Várkony (keresztnév)

Ez a szócikk a keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Várkony (egyértelműsítő lap).

A Várkony^[1] régi magyar személynév. A név egy avar népcsoport nevéből, a varhunból származik,^[2] újabb nyelvészeti kutatások azonban megkérdőjelezik ezt a lehetőséget.^[3] Egyes források szerint a 'várkunok' az avar elnevezése volt, az avarok két fő népelemének, a kínai források által is említett uar és a hunni törzsek nevének összevonásából származik.^[4] Egykorú dokumentumok szerint az avarokat a régi magyarok várkunoknak hívták.^[forrás?]

Gyakorisága

Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.^[2]^[5]^[6]

Névnapok

Híres Várkonyok

Jegyzetek

↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
1 2 3 4 Engel Pál 1990: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig. Budapest, 98-99; Ladó-Bíró, 124. old.
↑ Felföldi Szabolcs: Avar kori helynévi nyomok a Kárpát-medencében II. (előadás Az Alföld a 9. században II. konferencián)
↑ Várkunok. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 20220530
↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv ^{[halott link]}

Források

Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
"Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke". nytud.hu. Hozzáférés: 2023. április 10.
"Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa". Hozzáférés: 2023. április 10.
"Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák". Hozzáférés: 2023. április 10.

További információk

Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
Fercsik Erzsébet, Raátz Judit (2009). "Keresztnevek enciklopédiája" (PDF). Tinta Könyvkiadó. Hozzáférés: 2020. március 28.

[anya-1] A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név

[ladó-2] 1 2 3 4 Engel Pál 1990: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig. Budapest, 98-99; Ladó-Bíró, 124. old.

[3] Felföldi Szabolcs: Avar kori helynévi nyomok a Kárpát-medencében II. (előadás Az Alföld a 9. században II. konferencián)

[4] Várkunok. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 20220530

[5] Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat

[6] ttp://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv ^{[halott link]}

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]