Tervutasításos gazdaság
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A tervutasításos gazdaságban, röviden tervgazdaságban a vállalatok, és a termelési tényezők túlnyomó része az állam tulajdonában van. A vállalatoknak nincs önálló döntési lehetőségük a termelést illetően.
Főbb jellemzői[szerkesztés]
Az állam nem minden területen hatékony, viszont bizonyos területeken kimondottan az. Ilyenek az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a közművek és egyéb. Az állam felelős minden gazdasági döntésért, és ő irányítja a termelést utasításokkal (ukáz). Ezekben mindent szabályozással lát el: A tervgazdaságban szintén megfigyelhető egyfajta verseny, ez azonban a „legjobb” tervezet megszerzésére irányul. A tervek megszabják ugyanis a foglalkoztatható munkaerő számát, a felhasználható alapanyagok mennyiségét, stb.
Története[szerkesztés]
Szívásos gazdaság[szerkesztés]
A tervgazdasággal többnyire „szívásos” piac társul. A szívásos gazdaság (hiánygazdaság) lényege, hogy mindig kevesebb áru van, mint amennyit a fizetőképes kereslet szeretne.
Mindig van egy állandóan jelentkező, enyhe hiány az árukészletben, és ez a hiány „szívja” maga után az árakat felfelé.
Források[szerkesztés]
- Kurtán Lajos: Piacgazdaságtan (Eötvös Kiadó, 2001., 2007.)