Altorja
Megjelenés
Altorja | |
Az Apor-kastély | |
Közigazgatás | |
Település | Torja |
Alapítás ideje | 1307 (első említés) |
Városhoz csatolás | 1899 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 01′ 35″, k. h. 26° 04′ 18″46.026389°N 26.071667°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 35″, k. h. 26° 04′ 18″46.026389°N 26.071667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Altorja témájú médiaállományokat. |
Altorja (románul Turia de Jos) egykor önálló község, ma Torja nagyközség része Romániában, Kovászna megyében. 1899-ben egyesült Feltorjával.
Neve
[szerkesztés]Régen temploma védőszentjéről Szentmiklóstorjának is nevezték.
Fekvése
[szerkesztés]Torja nagyközség alsó, azaz a tengerszinthez képest alacsonyabban fekvő része Kézdivásárhelytől 12 km-re északnyugatra, a Torja-patak völgynyílásában fekszik.
Története
[szerkesztés]1307-ben Thoria néven említik először. Az Apor család ősi fészke és birtokközpontja. 1899-ben Feltorjával egyesült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés]- Szent Miklós-templom: római katolikus temploma román kori eredetű erődtemplom 15. századi védőfallal. A templomot az Apor család építtette, melynek ez volt a birtokközpontja és 1479-ben már biztosan állott. A templomot az 1802 évi földrengés után lebontották, csak a tornya maradt meg, a többi részt újjáépítették, védőfalait alacsonyították.
- Az Apor-kúria a 17. században épült, 1820 körül klasszicista stílusban bővítették.
- Református temploma 1728-ban épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1676-ban Apor Péter történetíró.
- Itt született 1815-ben Apor Károly író a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság alapító elnöke.
- Itt született 1810-ben Kálnoky Sándor honvéd alezredes.
Források
[szerkesztés]- Vofkori László. Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print, 352–353. o. (2007). ISBN 978-973-8468-62-7