Vita:A6M Zero

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Japánnal kapcsolatos szócikkek (vázlatos besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Japán-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Gyantusz (vita), értékelés dátuma: 2009. június 29.

Japánnal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hadtudományi szócikkek (vázlatos besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. július 18.

Hadtudományi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Repüléssel kapcsolatos szócikkek (vázlatos besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Repülési műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Gyantusz (vita), értékelés dátuma: 2009. június 29.

Repüléssel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Második világháború témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Második világháború műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Második világháború témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kivágott rész

„A repülőgép, mint azt fent, nagyon helyesen megjegyezte a szerző, közel 3 éven át tartotta a legmozgékonyabb és manőverezhető harci géptípusok "versenyét"! Kivéve az 1939-ben szolgálatba álló Messersmith Bf109, amely fordulékonyabb és 1830 lóerős volt. Azon a területeken nem harcolt ilyen gép, így a Mitsubishi dominálhatott. Az úgynevezett "huzalozással irányított" gépekkel, az volt a legnagyobb probléma (melyet rásegítőkkel később kiküszöböltek) hogy a vezérsíkokra ható, nagyon erős légáramlást, a pilóta szó szerint az izomzatával kellett ellensúlyoznia. Az olyan gépeken, mint a B17-es Fortress, már hidraulikus átsegíttőkkel rendelkezett, de az egy jóval nagyobb gép volt. A csillagmotoros gépek, mint az amerikai P-széria (36, 39, 40, 63) a Japán Kawasaki, Mitsubishi gépek, stb. az Angol Beaufighter, Defiant, az Orosz "Rata", huzalokkal irányított és kezelt kormányművel volt ellátva. Ez sok esetben okozott problémát a gépeken. A Mitsubishi talán előszór rendelkezett az összes hasonló típusú gépekkel ellentétben, rásegítő mechanizmussal. A csillagmotorok léghűtéses motorok voltak. A gép sebességétől és ezáltal a menetszél erejétől függött a hűtés kapacitása. Vízhűtés több okból is praktikátlan lett volna.Súly, hely, és a kilövési lehetősége. 1991-ig élt, és angol dokumentumfilm készítők által, nyilvánosságra hozott panaszok szerint a Mitsubishinek is megvoltak a maga hibái. A háború harctéri "tempója" diktálta termelési sebesség miatt, a panaszok nagy részével csak részlegesen tudtak foglalkozni. Elsősorban 3 fő problémát emlegettek a volt pilóták. Az első helyen állt a fülke méretezése és annak ergonómiája. Második helyen állt a műszerek áttekinthetősége. Például az olajmelegedés mérő alul volt, nehéz volt kontrollálni csata közben. A harmadik helyen (s talán a legfontosabb hiba) a gépből való vizualitás nehézségei. Egy pilóta a megfelelően kialakított fülkéből 122 fokos szögben képes tájékozódni. Egy harci gépen nincsen "visszapillantó tükör"! nagyon fontos volt a támadó gépek helyzetének, magasságának és főleg vizualizáltan a sebességnek észlelése. Ebből a szempontból a P–40 Warhawk, és a P–51 Mustang messze verte az összes vadászgépet. A japánok a mennyiségre és nem a minőségre mentek harcközben. Minden repülőrajban voltak úgynevezett "ász pilóták"! Ilyen volt például az első világháborúban Nikolai Müllerschön a "Vörös Báró"! Miért fontos ez? Az ász pilóta adta utasítások, manőverezési konfigurációk, jó tanácsok révén sokkal de sokkal hatékonyabb volt a raj teljesítménye. Ha kilőtték az ász pilótát, akkor zűrzavar, kisebb megtorpanás keletkezett a rajban és ez nagyon is kihatott a harci teljesítményre. A japánokat nem érdekelte ez a fajta előnyhöz jutás. "Kaszálni", cincálni, lőni mindenre ami ellenség.

Egy harci vadászgépben a hirtelen "felhúzáskor", meredeken, gyertyaszerűen való emelkedéshez, a motornak minden csepp erejére szüksége volt. A pilótán lévő "védőfelszerelés" akadályozta meg és annak minősége, hogy a több"G" terhelés alatt, a pilóta ne veszítse el az eszméletét. A japánoknál ez sem állt a magaslat legfelső fokán. Ebben a németek messze megelőzték az összes nemzet gépeit 1943-ig.

Végezetül és nem utolsósorban. A gépek felszállásának és leszállásának területi igényei vannak.Ez nem csak a féklapok,(Áramlást rontó "flap") a kerekekben lévő fékrendszer, de a gépek ruganyossága is fontos szerepet játszott a tompítás miatt. Több nemzet gépei szuszpenzorokkal, lengéscsillapítókkal szerelte fel gépeit. A Mitsubishi nagyon "fapados" gép volt ebben a tekintetben is. Minimum 650 méteres felszálló pálya, és a 750 méteres (100 méter biztonsági kifutóval) nem éppen a legoptimálisabb volt a többi harci géphez képest.Az angol felségjelzés alatt harcoló és tényleg hős, lengyel pilóták 400 méteren belül, szálltak fel és szálltak le például.”

Ezek bizonyára értékes információk, de nem ismerjük a forrásukat, és a szöveg nem illeszkedik szervesen a szócikk szövetébe, ráadásul fogalmazása sem túlzottan lexikonoid jellegű. További kidolgozást igényel. – Villanueva ^vita 2021. április 9., 18:12 (CEST)