Transzalaszkai Csővezeték

Transzalaszkai Csővezeték
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Település	Alaszka
Típus	kőolajvezeték
Tulajdonos	Alyeska Pipeline Service Company
Hosszúsága	1 288 000 m
Elhelyezkedése
Transzalaszkai Csővezeték Pozíció Alaszka térképén
é. sz. 64° 09′ 26″, ny. h. 145° 50′ 56″64.1572, -145.849
A Wikimédia Commons tartalmaz Transzalaszkai Csővezeték témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A TAPS szivattyúállomásai. A 2-es, 6-os, 8-as és 10-es készenléti; a 11-es nem épült meg

A TAPS megemelt szakasza, előtérben egy rénszarvassal. Az olajvezeték hatása a környezetre máig viták tárgya

A Transzalaszkai Csővezeték (Trans-Alaska Pipeline System – TAPS, más néven Alyeska Pipeline vagy Alaska Pipeline) egy Alaszkát észak-déli irányban átszelő, 1286 km hosszú kőolajvezeték, amely a Prudhoe-öböl partján lévő lelőhelyeket köti össze az Alaszkai-öbölben lévő jégmentes kikötővel, Valdezzel.

Története

A Beaufort-tenger öblében 1968-ban találtak olajat. A szállítás egyetlen lehetséges módjának az olajvezeték látszott. A bányászati jogokkal rendelkező olajtársaságok megalapították az Alyeska konzorciumot, és létrehozták a vezetéket megtervező, megépítő, majd működtető céget. Richard Nixon elnök 1973. november 16-án írta alá a Trans-Alaska Pipeline Authorization Actet, azaz a vezeték építését lehetővé tevő törvényt.

Az építkezést nehezítette, hogy az útvonal három hegységen és számos folyón vezet át, illetve hogy a permafroszt miatt a csövek felét nem lehetett a földbe ásni. Egyes szakaszokon az olaj hőjét szétoszlató berendezések találhatók, hogy a fagyott talaj ne olvadhasson fel, s így a vezeték ne süllyedhessen le, és ne rongálódjon meg. A kivitelezést öt évnyi felmérés és geológiai vizsgálat előzte meg. A TAPS építése 1975. március 27-én kezdődött és 1977. május 31-én fejeződött be. Hat szakaszon folyt egyszerre a munka, az öt megbízott cég összesen 21 ezer munkást alkalmazott, akik közül 31-en balesetben életüket vesztették. Az összköltség mintegy 8 milliárd amerikai dollárt tett ki.

Az olaj szállítása 1977. június 20-án indult. 2019-ig 17,8 milliárd barrel (2,8 km³) olaj jutott el délre, a legtöbb 1988-ban: naponta 2 millió barrel (320 000 m³). A valdezi kikötőt (melynek megépítése 1,4 milliárd dollárba került) 1977. augusztus 1-jén hagyta el az első olajszállító hajó, az ARCO Juneau, amelyet azóta mintegy 16 ezer tanker követett.

Műszaki jellemzése

A csővezeték átmérője 1,22 méter, a 12 szivattyúállomáson 4-4 szivattyú található, az olaj több mint 9,5 km/h-s sebességgel folyik. Az állomások közül korábban csak 5-7 volt aktív, napjainkban a jelentősen lecsökkent olajmennyiséghez négy szivattyú is elég (három a Brooks-hegységben, és egy az Alaszkai- és a Chugach-hegység két hágójához. 2005-2006 folyamán a négy legfontosabb működő és egy tartalék állomás elavult gáz- és dízelberendezéseit elektromos szivattyúkra cserélik. A 250 millió dolláros felújítás évi 50 millió dollárral csökkenti majd a működtetés költségeit.

A csővezeték állapotát naponta többször ellenőrzik, jobbára a levegőből. Többször is komolyabb károkat szenvedett. Főként a szándékos rongálások és az erdőtüzek veszélyeztetik, a földrengések kevésbé (erre külön figyeltek a tervezésekor). A legnagyobb olajveszteség 1979 februárjában következett be, amikor egy szándékos robbantás miatt több mint 16 ezer barrel (2500 m³) folyt a Fairbanks közeli Steele Creekbe. A tettesek kilétére nem derült fény. 1977-től 1994-ig egy évben átlag 30-40 olajömlés volt (1991 és 1994 között összesen 164), de mindegyik kisebb mértékű volt; 1995 óta a számuk csökken, 1997 és 2000 között már csak 6,89 barrel (1 m³) veszett el.

A legszerencsétlenebb baleset, amely a TAPS-hoz kötődik, az Exxon Valdez által 1989-ben okozott katasztrófa.

Érdekességek

• Az acélcső elvileg ellenáll a lövéseknek is, de 2001. október 4-én egy erősen ittas vadásznak mégis sikerült lyukat ütnie rajta egy hegesztési ponton, ezzel 6000 barrel (950 m³) veszteséget okozott. A vadászt letartóztatták.

Irodalom

• Alyeska Pipeline Service Co. The Facts: Trans Alaska Pipeline System (PDF). Alyeska Pipeline Service Co., 2007
• Banet, Arthur C. "Oil and Gas Development on Alaska's North Slope: Past Results and Future Prospects" (PDF). Bureau of Land Management, March 1991.
• Berry, Mary Clay. Alaska Pipeline: The Politics of Oil and Native Land Claims. Indiana University Press, 1975
• Coates, Peter A. The Trans-Alaska Pipeline Controversy. University of Alaska Press, 1991
• Cole, Dermot. Amazing Pipeline Stories. Kenmore, Washington; Epicenter Press, 1997
• McGrath, Ed. Inside the Alaska Pipeline. Millbrae, California; Celestial Arts, 1977
• Mead, Robert Douglas. Journeys Down the Line: Building the Trans-Alaska Pipeline. Doubleday, 1978
• Naske, Claus M. and Slotnick, Herman E. Alaska: A History of the 49th State. Norman, Oklahoma; University of Oklahoma Press, 1987. Second edition
• Roscow, James P. 800 Miles to Valdez: The Building of the Alaska Pipeline. Englewood Cliffs, N.J.; Prentice-Hall Inc., 1977
• Wickware, Potter. Crazy Money: Nine Months on the Trans-Alaska Pipeline. New York; Random House, 1979
• Less oil may spell problems for pipeline The Anchorage Daily News, Last Modified: December 27, 2009
• Allen, Lawrence J. The Trans-Alaska Pipeline. Vol 1: The Beginning. Vol 2: South to Valdez. Seattle; Scribe Publishing Co. 1975 and 1976
• Alyeska Pipeline Service Co. Alyeska: A 30-Year Journey. Alyeska Pipeline Service Co., 2007
• Baring-Gould, Michael and Bennett, Marsha. Social Impact of the Trans-Alaska Oil Pipeline Construction in Valdez, Alaska 1974-1975. Anchorage; University of Alaska Anchorage, 1976
• Brown, Tom. Oil on Ice: Alaskan Wilderness at the Crossroads. Edited by Richard Pollack. San Francisco; Sierra Club Battlebook, 1980
• Dixon, Mim. What Happened to Fairbanks? The Effects of the Trans-Alaska Oil Pipeline on the Community of Fairbanks, Alaska. Social Impact Assessment Series. Boulder, Colorado; Westview Press, 1978
• Dobler, Bruce. The Last Rush North. Boston; Little, Brown and Co., 1976
• Fineberg, Richard A. A Pipeline in Peril: A Status Report on the Trans-Alaska Pipeline. Ester, Alaska; Alaska Forum for Environmental Responsibility, 1996
• Hanrahan, John and Gruenstein, Peter. Lost Frontier: The Marketing of Alaska. New York; W.W. Norton, 1977
• Kruse, John A. Fairbanks Community Survey. Fairbanks; Institute of Social and Economic Research, 1976
• LaRocca, Joe. Alaska Agonistes: The Age of Petroleum: How Big Oil Bought Alaska. Rare Books, Inc. 2003
• Lenzner, Terry F. The Management, Planning and Construction of the Trans-Alaska Pipeline System. Washington, D.C.; Report to the Alaska Pipeline Commission
• Manning, Harvey. Cry Crisis! Rehearsal in Alaska (A Case Study of What Government By Oil Did to Alaska and Does to the Earth). San Francisco; Friends of the Earth, 1974
• McGinniss, Joe. Going to Extremes. New York; Alfred A. Knopf, 1980
• McPhee, John. Coming Into the Country. New York: Farrar, Strauss and Giroux, 1976
• Romer, John and Elizabeth. The Seven Wonders of the World: A History of the Modern Imagination. New York; Henry Holt and Co., 1995
• Simmons, Diane. Let the Bastards Freeze in the Dark. New York; Wyndham Books, 1980
• Strohmeyer, John. Extreme Conditions: Big Oil and the Transformation of Alaska. New York; Simon & Schuster, 1993
• Wolf, Donald E. Big Dams and Other Dreams: The Six Companies Story. Norman, Oklahoma. University of Oklahoma Press, 1996
• Yergin, Daniel. The Prize: The Epic Quest for Oil, Money and Power. New York; Simon & Schuster, 1991

Videók

• Armstrong, John. Pipeline Alaska. Pelican Films, 1977
• Davis, Mark. The American Experience: The Alaska Pipeline. PBS, Season 18, Episode 11. April 24, 2006
• World's Toughest Fixes: Alaska Oil Pipeline. National Geographic Channel. Season 2, Episode 10. August 20, 2009

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Transzalaszkai Csővezeték témájú médiaállományokat.

• A TAPS hivatalos oldala (angolul)
• A TAPS története (L. J. Clifton, B. J. Gallaway) (angolul)
• Alaska pipeline undergoing $250M efficiency upgrade (Independent Record / AP) (angolul)