Tejesmálé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tejesmálé (románul: mălai cu lapte) a kukoricalepényhez hasonló, kukoricadarából tejjel, aludttejjel vagy vert tejjel (egy fajta savanyú tej) készített erdélyi sütemény, amely a magyar és a román konyhának egyaránt része.

A málé szó, amely általánosan elterjedt a székely, a kalotaszegi, a bánsági és bihari nyelvjárásban, a román mălai szó átvételével keletkezett. Ez eredetileg kölest jelentett, majd ahogy a kukorica átvette a köles helyén az étkezésben, módosult a szó jelentése is.[1][2][3]

A természetes bomlás folyamatából következően a kukoricalisztből kevert, melegben tartott tészta sütés után édesítőszer hozzáadása nélkül is édes ízű. Ezért a málé elterjedt sütemény volt a korábban luxuscikknek számító cukor elterjedése előtt is.[4]

A tejesmálé szerepel erdélyi népdalok szövegében, például a Csekelakán feljegyzett Apró kicsi tejesmálé[5] és a magyarózdi Kukorica, tejesmálé címűben,[6] illetve tánc közbeni kurjongatásokban[7]

Források[szerkesztés]

  1. Murádin László: Nyelvföldrajzi adatok a kukorica szókincséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi közlemények, XXXII. évf. 1. sz. (1988)
  2. Dr. Kós Károly: Népi földművelés a Mezőségben. Erdélyi magyar adatbank (Hozzáférés: 2015. jan. 11.)
  3. Málé. In Erdélyi magyar szótörténeti tár VIII. Gyűjt. és szerk. Szabó T. Attila, főszerk. Vámszer Márta. Budapest: Akadémiai; Bukarest: Kriterion. 1996. ISBN 9630565161  
  4. Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 9630512858  
  5. Magyar népdalok. Szerk. Ortutay Gyula. Budapest: Szépirodalmi. 1976. ISBN 9631504131  
  6. Horváth István: Magyarózdi toronyalja. Kolozsvár: Dacia. 1971. 376. o.  
  7. Zsigmond József: Népi táncok, táncbéli szokások és táncszók a Felső-Maros menti Magyaron. www.sulinet.hu (Hozzáférés: 2015. jan. 11.)