Tapalpa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tapalpa
Templo de la Inmaculada Concepción 2.JPG
Tapalpa címere
Tapalpa címere
Ország Mexikó
Állam Jalisco
Régió Sur
Község Tapalpa
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2040–2090 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Tapalpa (Mexikó)
Tapalpa
Tapalpa
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 56′ 42″, ny. h. 103° 45′ 29″Koordináták: é. sz. 19° 56′ 42″, ny. h. 103° 45′ 29″
Tapalpa (Jalisco)
Tapalpa
Tapalpa
Pozíció Jalisco térképén
Tapalpa honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tapalpa témájú médiaállományokat.

Tapalpa egy kisváros Mexikó Jalisco államának középső részén. 2010-ben lakossága meghaladta az 5700 főt.[1] Turisztikai értékei miatt a mexikói turisztikai ügynökségtől megkapta a Pueblo Mágico kitüntető címet.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A település nyugat-Mexikóban, Jalisco állam középpontjától kicsit délre helyezkedik el egy, a Vulkáni-kereszthegység hegyei között fekvő medencében, a tenger szintje felett valamivel több mint 2000 méter magasságban. Belterületén nagy magasságkülönbségek nincsenek, bár a terület északkelet felé emelkedik, körülötte pedig már több száz méteres relatív magasságú hegyek találhatók. A települést övező vidékeket szinte teljes egészében a mezőgazdaság hasznosítja, a hegyeket többnyire erdők, kisebb részben rétek, legelők borítják.[2]

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata meleg, de nem forró, nyáron és ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 28 °C-os hőséget, de a rekord csak a 37 °C-ot érte el. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,0 és a májusi 18,9 fok között váltakoznak, novembertől márciusig gyenge fagyok előfordulhatnak. Az évi átlagosan 904 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól októberig tartó 5 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség mintegy 80%-a.

Tapalpa éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 29,0 31,0 32,0 35,0 37,0 34,0 30,0 31,0 32,0 33,0 29,0 28,0 37,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 21,3 22,8 25,1 27,4 27,9 24,7 22,9 23,1 23,0 23,0 22,9 21,5 23,8
Átlaghőmérséklet (°C) 13,0 13,8 15,5 17,6 18,9 18,5 17,5 17,5 17,5 16,5 15,0 13,6 16,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 4,7 4,7 5,9 7,9 9,9 12,3 12,1 11,8 12,0 9,9 7,2 5,7 8,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −5,0 −6,0 −3,0 0,0 0,0 5,0 1,0 1,0 2,0 1,0 −2,0 −4,0 −6,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 34 14 10 14 55 177 167 136 141 100 36 21 904
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3]


Népesség[szerkesztés]

A település népessége a közelmúltban hol csökkent, hol nőtt:[1]

Év Lakosság
1990 4471
1995 5590
2000 5566
2005 5301
2010 5782

Története[szerkesztés]

Eredeti neve, a Tlapálpan a navatl nyelvből származik, és „színes föld”-et jelent.[4]

A spanyol gyarmatosítás előtt Tapalpa a Cuantoma által kormányzott tzaollani (sayulai) uradalomhoz tartozott, lakói otomi indiánok voltak. Fő istenük a karvaly formájában elképzelt vízisten, Atlquiahuitl volt. 1510-ben részt vettek a II. Tangoaxán által vezetett purepecsák ellen vívott salétromháborúban, amikor azok megpróbálták elfoglalni a zacoalcói uradalomhoz tartozó salétromos partokat. Acatláni vereségük után Cuantoma már megadásra készült, ám ekkor megjelent a colimai uralkodó egy erős sereggel, és kivívta a győzelmet, sőt, Cuantomát is igájába hajtotta, így Tapalpa a Colimai Királyság részévé vált.[4]

A spanyolok 1523 táján érkeztek meg a területre idősebb Alonso de Ávalos Saavedra vezetésével. A mai Tapalpától 3 km-re egy Atlacco nevű indián falut találtak, amelynek lakói harc nélkül megadták magukat. 1531–1532 táján kezdődött el a keresztény hittérítés, amelynek vezetői ferences atyák voltak, név szerint Martín de Jesús, Juan de Padilla, Miguel de Bolonia és Andrés de Córdoba. A tapalpai Páduai Szent Antal-templomot és a kolostort 1650-ben alapították. 1825-ben már önkormányzattal rendelkező falunak írták le, ettől az évtől kezdve közigazgatásilag Ataceóval és Apangóval együtt a 4. sayulai kantonhoz tartozott. Egy 1869. május 25-i rendelet már mint község említette Tapalpát, 1878. május 11-én pedig az 529. számú rendelet Villa rangra emelte a települést.[4]

Turizmus, látnivalók, kultúra[szerkesztés]

Utcakép

A környék szépsége (például a Valle de Enigmas nevű völgy) mellett több régi építészeti emlék is található a településen, például a 17. századi Szent Antal-templom és egy 19. századi papírgyár, amely a maga nemében az első volt egész Latin-Amerikában.[4] A település régi házai fehér falúak, vörös nyeregtetősek. Külön figyelmet érdemelnek a régi vízkutak (pilák), amelyeknek régi neveik mind a mai napig megmaradtak: létezik például kígyók kútja, bagoly kútja és kutya kútja is.[5]

A legjelentősebb rendezvények a márciusban vagy áprilisban tartott karnevál, valamint a december 4. és 12. között tartott Guadalupei Szűzanya-ünnep. A helyi kézművesek fő termékei a szőtt gyapjúruhák, takarók, sarapék, zsákok, huarache szandálok, fafaragások, bútorok és agyagtárgyak. A legnépszerűbb italok a rompope, a gyümölcsös puncs és a pulque.[4][5]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  2. INEGI – Tapalpa község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  3. SMN-adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  4. ^ a b c d e E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tapalpa község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  5. ^ a b Tapalpa Pueblo Mágico Jalisco (spanyol nyelven). Pueblés México. (Hozzáférés: 2017. május 10.)