Valbona (folyó)
| Valbona | |
 | |
| Táj a Valbona felső völgyében | |
| Országok | Albánia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | kb. 45 km |
| Forrásszint | 1459 m |
| Vízgyűjtő terület | 657 km² |
| Forrás | Valbona-hágó |
 é. sz. 42° 25′ 25″, k. h. 19° 48′ 24″ | |
| Torkolat | Drin |
| é. sz. 42° 16′ 08″, k. h. 20° 01′ 25″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valbona témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Valbona kb. 45 kilométer hosszú folyó Albánia északi részén, az Albán-Alpok legnagyobb folyóvize annak keleti vidékén, az Adriai-tengerbe tartó Drin jobb oldali mellékvize. Felső szakaszán található a Valbona-völgy Nemzeti Park, völgyének legnagyobb települése Bajram Curri.
Földrajza[szerkesztés]
A Valbona forrásvidéke az Alija-hegy (Maja e Alijës, 2471 m) és a Paplluka-hegy (Maja e Papllukes, 2569 m) között húzódó Valbona-hágó (Qafa e Valbonës, 1795 m) közelében található, 1459 méteres tengerszint feletti magasságban. Az innen nyugati irányba tartó völgy felső szakasza típusos glaciális völgy, amely északi irányba domborodó félkörívet leírva fut a Keleti-Albán-Alpok 2200-2600 méter tengerszint feletti magashegyeitől közrezárva. A völgytalp Valbona település után délkeleti irányba fordulva elkeskenyedik, majd a folyó az 1-2 méter széles és több 10 méter mély Shoshani-szurdokvölgyön (Kanioni i Shoshanit) át lép ki a Tropojai-medencébe. A folyó Koçanajnál déli-délnyugati irányba fordulva, az Albán-Alpok keleti lábánál további 15 kilométert fut, mielőtt 154 méteres tengerszint feletti magasságban beletorkollik a Drinbe, pontosabban a Drinen kialakított Komani-tóba. Legnagyobb bal parti mellékvizei a Cerem, a Gash és a Bushtrica, jobb oldalról csupán kisebb időszakos vízfolyások táplálják.[1]
A Valbona torkolatától, ahol egyúttal a fierzai kompkikötő is található, jó minőségű aszfaltút, az SH22-es jelű főút vezet Bajram Curriba, majd onnan egy aszfaltozott mellékrendű út visz végig a Valbona völgyén a forrásvidék közelében található Rragamig.[2]
Történelmi vonatkozásai[szerkesztés]
A Valbona folyó neve a római korra vezethető vissza, jelentése ’szép völgy’.[3] Az illírek már a vaskorban benépesítették a folyó völgyét, megtelepedésük legkorábbi nyomai a bujani halomsírok, emellett erődített településeik voltak a mai Shoshannál (Gryka e Qytetit), Rosujánál és Selimajnál.[4]
A hozzánk közelebbi évszázadokban a Valbona völgye a forrásvidéktől a torkolatig haladva a kelmendi, krasniqi és mërturi törzsek szállásterületéhez tartozott.[5] A hagyományosan muzulmán felekezetű régió elzárt, nehezen megközelíthető területnek számított, elszigeteltségét az 1912-ben függetlenné vált Albániának a közelben meghúzott államhatára csak tovább növelte.[6] A 20. század második felében, a kommunizmus éveiben közigazgatási központtá fejlesztették a folyó völgyében fekvő Kolgecajt (ma Bajram Curri, Tropoja község székhelye), majd 1971-ben a Valbona torkolatánál, a Drinen megindult egy duzzasztógát és a Párt Fénye Vízerőmű építése.[7] Ezzel párhuzamosan a völgy felső szakaszában megindult az 1966-ban megalapított Valbona-völgy Nemzeti Park turisztikai, üdülőterületi fejlesztése is. Területén több karsztbarlang, forrás, vízesés, valamint kisebb gleccser- és karszttó található, napjainkra az ország egyik legkedveltebb hegyvidéki üdülőhelye.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gloyer 2012 :162.; Sheme & Mara 2017 :136., 138.; Parqet kombëtare 2018 :88., 93., 96.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.
- ↑ Dienes 2017 :184.
- ↑ Parqet kombëtare 2018 :88.
- ↑ Nagel 1989 :141.; Wilkes 2006 :174.; Korkuti 2013 :27.; Sheme & Mara 2017 :142.; Parqet kombëtare 2018 :88.
- ↑ Etnografia shqiptare 1962 :275.; Elsie 2010 :248.
- ↑ Nopcsa 1911 :25., 35.; Csaplár 2010 :104., 296–297.
- ↑ Nagel 1989 :21., 140.; Réti 2000 :210., 215., 218., 282.; Gloyer 2012 :160., 165.
- ↑ Nagel 1989 :141.; Gloyer 2012 :161–162.; Parqet kombëtare 2018 :93., 96–97.
Források[szerkesztés]
- ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2
- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870
- ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Nopcsa 1911: Nopcsa Ferenc: A legsötétebb Európa: Vándorlások Albániában. Budapest: Fritz ny. 1911. = Utazások Könyvtára, 3.
- ↑ Parqet kombëtare 2018: Parqet kombëtare të Shqipërisë (’Albánia nemzeti parkjai’). Drejt. Latif Ajrullai, Rita Petro. Tiranë: Albas. 2018. ISBN 978-9928-282-38-5
- ↑ Réti 2000: Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. = XX. Század, ISBN 9639215740
- ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631
- ↑ Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301
