Vita:Alexandrin (versforma)

Mentett vita

A vitalaphoz kapcsolódó szócikket 2010 decemberében törölték (részletek itt). Az alábbi megjegyzések, viták e korábbi változathoz kapcsolódnak.

Az összedolgozás-sablont levettem, az alexandrinus egy összefoglaló név, szerintem nem baj, ha a francia, angol, német változatról külön cikkünk van (pláne, hogy hivatkozás formájában mindben szerepel az alexandrinus). Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 17., 12:29 (CEST)Válasz

Kimentett tartalom

A szócikk korábbi változatának egy része jogvédett forrásmű engedély nélküli másolata volt, ezért törölve lesz (részletek itt). A nem jogvédett, hasznos információt a szócikk törléséig itt őrizzük, azt követően az alábbi szöveg visszahelyezésével újraindítható a szócikk.

Az alexandrin különböző, egymással rokon nyugat-európai sorfajták magyar elnevezése. E sorfajták többsége 12 szótagú, de egyes sorok 13 vagy 14 szótagból is állhatnak. Lejtésük általában jambikus, de ismeretesek trocheikus, daktilikus és kötetlen ritmusú változatok is. A hangsúlyok helye változó, a sorok többségét két félmetszet vágja két fél sorrá.

Eredete és elterjedése

E sorfajok többégének a közvetlen őse a 11. század óta ismert francia alexandrin. A francia alexandrin a 16-17. századi másodvirágzása nyomán terjedt el Németországban és Angliában. Francia mintát követ a 18-19. századi spanyol alejandrino a la francesa. Az olasz költészetbe J. P. Martello vezetett be francia drámafordításaiban az alexandrin pótlására egy hasonló versfajtát, ami a 17-18. századi olasz színjátékokban volt divatos.

Elterjedése a magyar irodalomban

Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze,
S róluk a szénaillat meghalni visszatér?

És fájt-e, amíg nézted a nyárfást révedezve,
Hogy reszket agg fejük, az ezüstösfehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már szeptember, a nagy szénásszekér?

S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre,
Merőn bámulva vissza az elvakúlt időkbe
És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!

S eszméltél-e fel árván az éji hidegen,
Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen
Eb, lábadhoz simúlt s bús kezeidet nyalta?

(Tóth Árpád: Őszi kérdés)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

[[Kategória:Verstan]] [[en:Alexandrine]] [[bg:Александрин]] [[ca:Vers alexandrí]] [[cs:Alexandrín]] [[da:Aleksandriner]] [[de:Alexandriner (Verslehre)]] [[eo:Aleksandro (poetiko)]] [[es:Alejandrino]] [[fi:Aleksandriini]] [[fr:Alexandrin]] [[gd:Alexandrine]] [[gl:Alexandrino]] [[he:חרוז אלכסנדרוני (שירה)]] [[hy:Ալեքսանդրյան ոտանավոր]] [[ia:Alexandrino]] [[io:Alexandrino]] [[it:Alessandrino (metrica)]] [[ja:アレクサンドラン]] [[nl:Alexandrijn]] [[nrm:Alexandrîn]] [[oc:Alexandrin]] [[pl:Aleksandryn]] [[ru:Александрийский стих]] [[sk:Alexandrín]] [[sr:Александринац (шпанска поезија)]] [[sv:Alexandrin]] [[uk:Александрійський вірш]] [[wa:Zandrin]]