Világjáték

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A világjáték a gyerekekkel végzett pszichoterápián belül a játékterápiák csoportjába sorolandó diagnosztikus lehetőség, mellyel képet kaphatunk a gyerekek hangulati állapotáról.

A világjáték konstruktív, projektív módszer.[1]

A tapasztalatok szerint a legjobb és legátfogóbb játékdiagnosztikai és terápiás módszer. Előnye, hogy a vizsgált személyben játék-, alkotás- örömélményt kelt, korosztályra való tekintet nélkül. Maga az építés folyamata, a problémák és feszültségek megjelenítése alkotás és játék közben terápiás hatású.[2] A világjátékot Magyarországon az ismert magyar pszichológus, Polcz Alaine vezette be.

A világjátékot használhatjuk önmagában terápiás módszerként, alkalmazhatjuk más módszerekkel végzett terápia kiegészítőjeként, vagy a terápia egyes fázisainak, eredményeinek kontrollálására. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy kellő pszichológiai, pszichoterápiai gyakorlat nélkül sem okozunk vele ártalmat, nem követhetünk el művi hibát, ha passzívak maradunk, egyszerűen hagyjuk a gyermeket szabadon, folyamatosan játszani, játékát figyelemmel, empátiával követjük.[3]

A gyermeknek a világ lekicsinyített figuráiból és alkotórészeiből (játékházak, -emberek, -állatok, -fák, -növények…) kell megépítenie a saját világát. Ebből a produktumból és az építés más jellemzőiből kap támpontokat a szakember arra nézve, hogy vajon milyen belső-külső tényezők befolyásolják a gyermek jelenlegi állapotát. Később ezen eszközök felhasználásával játék is kialakulhat, mely a további terápiás folyamatba is beépül.[4]

Munka közben jó emberi és terápiás kapcsolatot lehet kiépíteni. Az építés és exploráció, ha megfelelő módon történik, a terápia bevezetője. Másik fontos tényező, hogy az intelligencianívótól kezdve a személyiségstruktúráig kapunk jól használható információkat, hogy feltárhatjuk a félelmeket, vágyakat, konfliktusokat, traumákat. Gyakran a családi struktúrába is betekintést nyerünk.[5]

Természetesen a világjáték értelmezéséhez és terápiás alkalmazásához az általános klinikai pszichológiai tudáson kívül játékterápiás elméleti tudás és többévi gyakorlati munka szükséges. De a következő szempontok figyelembevételével nyugodtan hozzákezdhetünk a módszer alkalmazásához, ha munkánkat, értelmezésünket felülvizsgáljuk és a heteroanamnézissel, a családtagok  explorációjával, azaz a valósággal összevetjük. Vagyis: a gyermek családtagjaival folytatott megbeszélésekben, a pszichoterápiás munkában a valóságfedezetet megkeressük.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világjáték · Polcz Alaine · Könyv. Moly. (Hozzáférés: 2016. október 30.)
  2. Játékdiagnosztika. www.vilagjatek.hu. (Hozzáférés: 2016. október 30.)
  3. Játékdiagnosztika. www.vilagjatek.hu. (Hozzáférés: 2016. október 30.)
  4. Játékterápia | Gyermekdráma. www.gyermekdrama.hu. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 30.)
  5. Játékdiagnosztika. www.vilagjatek.hu. (Hozzáférés: 2016. október 30.)
  6. Játékdiagnosztika. www.vilagjatek.hu. (Hozzáférés: 2016. október 30.)