Toledo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Toledó szócikkből átirányítva)
Toledo
Toledo Skyline Panorama, Spain - Dec 2006.jpg
Toledo látképe
Toledo címere
Toledo címere
Toledo zászlaja
Toledo zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Kasztília-La Mancha
Tartomány Toledo tartomány
Megye Comarca de Toledo
Polgármester Emiliano García-Page
Irányítószám 45001-45009
Népesség
Teljes népesség 83 872 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 354,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 529 m
Terület 232,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Toledo  (Spanyolország)
Toledo
Toledo
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 52′ 01″, ny. h. 4° 01′ 46″Koordináták: é. sz. 39° 52′ 01″, ny. h. 4° 01′ 46″

Toledo város Spanyolország középső részén. Lakosainak száma 82 291 fő (2009). Kasztília-La Mancha autonóm közösség és Toledo tartomány székhelye. Prímási székhely, a római katolikus egyház spanyolországi központja. Történelmi belvárosa 1986 óta az UNESCO Világörökség része. Elnevezése a római kori Toletum alakból származik, amely a korabeli források szerint a klasszikus latin tollitum alakváltozata, melynek jelentése ’felemelkedett’.

Toledót egyrészt úgy ismerik, mint a három kultúra városát, mivel évszázadokon át keresztények, zsidók és arabok népesítették be, másrészt, mint a királyok városát, mert ez volt a királyi udvar székhelye I. Károly spanyol király uralkodásának idején.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi központja a Tajo folyó jobb partján, egy kanyarulatban, domb tetején épült. Az újabb negyedek az óvárostól északra terülnek el.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a bronzkorban fontos település volt. Toletumot a rómaiak i. e. 193-ban foglalták el. A Római Birodalom bukása után a vizigót királyság központja lett; több egyházi zsinatot is tartottak itt. Az 5. században az alánok, svédek és nyugati gótok birtokában volt, utóbbiak 567-ben fővárosukká is tették; ugyanekkor vált a spanyol egyháznak is középpontjává. 646-tól prímási székhely. 711-ben a mórok kezére került, a Córdobai Kalifátus, majd 1035-ben egy önálló muzulmán államocska (taifa) része lett. Virágzása korát Tolaitela néven ebben az időszakban (712-1085) érte el. Ekkor az iszlám, keresztény és zsidó vallásúak fontos szellemi, kulturális központja volt. 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király hosszas ostrom után foglalta vissza. Toledo a Kasztíliai Királyság fővárosa lett; ezt a szerepét 1563-ban veszítette el. Ezt követően hanyatlásnak indult. Az 1498-ban alapított egyetemet 1845-ben bezárták. A spanyol polgárháború során a városban súlyos harcok dúltak.

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toledo
  • Katedrális, 1226 és 1631 között épült gótikus stílusban. Tornya 90m magas.
  • San Juan de los Reyes. A ferences rend kolostora és temploma 1477 és 1606 között, gótikus stílusban épült. Falait a móroktól kiszabadított keresztény rabok láncai díszítik.
  • Santo Domingo el Antiguo-kolostor. A 11. században épült, altemplomában van eltemetve El Greco
  • Szent Tamás-templom, benne El Greco Orgaz gróf temetése című művével
  • Cristo de la Luz-templom, 1000 körül mecsetnek épült.
  • Tránsito-zsinagóga. 1355-ben épült mudéjar stílusban. Ma a szefárd zsidók életét bemutató múzeum látható benne
  • Alcázar. A 10. században a mórok építették; a 16. században királyi palotává építették át. A

polgárháború idején a falangisták kezén volt, a köztársaságiak hiába ostromolták. Ma katonai múzeum működik benne.

  • Középkori városkapuk
  • Középkori hidak

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Museo de Santa Cruz
  • Casa-Museo de El Greco
  • Museo Duque de Lerma

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Toledo című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.