Vita:Örményország művészete

Történelem

Kivágtam a történelem részt, mert ez megvan az Örményország főszócikkben, nem kell ennyire részletes töri a művészetek taglalásához, ráadásul szeparáltan.

==Örményország történelme röviden==

A Kaukázustól délre, a Van-tó, a Szevan-tó és az Urmia-tó által kijelölt területen alakult meg a Kr. e. 9 évszázadban Urartu állama. A 7. században a szkíták inváziója meggyöngítette Urartut. Három évszázados fönnállás után az asszírok, majd a médek, s a perzsák foglalták el a területet. A perzsákat legyőző görögök hozták a következő fordulatot Nagy Sándor idején s a 2. század elejéig a Szeleukida Birodalom része maradt. Kr. e. 190-ben kivívta függetlenségét és határait ekkor három tengerig terjesztette ki: keleten a Kaspi-tenger, északnyugaton a Fekete-tenger, délnyugati szögletében pedig (a késõbb megalakult és Kis-Örményországnak is nevezett kilíkiai partokon) a Földközi-tenger mosta. A Kr. születése előtti évszázadban Öményország Kisázsia legerősebb állama lett Nagy Tigran királysága idején. II. (Nagy) Tigran halála után az ország meggyengült. A pártus szövetséget igyekezett fönntartani a pártusok és a rómaiak közötti háborúk során, s ezt az 1. század közepén a pártus eredetû Arszakida fejedelmi család révén sikerült megerősítenie.

Kétszáz éven át a Pártus Birodalommal való szövetség békés fejlődést hozott Örményországnak. Kr. u. 251-tõl a Szaszanidák vették át a Perzsa Birodalom kor-mányzását. Ők Örményországot tartományi fennhatóság alá akarták vonni és függetlenségét a Zaratusztra-vallás befolyásával is gyengítették. Válaszul erre 3. Tiridatesz örmény király 301-ben Örményország államvállásának fölvette a kereszténységet. 12 évvel késõbb a Római Birodalomban is államvallás lett a kereszténység. Az 5. század elejére a Kelet-római Birodalom és a Szaszanida Perzsia fölosztotta egymás között Örményországot. A perzsák a keresztény örményekre akarták kényszeríteni a Zaratusztra-vallást, de Vartan Mamikonian vezetéssel az örmények fegyveresen ellenálltak és megőrizhették kereszténységüket. A 7. század közepétől két évszázadon át az arab hódítás fenyegette Örményországot. A Bagratida család vezetésével (a magyar honfaglalás idejére) ismét kivívta önállóságát az ország, melynek akkori fővárosa Ani lett, az Ezeregy Templom Városa.

E harmadik független örmény királyság virágzásának a bizánci támadások vetettek véget. A 11. század közepére Bizánc meghódította Örményországot. Ugyanekkor a szeldzsuk törökök támadása pusztította végig az országot és sújtotta 50 éven át. Az örmények egy része Kilikiába menekült és megalakította Kis-Örményországot, amely 300 éven át állt fönn. A szeldzsuk invázió utáni 100 békés év újra föllendülést hozott az országnak, amit azután újabb középázsiai inváziók követtek. (Tatárjárás, Aranyhorda uralma). Ezek-ben az idõkben sok örmény menekült északra. A Krim félszigetre, majd Lengyelországba és Moldvába, végül Magyarországra, Erdélybe is, Apafi Mihály fejedelemsége idején.

Az örmények anyaországa évszázadokra az oszmán törökök és a Perzsa Birodalom közötti megosztottság állapotában volt. Nagy Abbász perzsa sah 16. század végi nagy gyõzelmei hozták meg azt, hogy az örmények elfogadott polgárai lehettek az újjászervezett perzsa államnak. Erre az időre esik az örmények letelepítése az uralkodó akkori fővárosa, Iszfahán környékén. Az Örmény Apostoli Egyház kolostorai is ekkor létesültek bent Perzsiában. E kolostorok egyikében került elõ a hun-örmény nyelvkönyv és szótár is. – Türk kızı snail mail 2008. február 8., 15:15 (CET)

én meg átneveztem

1) mert a többi cikkhez igazodjon a neve 2) ezt legitimizálja az első mondat is, tehát nincs mitől félnem. A Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.ben egyébként örmény szszk művészete cikk alatt lehet eztet megtalálni SL^üzzenet 2008. szeptember 4., 22:50 (CEST)