Szerkesztő:Oázis7
Előzmények
[szerkesztés]1774. május 10. XV. Lajos unokája XVI. Lajos néven trónra lép, felesége: Marie Antoinette, Mária Terézia osztrák császárné lánya.
A király elküldi a régi, gyűlölt minisztereket és újra összehívja a régi parlamenteket (törvényszékeket), de ezzel veszélyes ellenfelet támaszt saját magának, mivel ezek minden olyan királyi rendelkezést megakadályoznak, amely számukra kedvezőtlen.
1774-től Franciaországban egyre erősödő gazdasági válság.
A belső vámok és a hatalmas állami deficit, amely elsősorban abból adódik, hogy a hadsereget a nemességet és a királyi udvart fent kell tartani, akadályozzák a gazdasági fejlődést. A nép hihetetlen nyomorban él. Sorozatos éhség lázadások, parasztfelkelések, sztrájkok.
1774 Kinevezés, gabona árak, nyugtalanság.
Augusztusban a király kinevezi Anne Robert Jacques Turgot-t pénzügyi és tengerészeti miniszterré. Szeptemberben felszabadítják a gabona árát, mire az árak emelkedni kezdenek és ez a rendkívül rossz terméssel együtt, nyugtalanságot okoz.
1775 Sztrájkok, megmozdulások: Párizs, Ponteise, Dijon.
1776 január-március Turgot hat, reform ediktuma.
Robot eltörlése, céhek betiltása, földtulajdonok adóztatása, stb., kiváltja a kiváltságosok ellenszenvét. Az udvari intrikák nyomán május 12-én meneszti a király a pénzügyminisztert.
1777 Jacques Necker az új pénzügyminiszter.
Óvatos reformok: kegydíjak megszüntetése, arányos adózás.
1778 Teljes gazdasági válságban Franciaország, amerikai-francia szövetség.
Megkezdődik a gazdaság gyors hanyatlása, amely később, gazdasági válságba és szörnyű nyomorba torkollik. Február 6-án Benjamin Franklin amerikai nagykövet és Charles Gravier de Vergennes francia külügyminiszter, barátsági és kereskedelmi szerződést kötnek. Eszerint a franciák segítséget nyújtanak az amerikaiaknak, az angolokkal vívott függetlenségi háborúban.
1780 Necker figyelmeztetése az államháztartás kimerüléséről.
Az amerikaiak mellett viselt háború elhúzódásának gazdasági veszélyeire hívja fel a figyelmet, mert szinte csak hitelekből fizeti Franciaország a költségeket. A háború támogatása miatt borul fel véglegesen a monarchia pénzügyi egyensúlya.
1781. május 19. XVI. Lajos meneszti Necker-t.
Miután Necker nyilvánosságra hozta a titkos állami pénzügyek állását, a gazdasági helyzet katasztrofális állapotát, botrány tör ki az udvarban és a király elbocsájtja, az egyébként népszerű, pénzügyi főfelügyelőt.
1783 november Calonne az újabb pénzügyi főfelügyelő.
Elődei (Necker után): Joly de Fleury és Lefebre d’Ormesson eredménytelenül küzdenek a deficittel. Calonne hatalmas kölcsönöket vesz fel.
1783-1786 Parasztfelkelések Languedoc-ban.
Egyre fokozódó éhezés és nyomor az egész országban.
1785 A „nyakék-per”.
Jeanne de Lamotte grófnő hamísított levéllel rábírja Louis René de Rohan bíborost, segítsen a királynénak, egy értékes ékszert megszerezni. A bíboros 1,6 millió livre hitelből megvette a nyakéket és átadta a grófnőnek, aki azt rögtön eladta Angliában. Akkor derült fény az igazságra, amikor a számlát egyenlíteni kellett volna. A grófnőt elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték. Az országos botrány, tovább erősíti a közvélemény monarchia ellenes hangulatát.
1786 Kereskedelmi szerződés Angliával.
A francia kormány olyan kereskedelmi szerződést köt Angliával, amelyben az angol áruk behozatali vámját leszállítja. A szerződés nyomán nehéz helyzetbe kerül a hazai ipar.
1786 augusztus 20. Callone reform javaslata.
Cél: a deficit megszüntetése, az adóság kifizetése. Megvitatására hívná össze az előkelők gyűlését.
1787. február Az előkelők gyűlése, nemesi lázadás.
A mind nyomasztóbb deficit miatt, Callone pénzügyminiszter javaslatára, a király összehívja az előkelők gyűlését a parlament kikerülésével, hogy a pénzügyeket rendezze. A főpapok, főurak és a magas beosztású tisztviselők gyűlése, nem fogadja el az új adóreform tervét. Kényszerítik a királyt hogy váltsa le Callone-t (április 8-án). Helyette, legnagyobb ellenfele, Étienne Charles de Loménie de Brienne toulouse-i érsek lép a helyébe. Brienne május 25-én feloszlatja az eredménytelen gyűlést. Ezután a parlamenthez fordul, sikertelenül. Az év folyamán nemesi lázadás a – parlament polgári eredetű arisztokratáival összefogva – a rendi gyűlések visszaállítása érdekében. XVI. Lajos száműzi Orleans hercegét.
1788 Királyi reformok, ellenállás és mozgalom az alkotmányos monarchiáért, csőd.
Január 4-én a parlament követeli az egyéni szabadság biztosítását. A király igazságszolgáltatási reformot akar: fellebbviteli bíróságok gyakorolják a parlament jogait, stb. Május 3-án a parlament, nyilatkozatban foglalja össze az alaptörvényeket és saját magát nyilvánítja azok őrzőjének, ezzel tagadva a király abszolút hatalmát. Május 8-án előterjesztik a királyi reformot: kivégzés előtti kínzás eltörlése, alsó fokú és különleges bíróságok megszüntetése, fellebbviteli bíróságok átszervezése, stb. A reformok már elkéstek. Nyáron: arisztokrata, főnemesi és nagypolgári ellenállás a királyi reformokkal szemben. Minden réteg: papok, nemesek, katonák, polgárok, parasztok elégedetlenek a helyzetükkel és a kilátásokkal. A kincstár államcsődöt jelent. Súlyos mezőgazdasági válság. Kormányrendelet fosztja meg a parlamentet kiváltságos helyzetétől. Tömegmozgalmak országszerte. Röpiratok az önkényuralom megszüntetésért. A király augusztus 8-án ígéretet tesz a rendi gyűlés összehívására. XVI. Lajos, meneszti a pénzügyminisztert és augusztus 25-én visszahívja Neckert a kormányba.
1788. június 7. A „cserepek napja”.
Lázadás Grenoble-ban amelynek során először, a lázadók, cserepekkel dobálják a járőröket melynek nyomán visszavonul a hadsereg. Ezután a lázongók, újra beiktatják a régi bírákat, a királyi rendelettel szemben.
június 14. A rendi gyűlés összehívásának követelése.
Grenoble-ban papok, nemesek és főleg a harmadik rend képviselői követelik a rendi gyűlés összehívását.
július 5. Brienne bejelenti a rendi gyűlés összehívását.
augusztus 8. A király megigéri hogy, a következő év (1789) május 1-re összehívja a Rendi Gyűlést.
A harmadik rend és az arisztokrácia lelkesen fogadja.
szeptember 21. A párizsi parlament döntése.
Eszerint: rendszeresen összeül a Rendi Gyűlés, olyan összetételben mint 1614-ben. Ezzel automatikusan kizárták a harmadik rendet, amely ennek hatására szakított az arisztokráciával.
november: Necker összehívja az újabb előkelők gyűlését.
Cél: a harmadik rend kétszeres képviseletet kapjon.
december 5. A parlament jóváhagyja a harmadik rend kétszeres képviseletét.
Viszont nem támogatja a személyenkénti szavazást.
december 12. A királyi hercegek folyamodványa.
Visszautasítja a harmadik rend kétszeres képviseletét.
december 27. A királyi tanács ülése.
Necker szerint tisztázni kell: lakosság aránya szerinti képviselet, a harmadik rend kétszeres képviselete, a küldöttválasztás rendje.
1789
[szerkesztés]Az év folyamán:
Pénzügyi és megélhetési válság, zavargások. Kialakulnak a politikai oldalak. Választás a Rendi Gyűlés képviselőiről. Hazafias Párt (harmadik rend) elítéli a monarchiát, a másik két rend csak korlátok közé szorítaná. Pártok egyre erőteljesebb politizálása. A három rend egyetértése és ellentétei. A király ellenállása és manőverei. A forradalom kezdete: a Bastille ostroma. Ellenforradalom, politikai harcok a vezetésben. Közigazgatási átszervezések. „Emberi és Polgári Jogok”. Megjelennek a jakobinusok.
január: Necker bejelenti az államcsődöt.
január 24. Megjelenik a választási szabályzat.
Kézbesítik a Rendi Gyűlés összehívásához az összehívó leveleket, de még mindig nem dőlt el hogy, a szavazás, személyek vagy rendek szerint történik majd.
április 27. Választási hadjárat, röpiratok, „panaszfüzetek”.
Rendkívüli hatású pamflet jelenik meg Párizsban, Emmanuel Joseph Sieyés abbétól: „Mi a harmadik rend” címmel. Megjelennek az ún. panaszfüzetek, amelyben a sérelmek, panaszok felsorolásán túl megjelenik az abszolutizmus bírálata és az alkotmány követelése.
május 2. A Rendi Gyűlés küldötteit bemutatják a királynak.
A választás eredménye: papság 291 fő, nemesség 270 fő, harmadik rend: 578 fő. A király nem kívánja azonos mércével mérni a harmadik rendet, mint az első kettőt.
május 5. Rendi Gyűlés.
Versailles-ban 1614 óta először megnyílik a Rendi Gyűlés. A három rend: első rend a papság, második a nemesség, harmadik a polgárság. Robesspierre, Blanc, Chapelier és Barnave a harmadik rend képviselői magukat alsóháznak nyilvánítják és elvetik a rendi gyűlés régi formáit. Mind a papságban, mind a nemességben sokan kívánnak reformokat. A király óv a reformoktól. Necker csak a a gazdasági helyzetről beszél, nem ad semmilyen politikai programot, továbbá nem szól a szavazás rendenkénti vagy személyenkénti kérdéséről. A harmadik rend képviselői csalódottan kivonulnak.
május 6. „A kommunák küldöttei”.
A harmadik rend képviselői felvették „a kommunák (városi közösség) küldöttei” címet, így jelezve hogy nem ismerik el a rendi felosztást.
június 17. Nemzetgyűlés.
A harmadik rend képviselői, Sieyés abbé javaslatára, Nemzetgyűléssé, nyilvánítják magukat. Ez azt jelenti, hogy csak saját magukat tekintik a nemzet egyedüli képviselőinek. Elvetik a régi adórendszert. Ezután csak a Nemzetgyűlés beleegyezésével emelhető az adó. Rendek közti jogegyenlőség követelése, a király vétójogának elvétele. Charles Maurice de Talleyrand, Autun püspöke is tagja a Nemzetgyűlésnek, mint a harmadik rend képviselője.
június 19. A rendek üléstermének bezárása.
XVI. Lajos a hercegek befolyására, javítási munkák ürügyén bezáratja a rendek üléstermét.
június 20. A Labdaházi eskü.
A harmadik rend képviselői miután zárva találják helyiségüket a Salle des Menust, a Labdaházban (Jeu de Paume) gyűlnek össze, és megesküsznek, hogy az alkotmány kidolgozása előtt nem oszlanak szét. Ezzel megkezdi működését a Nemzetgyűlés.
június 23. A király fenyegetése.
XVI. Lajos felszólítja a Nemzetgyűlést hogy oszoljék fel, ezt Mirabeau gróf, a harmadik rend képviselője visszautasítja. A harmadik rendhez csatlakozik, Orleans herceg vezetésével, a papság és nemesség 47 tagja. Néhány királyi csapat megtagadja az engedelmességet. Elkezdődik a polgárőrség szervezése.
június 27. A király engedélyezi a három rend (nemesek, papok, harmadik rend) együttes ülését és az alkotmány kidolgozását.
július 6. Nemzetgyűlésből, Alkotmányozó Gyűlés, népszuverenitás.
A Nemzetgyűlés átalakul Alkotmányozó Gyűléssé és kimondja a népszuverenitást (népi főhatalom) az abszolutista királysággal szemben.
július 8. Folyamodvány a királyhoz.
A Nemzetgyűlés, Mirabeu, beszámolója alapján a csapatok eltávolítását kéri. A király ugyanis erőszakkal akarja a Nemzetgyűlést feloszlatni.
július 9. Az Alkotmányozó Gyűlés megkezdi tevékenységét.
A gyűlés 1791. szeptember 30-ig folyamatosan ülésezik.
július 11. Necker menesztése.
A király meneszti a népszerű Necker-t és helyette kinevezi az ellenforradalmár érzelmű de Breteuil bárót. Új hadügyminiszter: de Broglie. A pénzarisztokrácia szembe fordul az udvarral, elkezdődik a polgárőrség felfegyverzése. A királyi csapatok maradnak.
július 12-13. Nemzetőrség.
Kitudódik Necker leváltása, zuhan a pénz értéke, gyűlések, tüntetések, fegyver-boltok kiürítése. A harmadik rend határoz a polgári milícia felállításáról és megkezdődik a toborzás.
július 13. Párizsban barikádokat építenek.
A lakosság fegyverkezik és macskakövekből barikádokat emel. Egyre többen jelentkeznek a milíciába. A királyi testőrség, megtagadja az engedelmességet és a városháza rendelkezésére áll.
július 14. A Bastille ostroma, megjelenik a trikolór.
A tulajdonképpeni forradalom kezdete. A párizsi nép egyrészt fegyverekhez akar jutni, másrészt egy a Bastille-ból kiinduló támadást kíván megakadályozni. Feltűnik a háromszínű zászló, a trikolór, mint a forradalom jelképe.
július 15. A király visszavonja a forradalmi erők ellen kirendelt csapatokat, Nemzeti Gárda.
A lázongó Párizs kényszeríti a királyt a katonaság visszavonására. La Fayette márki, tábornok és politikus, vezetésével a polgári milícia átalakul Nemzetőrséggé.
július 16. Necker újra, tanácsok.
A király ismét visszahívja Neckert. Vidéki városokban megalakulnak a községi és városi tanácsok.
július 17. A király elismeri az eddig végbement forradalmi változásokat.
XVI. Lajos Párizsba utazott, jelenlétével szentesítette a július 14-i felkelés eredményeit. Megkezdődik az arisztokraták külföldre távozása. A hónap folyamán vidéken is gyorsan terjed a forradalom.
július 20. A „Nagy Félelem” (La grande peur) kezdete.
A termést pusztító bandákról és az arisztokraták összeesküvéséről terjedő rémhírek hatására az addigi legnagyobb felkelés robban ki Il de France-ban, amely gyorsan tovaterjed. Több tartományba megrohamozzák a kastélyokat, tűzre vetik a beszolgáltatási jegyzékeket. A nemesség nagy része rémülten menekül. A nemzeti gárdák föllépnek a fölkelők ellen. A zavargások a hónap végéig tartanak.
augusztus 4-5. A rendi kiváltságok eltörlése.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésgyűlés (Constiuante) megszavazza a jobbágyság és a rendi kiváltságokat eltörlését, megváltoztatja a hivatalok viselésének szabályait, megszüntetik a tizedet,stb. A nemesség nagy része és a főpapság elutasítja a határozatokat.
augusztus 26. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
A Nemzetgyűlés kiadja az „Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozat”-ot, amely alapelvként hirdeti a politikai jogegyenlőséget, az alapvető szabadságjogokat (szólás-, sajtó-, lelkiismereti szabadság), a törvényt pedig a népakarat kifejeződésének tekinti. A helyi jogszokások, kiváltságok megszűnnek. Ezzel végleg elbukik a régi rendszer (ancien régime). A monarchisták fölvetik a felsőház felállítását (kétkamarás rendszer). A nemesség nagy része és a főpapság elutasítja.
szeptember 10. Elvetik a kétkamarás rendszert.
A Nemzetgyűlés a monarchiát támogató nemességet ezzel a határozattal kívánta kikapcsolni.
szeptember 11. Királyi vétó.
A nemzetgyűléstől a király fölfüggesztő hatályú vétót kap.
szeptember 18. A gabona árakat felszabadítják.
szeptember 22. „ A francia kormány monarchikus”.
A Nemzetgyűlés megszavazta monarchikus kormány eszméjét, de leszűkítette az uralkodó jogkörét amennyire csak lehetet.
szeptember 23. A király akarata nem törvényerejű többé.
A Nemzetgyűlés szerint: minden hatalom forrása a nemzet, a törvényhozó hatalmat a Nemzetgyűlés testesíti meg.
szeptember Az ellenforradalom szervezése.
A hónap folyamán Mounier vezetésével megalakul a királypártiak csoportja és elkezdik az ellenforradalmat szervezni.
október 5-6. Párizsi nők tüntető csoportja Versailles-ban.
Piaci kofák és a Saint-Antoine külváros asszonyai, nyomukban 20 000 nemzetőrrel Versailles-ba vonul, és arra kényszeríti a királyi családot, hogy 6-án reggel költözzenek Párizsba. A Nemzetgyűlés követi a királyt.
október 6. Megjelenik a jövedelem negyedrészét érintő hazafias hozzájárulás, mint adó.
október 7. La Fayette manőverei, dekrétum a király címéről.
A márki eljárást indít a lázongók ellen és megszervez egy monarchista tüntetést párizsi kofákból. A Nemzetgyűlés a király címét megváltoztatja, „Franciaország és Navarra királya” helyett: a „franciák királya”.
október 8. La Fayette elfogató parancsot ad ki Marat ellen.
október 10. XVI. Lajos felesküszik az alkotmányra, Talleyrand javaslata.
Talleyrand javasolja, hogy az egyház javai szálljanak a nemzetre.
október 11. Dektrétum ruházza fel a Chatelet-börtönt, itélkezési joggal hazaárulás ügyekben.
október 21. A nemzetgyűlés fegyverhasználatot engedélyez a csoportosulások ellen.
október 22. A demokratikus ellenzék a választó jogról.
Főleg Grégoire abbé és Robespierre tiltakozik az ellen, hogy csak a tulajdonosoknak legyen választó joguk.
november 2. Az Alkotmányozó Gyűlés az egyház vagyonát a „nemzet rendelkezésére” bocsájtja.
Papi testületek megszüntetése, egyház átszervezése, a Rómának fizetett adó eltörlése; a francia egyház nemzeti egyházzá válik.
november 7. Mirabeau-t dekrétummal eltávolítják a kormányból.
november 18. Marat cikke saját újságjában (L’Ami du Peuple).
Cikkében rámutat a választói jog, plebejusokra vonatkozó következményeire és ellenállásra szólít fel.
november 29. Dauphiné és Vivarais szövetséget (föderációt) köt.
november: A hónap folyamán megalakulnak a jakobinus klubok, új megyerendszer.
A párizsi klubot a nemzetgyűlés balszárnya vezeti, tagjai közt van Danton és Robespierre is. Kihirdetik az új, tervezet megyerendszert.
december 14. Törvény a helyi közigazgatás megszervezéséről.
december 19. és 21. Rendeletek az assignaták-ról.
Két dekrétum (kormányrendelet) jelenik meg az assignaták kibocsátásáról. A fedezetet elsősorban az egyháztól elkobzott földbirtokok jelentik.
december 22. Az Alkotmányozó Gyűlés törvénye csak a tulajdonosoknak ad választó jogot.
Megkezdi működését az új megyei adminisztráció, amelyben már nincs helye a királyi megbízottaknak. Az ország egységes területi beosztása (megye, körzet, kanton, község).
december 24. A protestáns franciák is megkapják a polgári jogokat.
1790
[szerkesztés]Az év folyamán:
Az ország újjászervezése. Arisztokrata ellenállás. Elégedetlenségek. Egyházat érintő rendeletek. La Fayette sikertelen kibékítési kísérlete az arisztokrácia és a polgárság között. Egyre több jobb és baloldali klub alakul. Nemesi rangok eltörlése. Vallási ellentétek. Vám és adó rendeletek.
január 15. Dektrétum határozza meg a megyék számát, ami Mirabeu elvei szerint 83 lesz.
január 28. A délvidéki zsidók megkapják a polgári jogokat.
február: A hónap folyamán megalakul a breton angevine-i föderáció.
február 4. XVI. Lajos esküt tesz az új rend tiszteletben tartására, és erre minden alattvalót felszólít.
Az emigránsok ellenzik és akciókat szerveznek, de leverésüket a király is támogatja, mert számára most nem kedvező az időpont.
február 13. A Nemzetgyűlés megszünteti a szerzetesrendeket.
február 28. A katonai rangok megvásárolhatóságának eltörlése.
Ezután bárki elérhetett bármilyen katonai rangot.
március 11. Új örökösödési jog.
Megszünik az elsőszülöttségi jog, az örökséget egyenlően kell felosztani.
március 17. A papságtól elveszik az egyházi vagyon kezelését.
Az egyházi birtokok a burzsoázia és a parasztság kezébe kerülnek.
március 21. Megszűnik a sóilleték.
április: Emberi Jogok Barátainak Klubja (Cordeliers-klub).
Dufourny és Momoro vezeti a klubot. A tömegek demokratikus nevelésében nagy szerepet kap.
április 3. A külkereskedelem szabadsága.
Minden francia kereskedhetett a Jóreménység fokán túl is, amit eddig csak a Kelet-India Tár-saság tehetett meg.
április 13. A Nemzetgyűlés nem fogadja el a katolicizmust, mint államvallás.
április 17. Elrendelik az assignaták pénzként történő használatát.
április 20. Az állam átveszi az egyház javainak igazgatását.
május: a király ajánlási joga háború és béke kérdésében.
Az angol-spanyol feszültség miatt kialakult vita nyomán XVI. Lajos nem üzenhet hadat, csak ajánlást fogalmazhat meg.
május 10. Montauban-ban összetűzés katolikus royalisták és protestánsok között Mirabeu memoranduma a királyhoz.
Mirabeu az udvar szolgálatába akar állni. A memorandumban kifejti: új párt kell, a király el-hagyná Párizst, feloszlatná a Nemzetgyűlést és a nemzethez fellebbezne.
május 12. A nemzetgyűlés centristái megalakítják az „1789-es társaságot”.
Fontosabb tagok: Sieyés, Mirabeau, Talleyrand.
május 22. Az Alkotmányozó Gyűlés elveti a hódítás jogát.
Az emberek csak szabad akaratuk révén egyesülhetnek nemzetté.
május 30. Létrejön a lyoni föderáció.
június: A hónapban megalakul a strasburgi és lille-i föderáció.
június 12. Avignon és Comtat csatlakozni kíván Franciaországhoz.
Avignon és Comtat-Venaissin fellázadt a pápai hatalom ellen.
június 13. Újabb összetűzések katolikusok és protestánsok között, ezúttal Nimes-ben.
június 20. Megszűnnek a nemesi rangok, az örökös nemesség eltörlése.
Különféle címek, herceg, gróf, stb., nem használható és nem adományozható. Mindenki csak saját, polgári nevét, használhatja. A változás óriási káoszt okoz a közigazgatásban.
július 12. Az egyház „polgári alkotmánya”.
Az Alkotmányozó Gyűlés elfogadja az egyházi reformot, és az egyházat az állam alá rendeli.
július 14. Szövetségi ünnep (Fe^te de la Fédération) a Mars mezőn. XVI. Lajos fogadalma.
A forradalmárok által alakított föderációk országos ünnepe amely véglegesen meghírdeti Franciaország egységét. Talleyrand misét celebrál a haza oltárán, mintegy 300 000 képviselőjük jelenlétében. La Fayette valamennyiük nevében esküt tesz a szabadság, a törvények és az alkotmány védelmére, majd XVI. Lajos fogad hűséget a nemzetnek és a törvénynek. La Fayette tekintélye óriásira nő.
július 12. Az egyház megreformálása.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés új egyházügyi alkotmányt (Constitution civile du clergé) hirdet ki, miszerint az egyház elszakad Rómától és a papok állami alkalmazottak lesznek. A papság egy része nem hajlandó felesküdni az új „világi” alkotmányra.
augusztus: elégedetlenség a hadseregben.
Nancy-ban fellázad a svájci gárda, pénzük elsikkasztása miatt. Bouillé márki leveri a zendülést, húsz kivégzés közel negyven svájcit gályára küldése. La Fayette támogatja a márkit, aki unokatestvére, ezzel azonban bátorítja az ellenforradalmárokat, így népszerűsége szét foszlik. A hadsereg egysége megbomlik.
augusztus 16-24. Jogegyenlőségen alapuló bíróságok felállítása.
Magalakultak a polgári „békebíróságok” (juge de paix), körzeti bíróság (tribunal de district).
október 30. Püspökök nyilatkozata a Nemzetgyűlésben.
„A papság polgári alkotmányára vonatkozó elvi nyilatkozat”. A Nemzetgyűlésben helyet foglaló püspökök a pápától teszik függővé a „polgári alkotmány” aláírását.
október 31. Megszünnek a belső vámok.
november: A jobboldali klub megalakulása.
november 23. Bevezetik a birtokadót (contribution fonciére).
Az új adózási rend, három tétele közül, az egyik amely a földből származó jövedelemre vonatkozik.
november 27. A Nemzetgyűlés rendelete megtiltja a papoknak, hogy hatósági funkciót töltsenek be, „semmítőszék” létrehozása.
Az igazságügy csúcsán két nemzeti törvényszék áll, egyike a „semmítőszék” (tribunal de cassation), amely a törvényszékek döntéseit vizsgálja.
december 6. Dekrétum fekteti le a "nemzetőrség" elvi alapjait.
1791
[szerkesztés]Az év folyamán:
Vám rendeletek. A pápa levelei. A király elismeri az alkotmányt. Sztrájkok tilalma. A király szökése. A jakobinusok kétfelé válnak. Sortűz a Mars-mezőn. Rabszolgaság eltörlése. Az Alkotmányozó Gyűlés megszűnése. Megnyílik a Törvényhozó Nemzetgyűlés. Jakobinus és Gironde szakítás. Háborús hangulat.
A guillotine megjelenése.
Joseph Ignace Guillotin orvos a róla elnevezett guillotine-t ajánlotta kivégző eszköznek az addig használt kézi bárd helyett. A berendezés a forradalom hírhedt eszköze lett.
Danton a párizsi városi közigazgatás tagja.
Talleyrand, Autun püspökének kiátkozása.
január 13. Bevezetik az ingóvagyon adót (contribution mobiliére), színházi cenzúra megszüntetése.
Az új adózási rend, három tétele közül, az egyik, amelyek a lakások, házak bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozik. A színházakra vonatkozó királyi cenzúra megszüntetése után, majdnem 50 színház nyílik.
január 18. A Szenegállal való kereskedelem felszabadítása.
február 24. Monarchia ellenes tüntetés a Tuilerák (a királyi palota és kertje, Párizsban) előtt.
március 2. Jövedelemadó, megszűnnek a városi vámok és a közvetett adók, export-import korlátozások.
Az új adózási rend, három tétele közül, az egyik a jövedelemadó (patente), amely a kereskedőkre, iparosokra vonatkozik. Védővámok, behozatali és kiviteli tilalmak, a gyarmatok továbbra is csak az anyaországgal kereskedhetnek.
március 10. április 11. VI. Pius pápa két levele.
Ezekben, elítéli a forradalmat, főleg az egyházügyi intézkedések alapelveit, megtiltja a papságnak hogy az alkotmányra felesküdjenek.
április 2. Meghal Mirabeau.
Mirabeau az alkotmányos monarchisták egyik legjelentősebb vezetője volt. Halálával meggyengült az alkotmányos monarchisták tábora.
április 17. XVI. Lajos nyilvánosan elismeri az alkotmányt.
A király ugyanakkor értesíti II. Lipót császárt szökési tervéről.
április 27. Robespierre szót emel az ellen, hogy csak a kiváltságosok hordhatnak fegyvert.
május 10. Legfőbb Nemzeti Kúria (Haute Cozr Nationale) létesül.
Az igazságügy csúcsán levő másik nemzeti törvényszék, miniszterek és főtisztviselők ügyeiben illetékes.
május 26. Rendelet a Louvre-ról.
Az Alkotmányozó Gyűlés a Louvre-t jelölte ki a tudomány és művészetek alkotásainak gyüjtőhelyéül.
június 14. Le Chapelier-törvény.
A törvény tiltja a sztrájkot és munkásegyletek alakítását.
június 20. XVI. Lajos szökési kísérlete.
22-én Varennes-ben a királyi családot a lakosság és egy huszárcsapat feltartóztatja, majd kényszeríti, hogy visszatérjen Párizsba.
június 21. A cordelier-k klubja követeli az Alkotmányozó Gyűléstől a köztársaság kikiáltását.
A cordelier-k, (kötélviselők), az elnevezést a ferences barátok után kapták, akiknek egyik kolostorában tartották üléseiket. A gyűlés elutasítja a király felelőségre vonását, azzal, hogy a királyt erőszakkal akarták megszöktetni.
július 16. A jakobinusok csoportja kettéoszlik, alkotmányos monarchistákra és jakobinusokra.
A monarchisták a feuillant-ok, a Szent Bernát rendhez tartozó zárdában alakítanak klubot; innen az elnevezésük. A Jakobinusok klubja, köztársaságiak, általában a dominikánus barátok (jacobin vagy jacobite) Saint-Honoré utcai kolostorában ülésezik.
július 17. Tömeggyűlés és sortűz a Mars-mezőn.
A cordelier-k gyűlést rendeznek a Mars-mezőn, ahol aláírásokat gyűjtenek kiáltványukra amelyben a köztársaság kikiáltását követelik. A Nemzetőrség tüzet nyit az egybegyűltekre, aminek következtében mintegy, 50 ember életét veszti.
július 22. Marseille elveszíti kereskedelmi monopóliumát Északnyugat-Afrikában és a Földközi-tenger keleti részén (levantei kereskedelem).
augusztus 10. A király hatalmának felfüggesztése.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés döntése szerint a király nem gyakorolhatja a hatalmat az alkotmány elfogadásáig.
augusztus 27. A pillnitzi nyilatkozat.
Ebben a nyilatkozatban II. Lipót német-római császár és II. Frigyes Vilmos porosz király felszólítják a francia királyt az alkotmány aláírásának megtagadására, valamint kilátásba helyezték a fegyveres beavatkozást a Franciaország ellen, ha a többi európai hatalom is támogatja őket.
szeptember 3. Az Alkotmányozó Gyűlés megszavazza az új alkotmányt.
Az alkotmány szerint: Franciaország alkotmányos monarchia.
szeptember 13. XVI. Lajos aláírja az alkotmányt.
Az alkotmány törvényerőre emelkedik. Bevezeti a miniszteriális rendszert és egykamarás törvényhozó testületet létesít censusos (vagyon alapú) választójog alapján. A királynak vétójogot biztosít, a törvények felfüggeszthetőségére (szuszpenzív vétójog). A bírák kinevezése továbbra is a király joga.
szeptember 14. Avignon és Comtat csatlakozása.
A Nemzet Gyűlés törvényerőre emeli a csatlakozást.
szeptember 24. Az Alkotmányozó Gyűlés nem adja meg a színes bőrűeknek az állampolgári jogokat.
szeptember 28. Eltörlik a rabszolgaságot.
A gyarmatokon azonban marad a rabszolgaság intézménye az ültetvényesek érdekei miatt.
szeptember 30. Feloszlik az Alkotmányozó Gyűlés.
Helyét a Törvényhozó Nemzetgyűlés foglalja el.
október 1. Megnyílik a Törvényhozó Nemzetgyűlés (Assemblée nationale législative).
745 tagjából 264 a jobboldali képviselő; az alkotmányos monarchia hívei. A baloldal 136 képviselője a köztársaságért harcol. Vezető szónokaik Gironde département-ból származnak, ezért nevezik őket girondistáknak. A függetleneknek 345 képviselőjük van. A függetlenek politikai nézetei azonban nem egységesek.
október 31. A francia Nemzetgyűlés hazahívja a király öccsét.
Provence grófjának megüzenik (a későbbi XVIII. Lajos): amennyiben két hónapon belül nem tér haza, elveszíti trónutódlási jogát.
november 9. Az emigránsok felszólítása a hazatérésre.
A Nemzetgyűlés felszólítja a külföldre menekülteket. Aki ennek nem engedelmeskedik, ösz-szeesküvőknek tekintik őket és javaikat kisajátítják.
november 29. A papság eskü tétele.
A Nemzetgyűlés felszólítja a papokat hogy esküdjenek fel az alkotmányra. Aki megtagadja, nem viselhet közhivatalt és eltávolíthatták őket lakóhelyükről.
december 9. A harcias Narbonne lesz a hadügyminiszter.
december 14. XVI. Lajos üzenete a trieri választófejedelemnek.
Az üzenet szerint, ha január 12-ig nem oszlatja fel az emigránsok csoportjait, ellenségként kezeli őt. Ugyanakkor értesíti a császárt, hogy utasítsák vissza az ultimátumot.
december 16. Brissot háborúra buzdít.
Brissot azért akar háborút, hogy az árulók színt valljanak és mert, szerinte, ez a nemzet érdeke.
december 27. A nyugati zsidók is megkapják a polgári jogokat.
december 31. „Eljött az új keresztes háború ideje …”.
Brissot és társai szeretnék megindítani a háborút az elnyomott népek szabadságáért. Főleg Ausztria a célpont.
1792
[szerkesztés]Az év folyamán: Hadüzenet, ultimátum. Honvédelem megszervezése. A királyi család letartozása. Trónfosztás. Megkezdődik a honvédelmi háború. Talleyrand emigrál, Londoni diplomáciai küldetéséből nem tér vissza Franciaországba. Saint-Just beszédében a király, bírósági tárgyalás nélküli kivégzését szorgalmazza.
január 5. Isnard beszéde: „be kell tetőzni a forradalmat”.
Elgondolása szerint a franciák kötelessége minden Európai trónt megdönteni és felszabadítani a népeket.
január 25. A trieri választófejedelem szétoszlatja az emigránsokat, Narbonne lemondatása.
február 7. Poroszország és a Habsburg Birodalom szövetsége Franciaország ellen.
március 10. A háború ellenes Lessart Legfelső Kúria elé állítása.
A külügyminiszter megpróbálja a háborút elkerülni, de a király lemondatja.
március 24. A girondisták kormányt alakítanak.
A jakobinusok visszautasítják a király felkérését, hogy vegyenek részt a kormányban. A Robesspierre vezette jakobinusok szakítanak a Gironde-dal.
március 25. Franciaország ultimátuma Ferenc császárhoz.
Ebben a franciák követelik, hogy a császár ne engedje meg az emigránsok szervezkedését. A császár nem válaszol az ultimátumra.
április 20. Hadüzenet Ausztriának.
Ezzel kezdetét veszi a forradalom háborúja a külső hatalmakkal. Megalakul az első koalíció Franciaország ellen (Habsburg Birodalom, Spanyolország, Anglia, Szardínia, Nápolyi királyság, Poroszország.
május 27. A Nemzetgyűlés feloszlatja a királyi gárdát.
május 29. Törvény az esküt megtagadó papok internálásáról.
A király nem hajlandó aláírni a törvényt.
június 13. A király elbocsátja a girondista minisztereket.
Ezután a feuillant-ok kerülnek hatalomra. Nő a feszültség a monarchista és a köztársaságiak között.
június 20. Tüntetés Párizsban.
A király csak formailag enged, de a forradalmi rendeletekkel szemben alkalmazott vétót nem vonja vissza.
június 28. La Fayette a jakobinusok ellen.
La Fayette a Nemzetgyűlésben javaslatot tesz a jakobinusok szétszórására és a június 20-i tüntetés szervetőinek megbüntetésére.
július 10. A feuillanista miniszterek lemondása.
július 11. Megkezdődik a honvédelem megszervezése.
A Nemzetgyűlés rendelkezik a megfelelő hadsereg felállításáról.
július 25. A koblenzi nyilatkozat.
Károly Vilmos braunschweigi herceg Koblenzben nyilatkozatban jelenti ki: amennyiben XVI. Lajosnak és családjának bántódása esik, Párizst megtorlásnak veti alá. A nyilatkozat hatására összecsapások a forradalmárok és az ellenséggel összejátszó királypártiak között.
július 30. Először hangzik fel a „Marseillaise”.
Claude Joseph Rouget de Lisle műszaki tiszt szerzeményét egy Párizsba vonuló marseille-i önkéntes zászlóalj énekli. 1897-től az ország hivatalos himnusza.
augusztus Danton igazságügy miniszter lesz.
augusztus 10. A Tuileriák ostroma, a király felmentése, a Községtanács megalakítása.
A Sans-culotte-ok megostromolják a királyi palotát. XVI. Lajos és családja a Nemzetgyűlésbe menekül. A párizsi szekciók biztosokat küldenek a városházára, a biztosok átveszik a régi községtanács helyét, és létrehozzák a forradalmi Községtanácsot, az ún. Commune-t. Ez a szervezet irányítja a palota ostromát. A Sans-culotte-ok és önkéntesek kényszerítik a törvényhozó gyűlést, hogy a királyt mentse fel hivatalából. A trónt megdöntötték!
augusztus 13. A királyt és családját bezárják a Temple börtönébe.
augusztus 19. Porosz csapatok lépik át a francia határt.
augusztus 26. A Nemzetgyűlés esküre szólítja fel a hivatalnokokat és a papokat.
Az összes hivatalnok és papnak esküdnie kell a szabadság és egyenlőség védelmére. Amelyik pap megtagadja: Guayanába deportálják.
augusztus 28. A Nemzetgyűlés hozzájárul a házkutatásokhoz, megakadályozandó a fegyverek rejtegetése.
szeptember. A forradalmi törvényszékek megalakítása.
Eljárások az ellenforradalmárnak minősített személyek ellen, amelynek során több mint ezer embert, főleg az alkotmányra tett esküt megtagadó, papokat gyilkolnak meg.
szeptember 2. Verdun elesik. Tömeges lincselések Párizsban.
A támadás miatt felbőszült tömeg több mint ezer ún. gyanús személyt lemészárol. Emiatt a Községtanács elkezdi megszervezni a néptörvényszékeket.
szeptember 2-7 „Forradalmi terror”.
J.P. Marat a Sans-culotte-ok szószólója és a jakobinus Danton (igazságügy miniszter) „forradalmi terrort” szervez amelynek nyomán tömegmészárlások zajlanak le. A Hegypártnak ezután többsége lesz a konventben.
szeptember 9-16. Rendeletek a beszolgáltatásról és az árakról.
A gabona beszolgáltatásról és az árakról rendelet jelent meg.
szeptember 20. Győzelem Valmynál. Feloszlik a Nemzetgyűlés. Polgári anyakönyvezés.
A franciák megverik Poroszország és Ausztria csapatait, előre nyomulnak a Rajna felé. A teljhatalommal rendelkező Konvent, átveszi a Nemzetgyűlés feladatát. Bevezetésre kerül a polgári anyakönyvezés és lehetővé teszik a válást. A balszárny vezetői: Robespierre, Marat, Danton.
szeptember 21. A király trónfosztása.
A nemzeti konvent megfosztja trónjától XVI. Lajost. A girondisták kiállnak a király, mint uralkodó mellett.
szeptember 22. A köztársaság kikiáltása.
Megalakul az első köztársaság. Bevezetésre kerül a forradalmi naptár.
szeptember 25. A Konvent formulája: „A Francia Köztársaság egy és oszthatatlan.”
november 6. Győzelem Jemappes-nál.
A franciák döntő győzelmet aratnak Jemappes-nél az osztrákok felett.
november 19. A Konvent minden népnek segítséget ígér, amely saját szabadságáért harcol.
november 27. A konvent elhatározza Savoya annektálását.
december 11. Megkezdődik a király pere.
december 15. A Konvent elrendeli, hogy a franciák által elfoglalt területeken a forradalmi közigazgatást vezessék be.
1793
[szerkesztés]Az év folyamán: A király kivégzése. Háború. Királypárti lázadások. Első koalíció Franciaország ellen. A Közjóléti Bizottság terrorja. A királyné kivégzése. Jakobinus terror.
január 16-17. A király elitélése.
A Konventben 387 igen 334 nem szavazattal halálra ítélik XVI. Lajost. Az indítványt, a Hegypárt vezetője, Robespierre terjeszti elő.
január 18. A király elítélésének kihirdetése.
január 21. A király kivégzése.
A forradalom terén (Place de la Révolution), lefejezik a királyt.
január 31. Franciaország bekebelezi Nizzát.
február 1. Hadüzenet Angliának és Hollandiának, az első koalíció.
A hadüzenet hatására az angolok az első koalíciót létre hozzák Franciaország ellen. A koalícióhoz az év folyamán több ország is csatlakozik: Német-Római Birodalom, Anglia, Ausztria, Poroszország, Spanyolország, Piemont, Nápoly és Hollandia.
február 16. Dumouriez betör Hollandiába.
február 21. A tisztikar frissítése a hadseregben.
A katonák választanak káplárokat, magasabb beosztásúak kétharmadának esetében, három jelölt közül kell választani.
február 24. Elrendelik 300 000 ember bevonultatását a hadseregbe.
február 25. Dumouriez csapatai elfoglalják Brédát.
március a hónap folyamán nyilvánvalóvá válik a harmadik rend két oldalának, a polgárságnak és a proletáriátusnak az ellentéte. A jakobinusoknak a sans-culotte-okkal is harcolnia kell.
március 1. A Konvent elrendeli az angol áruk kitiltását.
március 1-2. Coburg osztrák generalisszimusz hadserege, szétszórja a francia sereget.
március 10. Lázadás Vendée tartományban, megalakul a Forradalmi Törvényszék.
Kiváltó oka a behívás. A nemesek és papok által feltüzelt parasztok, elzavarták a sorozásra érkező nemzetőröket. Az elégedetlenségek, lázadások, összeesküvések és a külső ellenségek miatt súlyos emberi jogi korlátozásokat vezetnek be.
március 18. Belgium kiürítése.
Dumouriez vereséget szenved az osztrákoktól Neerwinden-nél.
március 19. A konvent egyhangú határozata: minden fegyveres vendée-i lázadót ki kell végezni és javaikat el kell kobozni.
március 21. Újabb vereség Louvainnél, árulás.
Dumouriez azt tervezi, hogy feloszlatja a Konventet és trónra ülteti XVII. Lajost felveszi a kapcsolatot az ellenséggel megkezdi Belgium kiürítését.
március 28. A Konvent tovább súlyosbítja az emigránsok elleni törvényeket.
Személyazonosság megállapítása után, halálbüntetés.
április Danton a Közjóléti Bizottság egyik vezetője.
április 1. Dumouriez letartóztatja a hozzá küldött hadügyminisztert és négy konventi biztost. Beurnonville minisztert a biztosokkal együtt kiadja az osztrákoknak.
április 3. Robespierre döntő támadást indít a Gironde vezetői ellen.
Meggyanúsítja őket a Dumoriez árulással kapcsolatban.
április 4. Dumoriez csapatai nem hajlandók Párizs ellen vonulni, az osztrákokhoz menekül.
Vele távozik néhány embere, köztük, Égalité Fülöp fia, a későbbi Lajos Fülöp.
április 5-6. Felállítják a Közjóléti Bizottságot.
A Védelmi Bizottság helyett alakult, amely hatástalanul működött. Fő feladata a honvédelem megszervezése.
április 9. A Konvent határoz a hadseregekhez küldött népi képviselőkről.
A képviselők naponta jelentenek a Közjóléti Bizottságnak, hetenként a Konventnek. Szükség esetén tábornokokat is letartóztathatnak.
április 11. Határozat az assignaták kényszerárfolyamáról.
április 19. Közvetlen és személyre szóló sorozás.
május: A sans-culotte-ok kierőszakolják a gabona árstoppot, girondista felkelések. A girondisták a royalistákkal (királypártiakkal) együtt felkeléseket szerveznek a jakobinusok ellen (Marseille, Lyon). A hónap folyamán a frontról csapatokat átirányítanak a vendée-i felkelők ellen.
május 4. A gabonák árát maximálják.
Megkezdődnek az összeírások, rekvirálások, hogy jusson áru a piacokra.
május 5. A vendée-iek elfoglalják Thouars-t.
május 20. A Konvent egymilliárdos kényszerkölcsönt vet ki a gazdagokra.
május 24. A Tizenkettők Bizottsága elrendeli Hébert letartóztatását.
május 25. A Kommün követeli Hébert szabadon bocsátását.
május 31. Tüntetés Párizsban a hatalmon levő girondisták ellen.
június: ahol erős a Gironde, föderalista felkelések törnek ki az ország nyugati és dél, dél-nyugati részein.
június 2. A Konvent ostroma.
Hanriot vezetésével a forradalmi fegyveres erők ostrommal kényszerítik a Konventet, hogy 29 girondista képviselőt és 2 minisztert vád alá helyezzenek. Ezzel vége a Gironde uralmának és elkezdődik a jakobinus diktatúra. A „Hegypárt” a sans-culotteok-ra és a középrétegre támaszkodik.
június 3. Törvény az emigránsok birtokainak eladásáról.
A Konvent előírja a vételár 10 év alatti kifizetését. Az elkobzott földeket parcellázni kell, hogy a kisparaszt is tudjon vásárolni földet, tíz éves fizetési haladékkal.
június 6. A végrehajtó hatalom élén a Közjóléti Bizottság.
A Nemzeti Konvent általa felállított testületben részt vesz Danton. Küzdelem a bizottsági helyekért a girondisták a centrum és a hegypártiak között.
június 9. A vendée-iek elfoglalják Saumur-t.
június 10. Törvény a községi javak felosztásáról.
A földeket egyenlő darabokra kell felosztani és sorshúzással kell szétosztani.
június 13. Menekülő girondista vezetők polgárháborút hirdetnek a jakobinusok ellen.
június 24. A Konvent elfogadja a köztársasági alkotmányt.
Az alkotmány alapja a néphatalom. Ez az alkotmány sosem lép életbe.
június 29. A vendée-iek vereséget szenvednek Nantes előtt.
június 30. Ausztria csatlakozik az első koalícióhoz.
július A hónap végére felszámolják a föderalista felkelést.
július 5. A vendée-i csapatok győzelme Westermann felett.
július 13. Marat meggyilkolása, újabb vendée-i győzelem.
Charlotte de Corday normandiai royalista, meggyilkolja Marat-t háza fürdőjében. Az ok: a Marat által is gerjesztett vérfürdők. A Vendée lázadói győznek Santerre tábornok csapataival szemben.
július 17. Marat gyilkosának kivégzése, hűbéri maradványok végleges eltörlése.
Marat gyilkosát lefejezik. A hűbéri okmányokat a községi elöljáróságoknak el kell égetni.
július 18. A vendée-iek győznek Vihiers-nél.
július 26. A harácsolás mint főbenjáró bűn.
Minden termelőnek és kereskedőnek be kell jelentenie készleteit. A parasztnak be kell szolgáltatnia gabonáját, kézművesnek a termékeit.
július 27. A vendéi csapatok beveszik Ponts-de Cét.
július 28. Az osztrákok elfoglalják Mainzot.
augusztus 23. A Konvent népfelkelést hirdet a haza védelmére.
Minden 18-25 év közötti nőtlen férfi behívható katonának. A hadsereg szervezését Lasare Carnot végzi.
augusztus 25. A köztársasági hadsereg elfoglalja az ellenforradalmárok kezén levő Marseille-t.
augusztus 28. Az angolok elfoglalják Toulont.
szeptember: a Közjóléti Bizottság terrorja.
A most már Robespierre vezette bizottság diktatórikus eszközöket is alkalmazhat. Ennek nyomán bárkit bevádolhatnak. A cél: a „szervezetlen” mozgalmak letörése.
szeptember 4. Építőipari és fegyvergyári munkások tüntetése a Gréve téren.
Tömeges tüntetés a megélhetési nehézségek miatt.
szeptember 5. A tömeg beözönlik a Konvent épületébe és marad a tanácskozás ideje alatt.
Chaumette: forradalmi hadsereg végezze a rekvirálást, Billaud-Varenne: a gyanúsak letartóztatása. A Közjóléti Bizottság letartóztatja Jacques Roux-t. A Forradalmi Törvényszék négy szekcióra oszlik.
szeptember 6-8. Houchard francia tábornok győz Hondschoote (Hollandia) mellett, majd a Közjóléti Bizottság utasítása ellenére visszavonul.
szeptember 17. Törvény a „gyanúsak”-ról.
A Konvent törvénye nyomán egyre nagyobb a terror, bár annak mértékével a Hegypárt szélső balos része, az ún. „túlzók”(vezérük: Hébert) nincsenek megelégedve.
szeptember 18. A Közjóléti Bizottság letartóztatja, megmozdulások szítása miatt, Varlet-t.
szeptember 21. A „L’Ami du Peuple” megszűnése.
A Jakobinus Klubban megfenyegetik az újság vezetőjét, Leclerc-t, aki ezért megszünteti a lapot.
szeptember 24. Az északi hadsereg éléről elmozdítják Houchard-t.
szeptember 27. A „gazdasági terror”.
A sans-culotte-ok kikényszerítik az ár- és bérstopot.
szeptember 29. Maximálják a létszükségleti cikkek árát és a béreket.
A Hegypárt centrumát és vezetőjét, Robespierre-t, továbbra is támadják, politikai és gazdasági okok miatt.
október 2. Lyonban két hónap ostrom után leverik az ellenforradalmárokat.
október 5. A forradalmi naptár bevezetése.
A nemzeti Konvent rendelete nyomán az első év a Köztársaság kikiáltásával kezdődik: 1792. szeptember 22.
október 10. „Forradalmi jellegű kormány”.
A Konvent, Saint-Just beszámolójára alapozva, kinyilatkoztatja, hogy a kormány a békekötésig „forradalmi jellegű”.
október 16. Marie Antoinette, XVI. Lajos feleségének kivégzése Párizsban.
október 17. A vendée-i felkelés bukása.
Az ellenforradalmi hadsereg súlyos vereséget szenved, amelynek maradványait december folyamán semmisítik meg.
október 20. A női társaságok feloszlatása.
Betiltják a „Forradalmár Republikánus Asszonyok Társaság”-át, (Femmes Républicaines Révolutionnaires) valamint az összes női klubbot.
október 24. Elkezdődik a girondisták pere.
október 31. A girondisták kivégzése.
A Közjóléti Bizottság a 21 polgári (girondista) vezetőt kivégeztet.
november 6. Égalité Fülöp kivégzése.
II. Lajos Fülöp Józsefet, Orleans hercegét, a konvent tagját kivégzik.
november 15. Houchard tábornok elítélése és lefejezése.
november 22. Danton felszólal a vallásüldözés ellen.
december 4. Megalakul a Forradalmi Kormány.
Létre jön a háború időtartamára a centralizáció. Kormányzati intézmények megszervezése, megerősítése.
december 6. A Konvent ünnepélyes dekrétumban jelenti ki a vallásszabadság elvét.
1794
[szerkesztés]Az év folyamán: A jakobinusok bukása. A Konvent egyre több engedményt tesz. Rehabilitálják a fényűzést, kezd kimenni a divatból a sans-culotte öltözet, a lesimított haj a phrígiai-sapka. A szalonokban nagyvilági élet. Egyre több lázadó kap amnesztiát.Talleyrand kiutasítása Nagy-Brittaniából. a diplomata az Egyesült Államokba utazik.
február: A francia gyarmatokon is eltörlik a rabszolgaság intézményét.
február 26. A Konvent elkobozza a köztársaság ellenségeinek vagyonát.
március 5. Saint-Just javaslata az elkobzott javak szegények közötti szétosztásáról.
március 10. A Théatre-Francais-t "Népszínházzá" alakítják.
Főleg a forradalmat támogató, aktuális darabokat adnak elő.
március 24. Kivégzik Hébert-t és öt társát.
A vád: Párizs élelmezésének akadályozása és lázadás szervezése. Robespierre sürgeti az ítéletet.
március 29. Antonie de Condorcet halála.
Enciklopédista, matematikus, filozófus és girondista politikus, 1792-től a törvényhozó gyűlés elnöke, két nappal letartóztatása után, hirtelen meghal. Talán memérgezték.
március 30. A Közjóléti Bizottság elrendeli Danton és három társa letartóztatását.
április 1. A Konvent elhatározza tizenkét bizottság szervezését.
április 5. Kivégzik Dantont és három társát.
A mérsékelt jakobinust, Robespierre sürgetésére elítélik és lefejezik.
május 8. Lavoisier kivégzése.
Antoine Laurent de Lavoisier-t neves tudós a szerves kémia alapítóját, állítólagos sikkasztása miatt lefejezik.
június 8. A „Legfőbb Lény” (Étre Supreme) és a természet ünnepének bevezetése.
Robespierre aki nem ateista, új vallást kíván teremteni, ami az állam és erkölcs alapja lenne. Az új vallásgyakorlás bevezetése nagy ellenállásba ütközik.
június 10. Új terrortörvény.
Robespierre ezzel a törvénnyel minden jogi védelmet megszüntet. Ezután hat hét alatt 1285 halásos ítélet.
június 26. Hadi siker Fleurus-nél.
Sorozatos francia győzelmek után az első koalíció erői döntő vereséget szenvednek.
július 27-28. A jakobinus diktatúra megbuktatása, Robespierre kivégzése (thermidori fordu-lat).
A tömegek megelégelik a terrort. A Konventben lévő ellenforradalmi erők elérik, hogy Robesspiere-t, Saint-Just és más jakobinusokat letartóztassanak. A héberista párizsi Községtanács, Hanriot vezetésével kiszabadítja őket, azonban másnap (28-án) Barras a Konvent utasítására elfoglalja a városházát. Az elfogott 12 jakobinust, köztük Robespierr-t, és a Községtanács 70 tagját kivégzik. A Konventben és a bizottságokban az ún. thermidoriánusok szerzik meg a hatalmat.
augusztus 5-10. A börtönökből százával szabadulnak a meggyanúsítottak.
augusztus 24. A megszüntetett Forradalmi Törvényszék helyett létre jönnek az éberségi bizottságok, a terror időszaka véget ér.
szeptember 28. Francia ellenes szövetség.
Szent-Péterváron franciaellenes szövetséget köt, Anglia, Oroszország és Ausztria.
október 16. A Konvent megtiltja a klubok egymáshoz csatlakozását.
Ez a rendelet, a már népszerűtlen jakobinus klubokra mért végső csapást.
október 17. A Konvent megengedi a gyárosoknak a szabad importot.
Olyan cikkekről van szó amelyek az üzemek működéséhez szükséges.
november 12. A Konvent jóváhagyásával a kormánybizottságok bezárják a Jakobinus Klubot.
Ezután a plebejusok a Választási Klubban találkoztak, de a hónap végére ez is megszűnt. Előre törhettek a mérsékeltek.
november 15. Felszabadítják a nem tiltott áruk behozatalát, a kikötők szabad kereskedelmét.
december 2. A nyugati országrészen amnesztiát kapnak a fegyvert letevő lázadók.
december 24. A gabonaforgalom felszabadítása.
A maximált árak megszüntetése hihetetlen válságot szabadít el.
1795
[szerkesztés]Az év folyamán: Elkezdődik és kiteljesedik a fehérterror. Sorra gyilkolják a volt terroristákat, jakobinusokat. Összeomlik az assignata. Egyre nagyobb szerepet kap a hadsereg.
január: Harc helyett, tárgyalások kezdődnek a royalista bandafőnökökkel.
április 1. Sans-culotte-k éhség lázadása.
A Párizsban kitört felkelést leverik. A polgárság egyre jobban visszaszorítja a szélsőségeseket.
április 5. A bázeli béke.
Poroszország kiválik a franciaellenes koalícióból, mert Lengyelországgal szemben igényei vannak, amit a franciák támogatnak. A béke megállapodásban a Rajna bal partját átengedi Franciaországnak. Az észak-német államok 1806-ig semlegesek maradnak Franciaországgal szemben.
április 7. A Konvent a „métert” fogadja el hosszmérték alapegységének.
május 9. A terroristák feljelenthetősége.
A Konvent felszólítja volt föderalistákat és royalistákat jelentsék fel a volt terroristákat. Ezután tömeges feljelentés és perek.
május 16. Hollandia átszervezése. A Batáviai Köztársaság létrejötte.
A franciák átszervezik a megszállt Hollandiát Batáviai Köztársaság néven és Franciaországhoz csatolják. A francia gyámság 1806. június 5-ig tart.
május 21. A Saint-Antoine negyed plebejus, felkelő, tömege elfoglalja a Konvent épületét.
Az ülésteremben egy megbízott felolvassa a sans-culotte-k követelését majd visszavonulnak. Ez a lázadás is kudarcot vall, a Konvent lefegyverezteti a veszélyes külvárosokat.
május 22. A Saint-Antoine negyed leverése, az új polgári alkotmány.
A kormánycsapatok megadásra kényszerítik a negyed zászlóaljait. A Konvent megszavazza az új polgári alkotmányát amely megszünteti az általános választójogot, a törvényhozást kétkamarás nemzetgyűlésre ruházza (Vének Tanács, Ötszázak Tanácsa), a végrehajtó hatalom, a később megválasztandó, öttagú direktórium kezébe kerül.
május 23. Létre jön a Katonai Bizottság a megtorlás eszköze.
36 halálos ítélet, 18 várfogság, 12 deportálás, stb.
május 31. A Konvent megszünteti a Forradalmi Törvényszéket.
A megszüntetés mellet megsemmisíti a föderalizmus miatti ítéleteket.
június 8. XVI. Lajos fia XVII. Lajos a Temple börtönében meghal.
június 24. Provence grófja felveszi a XVIII. Lajos nevet.
Megígéri a rendek és a régi parlamentek visszaállítását, az egyház kiváltságait, a királygyilkosok megbüntetését.
június 27. Francia emigránsok, angol egyenruhában partra szállnak.
Két hadosztály lép partra a Bretagne déli részén, Quiberon félszigetén.
július 20-21. A köztársasági csapatok megadásra kényszerítik a partra szálló emigránsokat. ' 748 fegyverest az érvényes törvények alapján, hazaárulóként agyonlőnek.
július 22. A bázeli francia-spanyol szerződés.
A franciák kiürítették az addig elfoglalt spanyol területeket, cserébe megkapták az Antillákon, Santo Domingo spanyol részét.
szeptember 23. A Nemzeti Konvent kihirdeti az új polgári alkotmányt.
A törvényhozást az Ötszázak Tanácsa és a Vének Tanácsa gyakorolja. A végrehajtó hatalom élére ők választanak egy öttagú direktóriumot. Megszűnik az általános választójog. Csak 21 évnél idősebb francia állampolgár választhat, ha közvetlen adót fizet vagy részt vett egy hadjáratban.
október 5. Bonaparte Napóleon tábornok leveri a royalista lázadást.
Barras, a Nemzeti Konvent elnöke hívja vissza, a korábban elbocsátott, tábornokot Párizsba a puccs leverésére.
október 26. A Konvent megszünteti ténykedését.
Feloszlása előtt általános amnesztiát szavazott meg a „kizárólag a forradalomra vonatkozó tettekre”.
október 31. Megalakul az első direktórium.
Biztosítják a vagyonos polgárság uralmát, folytatja a külföldön vívott háborút.
november 16. Megnyílik a baloldali „Panthéon Klub”.
Közel ezer tag, volt Konvent-tagok, jakobinusok egyéb baloldaliak.
1796
[szerkesztés]Az év folyamán: terjed a külországi háború.
január: Stofflet ellenforradalmi bandái ismét harcba kezdtek.
február 25. A lázadó Stofflet-t, Angers-ban agyonlövik.
február 26. A „Pantheon Klub” bezárása.
március 2. Bonaparte tábornok kinevezése.
A royalista puccs leverése jutalmául a tábornokot kinevezik az itáliai hadsereg főparancsnokának.
március 29. Nantes-ban agyonlövik a lázadó Charette-et.
április 12. Győztes ütközet Montenottei-nél.
A franciák elvágják az osztrákokat Piemont-tól.
április 28. Fegyverszünet Piemonttal.
Az itáliai erők főparancsnoka, Bonaparte Napóleon, több győztes ütközet után békét köt Piemonttal.
május 10. Az „egyenlők összeesküvése”.
A Francois Noel Babeuf által vezetett összeesküvés célja: a direktórium megbuktatása az 1793-as jakobinus alkotmány visszaállítása és egy kommunisztikus társadalom megvalósítása, diktatúra útján. Babeuf-ék kísérlete megbukik, őt magát egy évvel később, kivégzik.
május 14. Milánó elfoglalása.
május 15. Piemont és Franciaország aláírja a békét.
Az okmány szerint Franciaországhoz kerül Szavoja és Nizza.
augusztus 7. Württemberg kilép a háborúból.
Friedrich Eugen von Würtemberg lemond a Rajna bal partján levő birtokairól.
május-november: folytatódik Napóleon tábornok sikeres hadjárata Észak-Olaszországban.
(augusztus 5. Castiglione, szeptember 8. Bassano, november 14-17. Arcole).
szeptember 9-10. A grenelle-i katonai tábor megkísérli a hadsereg fellázítását.
A babeufista próbálkozás szereplőiből, a Temple-ben, a katonai bíróság 30 embert halálra ítél. Őket agyonlövik.
október 16. Törvény szerint el kell fogni minden olyan hajót, ami tiltott angol árut szállít.
november 6. Törvény hatalmazza fel a Direktóriumot, hogy a nemzeti javakat fizető eszközként használja fel.
1797
[szerkesztés]Az év folyamán: Háború, háború, államcsíny és a Campo Formói béke.
Talleyrand külügyminiszter lesz. Száműzetéséből visszatérve lesz az ország külügyi vezetője 1807-ig.
január 14. Döntő győzelem az osztrákok felett Rivolinál.
február 2. Mantova megadja magát.
február 19. Az avignoni grófság megszerzése a pápától, Cispadan és Transpadan.
Bonaparte létrehozza a Pó folyótól délre a Cispadan, északra a Transpadan köztársaságot.
március: a franciák megverik az osztrák Károly főherceg csapatait és átkelnek a tarvisi hágón.
április 18. Hoche győz Németországban, Neuwiedennél, Napóleon fegyverszünete.
Ezen a napon Bonaparte, Leobenben, fegyverszünetet köt az osztrákokkal.
május 28. Babeuf kivégzése.
Babeuf és társa, Darthé, a kivégzés előtt megpróbál öngyilkos lenni, de nem sikerül. Sebesülten viszik a vérpadra.
július: Cisalpin Köztársaság.
Az eddigi Cispadan és Transpadan köztársaságok, Cisalpin Köztársaság néven egyesülnek, Milánó fővárossal és Franciaországhoz csatolják.
szeptember 4. Államcsíny (fructidor 18).
Az állandósult válság és az árak emelkedése miatt a kormányzat népszerűtlen. Előtérbe kerülnek ismét a royalisták és a jakobinusok. Ezért a direktórium három republikánus, tábornoka, Bonaparte támogatásával, kiszorítva társaikat, diktatórikus kormányzást vezet be. Katonasággal és kivégzésekkel törik le az ellenállást.
szeptember 5. Eskü a királyság gyűlöletére.
Deportálható volt az aki, felszólításra, nem tette le az esküt.
október: Genova és Nápoly elfoglalása.
október 17. A Campo Formó-i béke.
Az első koalíciós háború lezárása Franciaország és Ausztria között. Ausztria megkapja Velencét, Isztriát, Dalmáciát, Salzburgot és Bajorország déli részét, Lombardiáért és Belgiumért cserébe. Ezután már csak Anglia harcolt Franciaországgal.
október 26. A Direktórium külön hadsereget szervez Anglia ellen, Bonaparte vezetésével.
november 12. Egyenes adók hivatala.
Minden megyében fel kellett állítani a közvetlenül, pénzügyminiszter alá tartozó hivatalokat, amelyben a Direktórium tagjai foglaltak helyet.
november 29. Törvény fosztja meg a nemességet az állampolgárságtól. A végrehajtási utasítás sosem született meg.
december 9. A rastatti békekonferencia kezdete.
Franciaország és a Német-Római Birodalom tárgyalása az első koalíciós háború, németországi következményeiről. A Rajna bal partja a franciákhoz kerül.
1798
[szerkesztés]Az év folyamán: Kalózháború. Egyiptomi hadjárat. Második koalíció Franciaország ellen.
január 18. Halálbüntetés minden olyan merényletért, amelyben kettőnél többen vesznek részt, kalózháború.
Törvény szerint: zsákmány minden semleges hajó, ha angol vizeken jár vagy angol árut szállít. Teljes erővel elindult a kalózháború.
február 9. Francia csapatok elfoglalják Svájcot.
február 11. A franciák elfoglalják Rómát és VI. Pius pápát Franciaországba hurcolják.
február 15. Francia gyámság mellett megalakul a Római Köztársaság.
A franciák az elfoglalt Egyházi Állam helyett alakítják meg. A pápa, VI. Pius, nem hajlandó engedelmeskedni, ezért Firenze mellett egy kolostorban, fogva tartják.
február 23. Bonaparte tervezete az egyiptomi hadjáratról a Direktórium előtt.
március 5. A Direktórium jóváhagyja Bonaparte elképzelését, Egyiptommal kapcsolatban.
március 29. A meghódított Svájcot, Helvét Köztársaság néven, a franciák átszervezik.
május 19. Napóleon parancsnoksága alatt a francia flotta elindul Toulonból Egyiptom felé.
A hadjárat célja: Nagy-Britannia földközi-tengeri pozíciójának gyengítése.
június 12-13 Málta elfoglalása.
Kardcsapás nélkül adja meg magát a johannita lovagrend állama. A szigetország 1800-ig francia fennhatóság alatt áll.
július 1-2. A francia flotta Alexandria elé érkezik, a város megadja magát.
július 21. Csata a piramisoknál.
Napóleon legyőzi a mameluk sereget.
július 23. A franciák bevonulnak Kairóba.
augusztus 1. Abukiri csata.
Az angol flotta, Horatio Nelson vezetése alatt, Abukirnál megsemmisíti a francia flottát, amely a szárazföldi csapatok hátvédje volt. A franciák rendkívül súlyos helyzetbe kerülnek.
szeptember 9. A Török Birodalom hadat üzen Franciaországnak.
november 24. Ajtó-ablak adó.
Franciaországban a jövedelem nagyságát a lakás külseje alapján állapítják meg.
december 24. A második koalíció Franciaország ellen.
Angol kezdeményezésre angol, orosz, osztrák, portugál, török, svéd, nápolyi szövetség jön létre.
1799
[szerkesztés]Az év folyamán: Vámtarifa. Napóleon visszatér Franciaországba. Konzul választás. A forradalom bukása.
január 23. A Parthenopei Köztársaság.
A franciák Nápoly és környékéből új szövetséges köztársaságot szerveznek.
március 12. Francia hadüzenet Ausztriának.
A franciák hadat üzennek Ausztriának, mert területén átengedi az orosz cár csapatait. Ezután váltakozó szerencsével folyik a háború amelyben, I. Pál cár orosz hadserege is részt vesz.
április 9. A vámtarifa felújítása és súlyosbítása.
Behozatali vám minden gyártmányra, luxus cikkre és olyan árukra amit Franciaországban is gyártanak. Kiviteli vám a nyersanyagokra.
május: Napóleon sikertelenül próbálja meghódítani Szíriát.
július 25. Győzelem Abukirnál a törökök felett.
Egyre nyilvánvalóbbá válik a franciák helyzetének kilátástalansága Egyiptomban.
augusztus 29. VI. Pius pápa Valence-ban, francia fogságban meghal.
szeptember 25. André Massena francia tábornok megveri az egyesített osztrák-orosz sereget.
október 9. Bonaparte két fregattal visszatér Franciaországba.
Napóleon, seregét Egyiptomban hagyva, titokban partra száll Fréjusnál, Franciaországban.
október 14. Bonaparte Párizsba érkezik.
október 22. A cár visszarendeli csapatait Itáliából és a német területekről.
november 9-10. Bonaparte szétkergeti az Ötszázak Tanácsát, konzulok kinevezése.
A Vének Tanácsának többsége és az Ötszázak kisebbsége kimondja, hogy a Direktórium megszűnt és három konzult neveznek ki: Bonaparte, Sieyés, Ducos. Továbbá egy átmeneti törvényhozó bizottságot és katonai diktatúrát hoznak létre. Ezzel a diktatúrával vége a forradalomnak!
Utójáték
[szerkesztés]1799. december 25. Bonaparte az „első” konzul.
A konzulok 10 évre választhatók, a 2. és 3. konzulnak csak tanácskozási joga van.
1802 augusztus 2. Napóleont örökös konzullá választják.
1804 december 2. Napóleon császárrá koronázása.