Tusnádi borvíz
Az újtusnádi vasútállomás és az Olt között, a Bátordi forrás közelében található a tusnádi vizet palackozó üzem.
Története[szerkesztés]
Tusnád környékén, az Olt mentén számos, gyógyhatásáról ismert borvízforrás tör fel, helyenként sárga mocsárrá változtatva a folyó árterületét. A borvízforrások körül lápok (Nádas lápja, Középpatak) is keletkeztek az idők folyamán, melyek védett növényeknek és állatoknak adnak otthont. A Nádas lápjában található a ma is létező, a régmúltban nagyon kedvelt népi fürdő, a Nádasfürdő. Újtusnádon, a vasútállomás közelében tör fel a helyiek kedvelt borvízforrása, Bátordi vagy más néven Köpe borvíze. Az 1800-as évek végén beindult vasúti közlekedést néhány helyi, élelmesebb gyerekek kihasználta, poharakban, „Friss borvizet vegyenek” felkiáltással kínálva az utazóközönségnek az üdítő borvizet. Több hidrogeológiai fúrást követően 1973-ban fejlett palackozóüzemet létesítettek a Bátordi forrás mellett, mely saját iparvágánnyal rendelkezett. A palackozott víz nagy részét vasúti vagonokban szállították el. Az akkoriban Apemin Tusnád néven ismert palackozó napi termelése 120 000 l borvíz volt. A víz mellett acélpalackokban forgalmazták a nagy mennyiségben feltörő szabad szénsavat is. A rendszerváltás után magánkézbe került a palackozóüzem. Új tulajdonosa modernizálta, korszerűsítette az üzemet. A borvizet Tusnád néven forgalmazzák, fél, másfél és kétliteres pillepalackokban. 2002-től forgalomba került a borvíz enyhén szénsavas változata is.
Használata[szerkesztés]
A több mint negyven éve palackozott Tusnád borvizet gépkocsikon szállítva az egész országban forgalmazzák. A korszerű berendezéseknek köszönhetően a termelés mára elérte a 42 000 l/óra borvizet.
Jellegzetessége[szerkesztés]
A tusnádi borvíz kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, vastalanított ásványvíz.
Összetétele[szerkesztés]
| A borvíz vegyi összetétele | 2794 mg/l |
|---|---|
| Hidrogén-karbonát | 1460,9 |
| Nátrium | 191,3 |
| Kalcium | 262,4 |
| Magnézium | 105,0 |
| Nitrát | 4,0 |
| Minimum CO2 | 2500,0 |
Források[szerkesztés]
- Váradi Péter – Gaál Anikó – Zsigmond Enikő: Erdély. Székelyföld. Alcsík és Kászon. Budapest, 1995.
- Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, 2009.
- Jánosi Csaba: 40 éves a Tusnád ásványvíz. In: Erdélyi Gyopár 1. 2014. január-február. p. 33