Vita:A magyar nép kialakulásának időszaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar történelmi szócikkek (születő besorolás)
Coat of arms of Hungary.svg Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. szeptember 7.
Magyar történelmi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Középkori témájú szócikkek (születő besorolás)
Conversation-saints 01.jpg Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. szeptember 7.
Középkori témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Cscr-former.svgA(z) A magyar nép kialakulásának időszaka kiemeltszócikk-jelölt volt.
Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.

Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény
Jelölték kiemelt szócikknek Sikertelen jelölés

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyt megbeszélés.

"A magyarság Ázsiából származó lovasnomád nép volt" ??[szerkesztés]

Én ezzel vitatkoznék, ugyanis a magyarság tudtommal mindig az Uraltól nyugatra lakott, és ez már Európa. Persze, a magyarság valamely ágának ősei élhettek az Uraltól keletre is, kérdés, hogy mikortól számítjuk a magyar nép kialakulását. Tófalvi Péter 2006. január 9., 01:15 (CET)

Szia, Péter! Végül is Baskíriáig lehet a történelemben visszafelé követni a honfoglaló őseinket és az valóban Európa a földrész földrajzi meghatározása szerint. Azonban ismereteim szerint a kulturális szálak (néprajz, régészet) mindenképp Ázsiába, a kaukázusi - közép-ázsiai - szibériai - iráni kultúrákhoz vezetnek. Ezért szerintem nem hibás az ázsiai eredet kijelentése, még ha írott forrásokkal nem is dokumentálható. Üdv, Adapa 2006. január 9., 01:28 (CET)

Szia!

Igen, de akkor az lenne a helyes, hogy a "magyarság őseinek egy része..." Tófalvi Péter 2006. január 9., 09:29 (CET)

  • -Most ti a Árpád honfoglaló "turki"-airól beszéltek vagy a magyarokról általában akik ~ nyelven beszéltek ~ mondták magukat?

(Ősemberur)

Rendben, kérlek javítsd! Adapa 2006. január 9., 10:27 (CET)


törszövetség[szerkesztés]

második cikkbe látom h törszövetség és nem törzsszövetség...viszont sehol máshol a neten nincs ilyen...ez hiba? vagy én vagyok hülye?

javítva

október óta történt hozzátoldások az 1.1-es szakaszhoz[szerkesztés]

szerintem a kummagyarokat nyugodtan ki lehetne hagyni, ez a cikk nem róluk kéne h szóljon, ők nem az őseink.

+ ráadásul olyan igénytelenül volt idehányva a szöveg, hogy még. kicsit megformáztam h legalább kinézzen vhogy; wikisítés még hátra van. --Torzsmokus

rokonok? utódaink?

hun gur és magur[szerkesztés]

Most miért is mossuk össze a hungurokat a magyurokkal? Ebből nem olyan moslék lesz amiről Pázmány írt, hanem kevésbé illatos.

Plano Carpini Magna Hungariaról[szerkesztés]

Magna Hungaria létezéséről Julianus barát tudósított 1236-ban. Őt megerősíttte Plano Carpini, aki latinul a következőket írta: "Porrò de Russia et de Comania Tartari contra Hungaros et Polonos processerunt, ibíque plures ex ipsis interfecti fuerunt, et vt iam superius dictum est, si Hungari viriliter restitissent, Tartari ab eis confusi recessissent. [Morduani.] Inde reuertentes in terram Morduanorum, qui sunt Pagani, venerunt, eósque bello vicerunt. [Bulgaria magna.] Inde contra Byleros, id est, contra Bulgariam magnam profecti sunt, et ipsam omninò destruxerunt. [Hungaria magna. Parossitæ.] Hinc ad Aquilonem adhuc contra Bastarcos, id est Hungariam magnam processerunt, et illos etiam deuicerunt. Hinc ampliùs ad Aquilonem pergentes, ad Parossitas venerunt, qui paruos habentes stomachos et os paruum, non manducant sed carnes decoquunt, quibus decoctis, se super ollam ponunt, et fumum recipiunt, et de hoc solo reficiuntur, vel si aliquid manducant, hoc valde modicum est. [Sidenote: Samogetæ.] Hinc et ad Samogetas venerunt qui tantum de venationibus viuunt, et tabernacula vestésque tantum habent de pellibus bestiarum." (Angolul: "Moreouer, out of Russia and Comania, they proceeded forward against the Hungarians, and the Polonians and there manie of them were slaine, as is aforesaid and had the Hungarians manfully withstood them, the Tartars had beene confounded and driuen backe. [The Morduans.] Returning from thence, they inuaded the countrey of the Morduans being pagans, and conquered them in battell. [Bulgaria magna.] Then they marched against the people called Byleri, or Bulgaria magna, and vtterly wasted the countrey. [Hungaria magna.] From hence they proceeded towards the North against the people called Bastarci or Hungaria magna, and conquered them also. [Parossitæ.] And so going on further North, they came vnto the Parossitæ, who hauing little stomacks and small mouthes, eate not any thing at all, but seething flesh they stand or sitte ouer the potte, and receiuing the steame or smoke thereof, are therewith onely nourished, and if they eate anie thing it is very little. [Samogetæ.] From hence the came they came to the Samogetæ, who liue onely vpon hunting, and vse to dwell in tabernacles onely, and to weare garments made of beastes skinnes. ." (Forrás: The long and wonderful voyage of Frier Iohn de Plano Carpini)Mazarin 2007. július 17., 17:46 (CEST) Íme az egykori Magna Hungaria műholdas képe.Mazarin 2007. július 17., 17:48 (CEST)

A magyar nép kialakulása[szerkesztés]

A magyar nép kialakulásával kapcsolatban, mely bővebben Magyar őstörténet, valamint A korai magyar fejedelemség címszó alatt tárgyaltakkal kapcsolatban, általánosságban kijelenthető: A finnugor elmélet már megdőlt, hivatkozni a finnugor elméletre, mint komolyan vehető ismeretre, finoman szólva is problematikus. A finnugor elmélet sohasem volt egyeduralkodó, élete során vele párhuzamosan, más tudományosan alapos elméletek is léteztek és léteznek, és szóba jöhetnek. Különösen, hogy azok nem megdőltek, hanem ellenkezőleg, az újabb kutatások egyre megerősítették őket. Valamint a finnugor elmélet születése előtt, már kezdettől fogva (tehát mindig is) más autentikus elmélet is hivatalban volt, melyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. Ilyen például a hun vagy szkíta vagy nimródi magyar származáselmélet, melynek tömör lényege, hogy a magyarság egészen Noéig, a vízözön utáni első emberiségig nyúlik vissza; sőt annak első világkirályától, Nimródtól származik, akinek a népe az első és leghatalmasabb (mai értelemben vett) uralkodó volt az egész földkerekségen. És az akkori (egyébként más néven aranykori világ) bizonyára magyarul (annak egy ősi formáján) beszélt! – de ez egy külön téma. Továbbá: A tudományos nézetek (mint a jelenleg még ideig-óráig – erőltetés útján – hivatalban lévő, vagy inkább csak döglődő finnugor származási elmélet is) folyton anomáliákkal vannak körülvéve. (Anomália: visszásság, ferdeség, hiba.) Amikor egy tudományos eredmény határterületén vagy a kellős közepén egy oda nem illő tény kerül napvilágra, rögtön bekerítik, karanténba zárják, megsemmisítik vagy figyelmen kívül hagyják, elhallgatják. Így működik a tudomány. Ezt nem árt tudni. Ehhez képest a legkevesebb anomália még a hun-szkíta-magyar vagy valami ehhez hasonlónak nevezhető származáselmélettel kapcsolatban van. Természetesen itt is akadnak kevésbé pontosított (vagy talán nem is tisztázható vagy csak nehezen pontosítható) részletkérdések, de például a finnugorelmélethez képest, mely kezdettől fogva az anomáliáktól hemzseg, egészében tisztának mondható.

Például az Ókori előzmények-ben lévő első mondat: „A jelenleg széles körben elfogadott elmélet, a finnugor őshaza elmélete szerint...” – így nem írható le, mert ez a mondat – még akár csak féligazságnak is – már egyere kevésbé tartható.

Például, most csak a szócikkben közölteknél maradva néhány apróság: Az Etelköz részben olvasható, hogy „A magyarokat a kazárok egyébként türköknek nevezték. Ez az elnevezés szerepel Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár elbeszéléseiben is.” Na most, a kazárok és a bizánciak nem azonos forrásból dolgoztak, ha ők türköknek nevezték a magyarokat (a köztük lévő jelentős szakadék ellenére), akkor vagy türkök lettünk volna a továbbiakban is, legalább még egy jó ideig (egy nép ugyanis általában nem szokott rövid idő alatt nevet váltani – leginkább különben sohasem szokott) vagy mind a ketten hazudtak, és kiderül, hogy azonos, mesterséges torzítás szerint dolgoztak, azaz annak áldozatai voltak. Egy szóval félrevezetettek voltak, avagy megpróbálták a magyarokkal kapcsolatban a világot is félrevezetni. Más: Amennyiben „számos földműveléssel kapcsolatos szavunk van, melyeket ebben a korban vettek át őseink a környező népektől (búza, árpa, tarló, eke, sarló, gyümölcs, alma, bor, seprő, komló, kender, borsó, ökör, bika, tinó, ól, karám)” – akkor nem lett volna Kende a Kende, Árpád az Árpád stb. Tudniillik a főuralkodó utódját nem szokták úgynevezett új névvel illetni, ha az árpa (a többi felsorolttal együtt) egy új kifejezés lett volna, akkor Árpád apánk nem ezt a nevet kapta volna. Arról nem beszélve, hogy az Árpád név több évezreddel a szóban forgó időnél előbb már ismert magyar elnevezés volt (lásd egyebek mellett a bibliai Árpádot stb.) Megint más: Tudva levő, hogy „A 9. századi arab források az etelközi magyarság fejlett állami életéről számolnak be.” Meg egyebekről is, mely a magyarokra nézve hízelgő. Akkor viszont hogy lehet az, hogy Etelközben a magyarság még éppenhogy csak megtanult (a szomszédaitól!) élni, és máris fejlett állami léttel rendelkezett. Akiknek fejlett államuk van, azok sok évszázados fejlődéssel rendelkeznek, ha nem sok évezredes fejlődéssel!

És a szócikk hasonló anomáliákkal van tele.

JAVASOLOM, HOGY A SZÓCIKKET TELJESEN ÍRJUK ÁT, A HITELES ŐSMAGYAR TÖRTÉNETISÉG KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐEN. – Kerdojel vita 2009. június 9., 18:26 (CEST)