Tibay Zoltán
| Tibay Zoltán | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1910. szeptember 6.[1] Soroksár |
| Elhunyt | 1989. május 24. (78 évesen) Budapest[2] |
| Sírhely | Óbudai temető, Budapest (Parcella, Sor, Sír: 13/5, 1, 46)[3] |
| Iskolái | Nemzeti Zenede (1926–1932) |
| Pályafutás | |
| Együttes | Magyar Állami Operaház, Budapesti Kamaraegyüttes |
| Hangszer | nagybőgő |
| Díjak | Szocialista Kultúráért (1955) |
| Tevékenység |
|
| Kiadók | Hungaroton |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tibay Zoltán (Soroksár, 1910. szeptember 6. – Budapest, 1989. május 24.) nagybőgőművész, egyetemi tanár.
Pályafutása[szerkesztés]
1910. szeptember 6-án született Soroksáron. Édesapja Tibay Sándor a soroksári Állami Iskola igazgatója, és a körzet gyermekvédelmi felügyelője volt. Édesanyja, Szabó Eleonóra, aki 5 gyereknek adott életet. Zoltán két bátyja, Ervin és Mihály, öccsük Tibor, valamint húguk Sarolta. Tibay Zoltán először hegedülni tanult, majd később tért át a bőgőre. A középiskolával párhuzamosan zenei tanulmányokat is folytatott, de ekkor már kizárólag nagybőgőn játszott. 1926–32 között a budapesti Nemzeti Zenedében Schmitz Róbert (gordon) tanítványa. 1932–1976 között a Magyar Állami Operaház zenekarának szóló nagybőgőse. Számos európai sikert ért el a Léner, illetve a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes tagjaként (Bécs, Párizs, Kassa). Gordonistája volt a budapesti Kamaraegyüttesnek. 1934-től rendszeresen adott önálló koncerteket Budapesten, nevéhez fűződik az első olyan hangverseny, - amit a Magyar Rádió élőben közvetített - ahol a nagybőgő, mint szólóhangszer szólalt meg (1934. augusztus 1.) A sajtókritikák mind lelkesen emlékeznek meg Tibay játékáról:
| „ | Tibay Zoltán az Operaház fiatal művésze pompás felkészültséggel és stílussal játszotta Mozart Per questa, bella mano nagy szólóját Littassy György közreműködésével. | ” |
– Budapesti Hírlap, 1939. március 14.-i számban Mozart est a Zeneakadémián | ||
Ugyanerről a koncertről az Est, így írt:
| „ | A nagyigényű kontrabasszus szólamot Tibay Zoltán játszotta, hegedűt megszégyenítő, káprázatos virtuozitással és puhán vibrált hanggal. | ” |
| „ | „Megállapítottuk, hogy Tibay Zoltán nehézségeket nem ismerő játékéban a gordon nem is úgy hangzott, mint magasabb testvére, a gordonka, hanem inkább mint valami hatalmas zengzetes brácsa. | ” |
– Népszava, Jemnitz Sándor szerzői estjéről[4] | ||
1945-től haláláig a budapesti Zeneakadémia nagybőgőtanára. 1960-ban docenssé, később professzorrá nevezték ki. Emellett a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szakfelügyelője és a budapesti Kamaraegyüttes tagja volt.[5] Halála után róla nevezték el a Zeneakadémia XXX-as nagybőgő termét.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15716.htm, Tibay Zoltán, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
- ↑ Tibay Zoltán sírhelye. norigov.hu. (Hozzáférés: 2017. május 8.)[halott link]
- ↑ Tibay Zoltán. nagybogo.hu. (Hozzáférés: 2017. május 8.)[halott link]
- ↑ Száz éve született Tibay Zoltán. parlando.hu. (Hozzáférés: 2010. május 13.)
