Ugrás a tartalomhoz

Theodosius-dinasztia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Theodosius-dinasztia uralkodócsalád volt a Római-, a Nyugat-, és a Keletrómai (Bizánci) Birodalomban 378-tól Nyugatrómai Birodalomban 455-ig, a Keletrómai (Bizánci) Birodalomban 457-ig.

Theodosius-dinasztia
I. Theodosius, a dinasztia alapítója
I. Theodosius, a dinasztia alapítója
OrszágRómai Birodalom, Nyugatrómai Birodalom, Keletrómai (Bizánci) Birodalom
Nemzetiségrómai
Alapítva378
AlapítóI. Theodosius római császár
Kihalt472 (a Nyugatrómai Birodalomban), 457 (a Keletrómai Birodalomban)
Utolsó tagOlybrius (a Nyugatrómai Birodalomban), Marcianus (a Keletrómai Birodalomban)
A Wikimédia Commons tartalmaz Theodosius-dinasztia témájú médiaállományokat.
Római Birodalom Theodosius-dinasztiabeli császára
Portré Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
I. (Nagy) Theodosius

(*347. január 11.395. január 17. 48 évesen)

378-395 (~16 évig) Ő volt az utolsó, aki újra tudta egyesíteni a Római Birodalmat, 392-395-ig.
Keletrómai Birodalom Theodosius-dinasztiabeli császárai
Portré Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
Arcadius(* 377

408. május 1. 31 évesen)

395-408

(13 évig)

I. Theodosius a végakarata szerinti felosztása a 17 Arcadius éves és a 10 éves Honorius közt véglegesnek és a birodalom története szempontjából döntőnek bizonyult. Keleten az eltérő belső fejlődés és a sajátos külpolitika. A kereszténységet elterjesztette, tiltotta és üldözte a pogány kultuszokat. Az ortodoxiát erősítette meg az ariánusokkal szemben.[1]
II. Theodosius(* 401. április 10.

450. július 28. 42 évesen )

408-450

(42 évig)

Szelíd, tudatos, könnyen uralható ember volt, hagyta, hogy kormányát rokonai és miniszterei irányítsák. Arcadius keleti császár (uralkodott 383–408) fiaként 402-ben társcsászárrá nevezték ki, és apja 408-ban bekövetkezett halála után Keletrómai Birodalom egyedüli uralkodója lett. Eleinte a tehetséges Anthemius praetorianus prefektus volt a fiatal Theodosius régense. Anthemius 414-ben felhagyott a régensiséggel, s a császár nővére, Pulcheria megkapta az augusta címet, és átvette a régensséget. Uralkodása alatt a kormány irányítása Theodosius kezében maradt.[2]
Marcianus(* 392/396

457. január 26. 61–65 évesen)

450-457

(7 évig)

Figyelemreméltó: Attilával szemben igen bátran viselkedett. Nemhogy az évi adót megtagadta, még III. Valentinianus nyugatrómai császárt is gyámolította az Attila ellen folytatott harcban.[3]
Nyugatrómai Birodalom Theodosius-dinasztiabeli császárai
Portré Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
Honorius(* 384. szeptember 9.

423. augusztus 15. 38 évesen)

395-423

(28 évig)

Negyedszázados uralkodása Róma történetének legkatasztrofálisabb időszakai közé tartozott. Uralma alatt több mint hétszáz év után először idegen seregek bevették Rómát, Britannia gyakorlatilag elszakadt a birodalomtól, és megindult a katonailag és gazdaságilag összeroppant Nyugatrómai Birodalom fél évszázados hanyatlása majd bukása.[4]
 III. Constantius(* 370 körül

421. szeptember 2.)

421

II. 8.-IX. 2.

(~ 2 hónapig)

Honorius társcsászára.
Ioannes

(† 425 májusa)

423-425

(2 évig)

Trónbitorló császár 423-tól 425-ig.
III. Valentinianus(* 419. július 2.

455. március 16.)

425-455

(29 év)

Apja Flavius Constantius patrícius volt, aki 421-ben III. Constantius néven társcsászárként uralkodott. Fia nevében 437-ig Galla Placidia kormányozta a birodalom nyugati felét, bár Aëtius hadvezér fokozatosan átvette tőle az irányítást. Valentinianus 437-ben feleségül vette II. Theodosius keletrómai császár lányát, s az élvezeteket hajszolta, míg Aëtius és Leó pápa kiadta a híres 17-es császári rendeletet.[5]
Petronius Maximus(* 396455. május 31. 59 évesen) 455

III. 17.    V. 31.

(2 hónap)

III. Valentinianus 455-ös meggyilkolása után a Theodosius-háznak nem volt férfi örököse, és egyetlen kiemelkedő hadvezér sem állt rendelkezésre, aki elfogadható utódot jelölhetett volna ki. A trón jövendőbeli birtokosáról ezért ellentétes vélemények alakultak ki. Egyes vezéri személyiségek egy bizonyos Maximianust támogattak, aki egy egyiptomi kereskedő fia és Aetius gazdasági intézője volt. Ha lett volna idő a keleti uralkodó, Marcianus megkérdezésére, akkor sokkal valószínűbb, hogy egy másik személyiséget, Majorianust (aki később császár lett) támogatta volna.[6]
Anthemius (* 420 körül

472. július 11. ~52 évesen)

467472

(5 év)

Marcianus bizánci császár veje volt, és Marcianus utódja, I. Leó bizánci császár nevezte ki nyugatrómai császárrá. Leónak az volt a célja, hogy Anthemius segítse őt az észak-afrikai vandálok ellen vezetett háborúkban.[7]
Olybrius

(* 430 körül † 472. november 2. ~42 évesen)

472

VII. 11.    XI. 2.

(~4 hónap)

472-ben Ricimer nevezi ki Anthemius meggyilkolása után. I. Leó kelet-római császár nem ismerte el nyugatrómai császárnak. 472. augusztusban meghalt Ricimer, akit fia, Gundobad követett a katonai vezetői székben. 472. november 2.-án Olybrius meghalt vízkórban.[8]

Tehát a Theodosius-dinasztiabeli uralkodók uralma alatt a Nyugatrómai Birodalom hanyatlott, míg a Keletrómai Birodalom virágzott.[forrás?]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Magyar Katolikus Lexikon > A > Arcadius. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. Theodosius II | Eastern Roman Empire, Constantinople, Law Code | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. július 24. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  3. Marcianus, | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  4. Flavius Honorius római császár (magyar nyelven). Google Arts & Culture. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  5. III. Valentinianus (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2005. október 12. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  6. Római Birodalom - Petronius Maximus (455). romaikor.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  7. . historia-cronologia.lapunk.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  8. Olybrius - Livius. www.livius.org. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)