Vita:Bernardo de Aldana

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Messiah 16 évvel ezelőtt a(z) Ő nem újkori? témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Hadtudományi szócikkek (bővítendő besorolás)
Középkori témájú szócikkek (besorolatlan)
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (bővítendő besorolás)
Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

Ő nem újkori?[szerkesztés]

Ő nem újkori? A középkor vége 1492, az 1640 már nem annyira elfogadott dátum... Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2008. március 13., 23:49 (CET)Válasz

Igaz, de hagyjuk fenn, majd eldöntik. Messiah vita 2008. március 13., 23:53 (CET)Válasz

Megmondom őszintén, nekem tökmindegy, az 1640 is használatos még itt-ott. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj...

Magyar történeti kontextusban Aldana kora egyértelműen középkor utáni időszak...

"Származásáról, családjáról semmi biztosat nem tudunk; az egyetlen aprócska támpont e kérdésben, hogy II. Fülöp spanyol király egy levelében „előkelő származású, kékvérű nemesi sarjnak” nevezte őt" - Ez ebben a formában nem pontos. B. de Aldana testvére a hadjáratban résztvevő Juan Villela de Aldana. Rokoni viszonyban volt az I. Ferdinánd udvarához tartozó Gaspar de Mercadoval, ill. rokona (unokatestvére?) Francisco de Aldana, aki Magyarországon halt meg. Ez a Francisco de Aldana nem azonos Francisco Villena de Aldana spanyol költővel. Az utóbbi 1578-ban a portugál korona sorsát eldöntő Alcarquivir csatában esett el. Felesége Beatriz de Tovar. Bernardo de Aldana a schmalkaldeni háborúban végrehajtott tettei révén megkapta a Málaga tartományban található Sedella 100.000 maravedit érő birtokát.

A magyarországi események utáni időszakra vonatkozó kisebb pontosítások: Magyarországon Aldana - nem kis részben Giovanni Baptista de Castaldo rosszindulatának köszönhetően - meglehetősen negatív szereplő. Elgondolkoztató, hogy a magyar történelmi gondolkodásban meglehetősen gyávának és tehetetlennek beállított tisztért nem kisebb személyiség, mint Alba hercege "lobbizott", hogy trencséni várfogságból kikerüljön. Alba hercege javaslatára maga II. Fülöp kérte nagybátyját, I. Ferdinándot, hogy a halálra ítélt és fogságban őrzött Aldanát engedjék szabadon és Milánó tüzérfőkapitányának nevezték ki. Rá kb. egy évvel Nápolyi alkirályság tüzérfőkapitányi tisztségét kapta meg és megbízták, hogy mérje fel az alkirályság területén található összes vár állapotát mérje fel. az 1560. évi Tripoli ellen indított hadjáratban Gian Andrea Doria a flotta tüzérfőkapitányi posztját bízta rá. A flotta Djerbanál szenvedett vereséget. Djerba várát Aldana által személyesen is jól ismert Álvaro de Sande védte. Álvaro de Sande kapcsán fontos megjegyezni, hogy Aldanahoz hasonló módon megjárta Magyarországot: tábormesterként 1545-ben I. Ferdinánd szolgálatában állt és egy spanyol tercio élén harcolt Trencsén vármegyében az ottani oligarchák ellen. Sande később Milánó ideiglenes kormányzója lett.

Aldana haláláról: Egy levél szerint a sebesült Aldana nem a hajón, hanem valamivel később tripoli fogságában halt meg.

Bernardo de Aldanaról lásd még:

Korpás Zoltán: V. Károly és Magyarország. Budapest, Századvég, 2008. U. ö.: Ami a magyarországi hadjárat után történt. Bernardo de Aldana és a spanyol zsoldosok sorsa 1552 után. In: Fons, XII. évfolyam, (2005) 3. szám. 379-398.

életrajzi adatok[szerkesztés]

Nem 1562-ben, hanem 1560-ban, Djerba szigeténél vívott tengeri csatában sebesült meg és nem sokkal később fogságban halt meg. Érdemes lenne a spanyol tartalmat összeolvasni a magyarral. Egyébként ott is pontatlanul szerepel halálának dátuma.