Vani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Vani (ווירוה)
Vani látképe
Vani látképe
Közigazgatás
Jogállásváros
Alapítás éve1981
Irányítószám1900
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 3744 fő (2014. nov. 5.)[1]
  • 3402 fő (2022)[1]
  • 3466 fő (1939. jan. 17.)[1]
  • 2691 fő (1959. jan. 15.)[1]
  • 3779 fő (1970. jan. 15.)[1]
  • 4060 fő (1979. jan. 17.)[1]
  • 6576 fő (1989. jan. 12.)[1]
  • 4641 fő (2002. jan. 17.)[1]
  • 3723 fő (2016)[1]
  • 3675 fő (2017)[1]
  • 3623 fő (2018)[1]
  • 3558 fő (2019)[1]
  • 3512 fő (2020)[1]
  • 3478 fő (2021)[1]
  • 3374 fő (2023)[2]
– elővárosokkal4 600 (2002) fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 05′ 02″, k. h. 42° 30′ 43″Koordináták: é. sz. 42° 05′ 02″, k. h. 42° 30′ 43″
Vani weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vani témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vani (grúz nyelven: ווירוה) nyugat-grúziai, az Imereti régióban fekvő város, a Sulori folyó (a Rioni mellékfolyója) mellett.

Fekvése[szerkesztés]

Kutaiszi-tól, a regionális fővárostól 41 km-rel délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

A vani evangéliumok egy oldala (Tbiliszi, Nemzeti Múzeum)
Részlet a vani evangéliumból

A 3744 lakosú Vani város egyúttal közigazgatási központ is, amely 40 szomszédos települést foglal magába (teljes területe 557 km², lakossága a 2014-es adatok szerint 24 512 fő volt).

Vani környéken 1947 óta végeznek szisztematikus régészeti ásatásokat (N. Khoshtaria, O. Lortkiphanidze). Az ásatások alkalmával az ősi Kolkhisz egy gazdag városának maradványait fedezték fel. Ennek az ősi településnek a neve ismeretlen, de a terület megszakítás nélküli lakottságának négy különböző szakaszát azonosították. Az első szakasz a Kr. e. 8. sz. Ebben a periódusban Vani nagy kulturális központnak számított.

A 7. század második felétől, a 6. század elejétől a Kr. e. 4. század első feléig tartott, kulturális rétegek, faszerkezetek maradványai, sziklás földeken vágott áldozati oltárok és gazdag temetkezések képviselik. Feltételezések szerint ebben a szakaszban Vani a Kolkhiszi királyság politikai-közigazgatási egységének központja volt.

A harmadik szakasz a Kr. e. 4. század második felétől a Kr. e. 3. század első feléig terjed. Főleg gazdag temetkezések, kőszerkezetek maradványai képviselik. A negyedik fázisban (a Kr. e. 3. század közepétől a Kr. e. első századig) védekező falak, az úgynevezett kis kapu, szentélyek és kultikus épületek (templomok, oltárok, áldozati platformok) és bronzszobrok öntvényének maradványai kerültek elő. Feltételezik, hogy a Kr. e. időkben Vani templomváros volt. A régészeti adatok szerint a várost a Kr. e. 1. század közepén elpusztították. Ezt követően Vani csak mint falu létezett, hivatalosan csak 1981-ben kapott újra városi rangot.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Régészeti múzeuma (1985-ben alapították), ahol az ősi Kolkhisz egyedi darabjai kerültek kiállításra.

A régészeti múzeum anyagából[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l m n http://pop-stat.mashke.org/georgia-cities.htm
  2. https://www.geostat.ge/en/modules/categories/41/population