Temür Kutlug kán
| Temür Kutlug | |
| Arany Horda | |
| Uralkodási ideje | |
| 1395 – 1399 | |
| Elődje | Toktamis kán |
| Utódja | Sadibég kán |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1370 |
| Elhunyt | 1399 Sarai Berke |
| Édesapja | ?Temür Malik kán |
| Gyermekei | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Temür Kutlug vagy Timur Kutlug (meghalt: 1399) az Arany Horda kánja.
Temür Kutlug az Arany Horda két részét, a Fehér és Kék Hordát egyesítő Urusz kánnak volt az unokaöccse (vagy más források szerint az unokája és Temür Malik kán fia). Miután Timur Lenk 1395-ben megdöntötte Toktamis kán uralmát a kánságban, helyére a fiatal Temür Kutlugot nevezték ki, de a tényleges hatalom Edögej emír kezében volt. Toktamis nem adta fel a reményt, hogy visszaszerezhesse a trónt és a litván nagyfejedelemnél, Vitoldnál keresett menedéket.
1399-ben Temür Kutlug követelte a nagyfejedelemtől Toktamis kiadását, amit az megtagadott. Mindkét fél összegyűjtötte seregeit, amik aztán a Kijevi fejedelemség területén, a Vorszkla folyónál találkoztak. Vitold igen nagy hadsereget gyűjtött össze, melyben a litvánokon kívül lengyelek, oroszok, románok, tatárok, sőt még teuton lovagok is képviseltették magukat; ezenkívül nagy reményeket fűzött a tüzérségéhez, amit addig a keleti csatamezőkön kevéssé használtak. A krónika szerint a fiatal és tapasztalatlan Temür Kutlug megijedt az ellenség túlerejétől és a tárgyalásokon abba is beleegyezett, hogy adót fizessen a litván fejedelemnek és apjának nevezze őt. Ám a vérszemet kapott Vitold azt is követelte, hogy az Arany Horda területén vert pénzeken az ő neve is szerepeljen, mire az ifjú kán három nap gondolkodási időt kért. Időközben megérkeztek Edögej csapatai is. Az újabb tárgyaláson Edögej azt mondta: "Vitéz fejedelem! A mi királyunk joggal nevezett téged az apjának, hiszen te vagy az idősebb; de mivel ifjabb vagy mint én, arra kérlek tétesd rá az arcképemet Litvánia pénzeire". A feldühödött Vitold parancsot adott a harcra. A tatárok színlelt visszavonulással kicsalogatták a litvánokat szekértáborukból, majd a szárnyakon megkerülve hátbatámadták őket. A nagyfejedelem elmenekült, emberei nagy részét levágták. A tatárok azután egészen Luckig végigpusztították Litvániát. Toktamis sikeresen elmenekült és az Urálon túl, a Szibériai kánságban keresett támogatókat.
A győztes Temür Kutlug ezután már nem elégedett meg a báb szerepével és tényleges hatalmat kívánt, azért még ugyanebben az évben Edögej megölette és helyette öccsét, Sadibéget ültette a trónra.
Források[szerkesztés]
- Гумилев Л. Н. Древняя Русь и Великая степь.
- Howorth, Henry Hoyle. History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century. Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Тимур Кутлуг című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.