Tapalpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tapalpa
Templo de la Inmaculada Concepción 2.JPG
Tapalpa címere
Tapalpa címere
Ország  Mexikó
Állam Jalisco
Régió Sur
Község Tapalpa
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 2040–2090 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Tapalpa (Mexikó)
Tapalpa
Tapalpa
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 56′ 42″, ny. h. 103° 45′ 29″Koordináták: é. sz. 19° 56′ 42″, ny. h. 103° 45′ 29″
Tapalpa (Jalisco)
Tapalpa
Tapalpa
Pozíció Jalisco térképén
Tapalpa honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tapalpa témájú médiaállományokat.

Tapalpa egy kisváros Mexikó Jalisco államának középső részén. 2010-ben lakossága meghaladta az 5700 főt.[1] Turisztikai értékei miatt a mexikói turisztikai ügynökségtől megkapta a Pueblo Mágico kitüntető címet.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A település nyugat-Mexikóban, Jalisco állam középpontjától kicsit délre helyezkedik el egy, a Vulkáni-kereszthegység hegyei között fekvő medencében, a tenger szintje felett valamivel több mint 2000 méter magasságban. Belterületén nagy magasságkülönbségek nincsenek, bár a terület északkelet felé emelkedik, körülötte pedig már több száz méteres relatív magasságú hegyek találhatók. A települést övező vidékeket szinte teljes egészében a mezőgazdaság hasznosítja, a hegyeket többnyire erdők, kisebb részben rétek, legelők borítják.[2]

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata meleg, de nem forró, nyáron és ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 28 °C-os hőséget, de a rekord csak a 37 °C-ot érte el. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,0 és a májusi 18,9 fok között váltakoznak, novembertől márciusig gyenge fagyok előfordulhatnak. Az évi átlagosan 904 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól októberig tartó 5 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség mintegy 80%-a.

Tapalpa éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 29,0 31,0 32,0 35,0 37,0 34,0 30,0 31,0 32,0 33,0 29,0 28,0 37,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 21,3 22,8 25,1 27,4 27,9 24,7 22,9 23,1 23,0 23,0 22,9 21,5 23,8
Átlaghőmérséklet (°C) 13,0 13,8 15,5 17,6 18,9 18,5 17,5 17,5 17,5 16,5 15,0 13,6 16,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 4,7 4,7 5,9 7,9 9,9 12,3 12,1 11,8 12,0 9,9 7,2 5,7 8,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −5,0 −6,0 −3,0 0,0 0,0 5,0 1,0 1,0 2,0 1,0 −2,0 −4,0 −6,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 34 14 10 14 55 177 167 136 141 100 36 21 904
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3]


Népesség[szerkesztés]

A település népessége a közelmúltban hol csökkent, hol nőtt:[1]

Év Lakosság
1990 4471
1995 5590
2000 5566
2005 5301
2010 5782

Története[szerkesztés]

Eredeti neve, a Tlapálpan a navatl nyelvből származik, és „színes föld”-et jelent.[4]

A spanyol gyarmatosítás előtt Tapalpa a Cuantoma által kormányzott tzaollani (sayulai) uradalomhoz tartozott, lakói otomi indiánok voltak. Fő istenük a karvaly formájában elképzelt vízisten, Atlquiahuitl volt. 1510-ben részt vettek a II. Tangoaxán által vezetett purepecsák ellen vívott salétromháborúban, amikor azok megpróbálták elfoglalni a zacoalcói uradalomhoz tartozó salétromos partokat. Acatláni vereségük után Cuantoma már megadásra készült, ám ekkor megjelent a colimai uralkodó egy erős sereggel, és kivívta a győzelmet, sőt, Cuantomát is igájába hajtotta, így Tapalpa a Colimai Királyság részévé vált.[4]

A spanyolok 1523 táján érkeztek meg a területre idősebb Alonso de Ávalos Saavedra vezetésével. A mai Tapalpától 3 km-re egy Atlacco nevű indián falut találtak, amelynek lakói harc nélkül megadták magukat. 1531–1532 táján kezdődött el a keresztény hittérítés, amelynek vezetői ferences atyák voltak, név szerint Martín de Jesús, Juan de Padilla, Miguel de Bolonia és Andrés de Córdoba. A tapalpai Páduai Szent Antal-templomot és a kolostort 1650-ben alapították. 1825-ben már önkormányzattal rendelkező falunak írták le, ettől az évtől kezdve közigazgatásilag Ataceóval és Apangóval együtt a 4. sayulai kantonhoz tartozott. Egy 1869. május 25-i rendelet már mint község említette Tapalpát, 1878. május 11-én pedig az 529. számú rendelet Villa rangra emelte a települést.[4]

Turizmus, látnivalók, kultúra[szerkesztés]

Utcakép

A környék szépsége (például a Valle de Enigmas nevű völgy) mellett több régi építészeti emlék is található a településen, például a 17. századi Szent Antal-templom és egy 19. századi papírgyár, amely a maga nemében az első volt egész Latin-Amerikában.[4] A település régi házai fehér falúak, vörös nyeregtetősek. Külön figyelmet érdemelnek a régi vízkutak (pilák), amelyeknek régi neveik mind a mai napig megmaradtak: létezik például kígyók kútja, bagoly kútja és kutya kútja is.[5]

A legjelentősebb rendezvények a márciusban vagy áprilisban tartott karnevál, valamint a december 4. és 12. között tartott Guadalupei Szűzanya-ünnep. A helyi kézművesek fő termékei a szőtt gyapjúruhák, takarók, sarapék, zsákok, huarache szandálok, fafaragások, bútorok és agyagtárgyak. A legnépszerűbb italok a rompope, a gyümölcsös puncs és a pulque.[4][5]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  2. INEGI – Tapalpa község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  3. SMN-adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  4. ^ a b c d e E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tapalpa község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  5. ^ a b Tapalpa Pueblo Mágico Jalisco (spanyol nyelven). Pueblés México. (Hozzáférés: 2017. május 10.)