Egyetem Matematikai Intézetének rövid története– Mártiforrás 2010. december 26., 22:12 (CET)
Családi legendárium szerint azt állította, hogy a németek kényszerítették ki az együttműködést, de ő nem segítette a német hadsereget, mivel nem értett egyet a diktatúrával. Sokkal értékesebbnek tartotta rakéta-tudását. Erre vall, hogy a szovjetek meghurcolták a nácikkal való kollaborálásra hivatkozva és szintén elrabolták, de még ezt is kiheverte. Saját kutatásait sokkal előrébb tartotta, mint amit a németek elértek, és elmondása szerint mind az orosz mind az amerikai űrrakéta program az ő kutatásait lopta el. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dr.Borbély (vitalap | szerkesztései)