Tallium-azid
| Tallium-azid | |||
| |||
| Más nevek | tallium-azid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| PubChem | 22764821 | ||
| ChemSpider | 15368504 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | GMUSFHMEMWCQIE-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | TlN3 | ||
| Moláris tömeg | 246,4035 | ||
| Megjelenés | sárgásbarna színű | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | tetragonális, tI16[1] | ||
| Tércsoport | I4/mcm, No. 140 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A tallium-azid egy sárgásbarna színű, vízben rosszul oldódó, szilárd kristályos anyag. Képlete TlN3. Habár nem annyira érzékeny ütésre vagy súrlódásra, mint az ólom-azid, de láng vagy szikra hatására könnyen felrobbanhat. Biztonságos tárolása száraz nem fém konténert igényel.
Előállítása[szerkesztés]
Tallium-szulfátot oldanak vízben majd az oldathoz nátrium-azidot adnak. A tallium-azid kicsapódik, a hozam mélyhűtőben való hűtéssel maximalizálható:
Biztonság[szerkesztés]
A talliumvegyületek mérgezőek, el kell kerülni por vagy gáz belégzését.
Források[szerkesztés]
- ↑ Mauer F.A., Hubbard C.R., Hahn T.A. (1973). „Thermal expansion and low temperature phase transition of thallous azide”. J. Chem. Phys. 59 (7), 3770–3776. o. DOI:10.1063/1.1680549.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Thallium azide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
