Uráli fonetikai ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Setälä-féle átírás az uráli nyelvek szöveglejegyzéseiben használt fonetikus–fonematikus átírás (transzkripció). Nevét Eemil Nestor Setälä finn nyelvészről kapta, aki először írta le a jelölési rendszert a Finnisch-Ugrische Forschungen első számában. Setälä nem egy teljesen új rendszert talált ki, hanem a finnugor nyelvekre korábban is használt átírások alapján próbált új, egységes átírást alkotni. A Setälä-féle átírás sosem vált teljesen szabványossá, különböző kutatók különböző nyelvekre eltérő változatokat használtak, a Setälä-féle elveket nagy vonalakban követő átranszkripciókat mégis Setälä-féle átírásnak nevezzük. A Setälä-féle átírás az uralisták körében szinte egyeduralkodó volt a 20. század végéig (kivéve Oroszországot, ahol a cirill alapú átírások jelentettek konkurenciát), a 20. század végén elsősorban a megváltozott tipográfiai körülmények hatására más transzkripciók is megerősödtek (pl. a Salminen-féle nyenyec átírás), ill. nemzetközi hatásra egyre erősebb konkurenciájává vált az IPA. A Unicode-ban nincsenek speciális Setälä-karakterek, de nagyon sok olyan karakter van, amely megfelel a Setälä-átírás egy-egy jelének.

Általános vonások[szerkesztés]

Míg az IPA minden lehetséges hangot, amely bármely nyelvben két külön fonéma lehet, igyekszik önálló betűjellel jelölni (legfeljebb az összetett képzésű hangokra, mint az affrikáták vagy a diftongusok használ betűkombinációkat), és mellékjelekkel csak az ejtésvariációkat használja, addig a mellékjelek a Setälä-féle átírásban fonémákat is megkülönböztetnek. A Setälä-féle átírás latin alapú, de jelkészlete tartalmaz a cirill és a görög írásból származó jeleket is. Az IPÁ-val szemben nem álló, hanem kurzív betűkkel írják.

A magánhangzók jelölése[szerkesztés]

A Setälä-féle átírás magánhangzó-jelölése (egyszerűsített táblázat):

              i
            e  
    ɛ̮       ε    
      a   ä      
        a        
      å   ḁ̈      
          ᴖ̈    
  o           ö  
u             ɯ ü

A táblázat olvasata: balra a hátul, jobbra az elöl képzett magánhangzók állnak (pont fordítva, mint az IPA-t használó táblázatokban szokásos). A táblázat középvonalától felfelé a kerekítetlen, lefelé a kerekített magánhangzók állnak. Minél távolabb áll a középvonaltól a magánhangzó, annál magasabb nyelvállású.

A rendszerben a következő mellékjelek használatosak:

  • A betű alatt:
    • A lefelé domborodó félkör ( ̮ ) azt jelzi, hogy az egyébként palatális magánhangzót jelölő betű velárist jelöl;
    • A felfelé domborodó félkör ( ̯ ) azt jelzi, hogy a magánhangzó nem szótagképző.
    • A ( ͔ ) alakú mellékjel velárisabb, a ( ͕ ) palatálisabb képzést jelöl.
    • A ( ̭ ) zártabb, a ( ̬ ) nyíltabb képzést jelöl.
    • A tilde ( ̰ ) nazális képzést jelöl.
  • A betű felett:
    • A két pont ( ̈ ) az egyébként velárist jelölő betűk felett a hasonló, de palatális képzést jelöli. Az egy pont ( ̇ ) a mérsékelten palatális képzést jelöli.
    • A kör ( ̊ ) a labialitást jelöli.
    • A lefelé domborodó félkör (ă, breve) a rövid, a tompa ékezet (à) a félhosszú, a macron (ā) a hosszú, a „cirkumflex(â) a túl hosszú magánhangzók mellékjele. (A rövid általában jelöletlen; a gyakorlatban csak a gyakran redukáltnak nevezett túl rövid magánhangzókat jelölik vele.)

A fejjel lefelé álló magánhangzók a „nem teljes képzés”-t jelölik. A kiskapitálisok jelölik a zöngétlen magánhangzókat.

A mássalhangzók jelölése[szerkesztés]

A Setälä-féle átírásban a latin ábécé betűi az európai nyelvekben általában jellemzőhangértéket képviselik. A zöngés hangot jelző mássalhangzók kiskapitális jelölése mediális (félzöngés) ejtésmódot vagy (szonoránsoknál) zöngétlenséget jelöl. A Setälä-féle átírás nem különbözteti meg konzekvensen a palatális és a palatalizált hangokat, mindkettőt vesszővel jelöli. Az alveoláris képzést a v-szerű mellékjel (caron, háček, mäkčeň) jelöli.

A Setälä-féle átírás mássalhangzójelölése (egyszerűsített táblázat)
  Explozíva Frikatíva Laterális Pergetett Nazális Klikk
Bilabiális p ʙ b φ β ψ m p˿ b˿
Labiodentális ʙ͔ f v ᴍ͔
Poszt- vagy interdentális θ δ
Alveoláris t d s z š ž ʟ l ʀ r ɴ n t˿ d˿
Dentipalatális (palatalizált) ť ᴅ́ ď ś ᴢ́ ź š́ ž́ ʟ́ ľ ʀ́ ŕ ɴ́ ń  
Prepalatális (palatalizált/előrébb képzett) ɢ́ ǵ χ́ j ᴎ́ ŋ́
Veláris k ɢ g χ γ ŋ k˿ g˿
Postveláris ɢ͔ χ͔ γ͔ ᴎ͔ ŋ͔
Uvuláris ρ

Források[szerkesztés]

  • Setälä, Emil N[estor] 1901. Über die Transkription der finnisch-ugrischen Sprachen. Finnuisch-ugrische Forschungen I., 15–52.
  • Post, Lauri ja Itkonen, Terho (toim.) 1973 FU-transkription yksinkertaisteminen [Az FU-átírás egyszerűsítése] Castreniumin toimitteita 7. Helsinki.