Tablá

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tablá

A tablá (urdu: تبلہ, hindi: तबला, tablā) egy elterjedt indiai membranofon hangszer, amit klasszikus, könnyű- és vallásos zenében használnak Dél-Ázsiában, a klasszikus hindusztáni zene része. A hangszer két eltérő méretű és hangszínű dobból áll. A tablá elnevezés az arab طبلة = ’dob’ szóból ered.

Története[szerkesztés]

A hangszer története néha éles vitákat kavar. Leggyakrabban Amir Khuszró 13. századi indiai költőt tekintik a tablá feltalálójának. Zenei írásaiban azonban sehol sem említi meg a dobot (sem a szitárt).

I.e. 200-ból származó faragvány a Bhaja barlangokból (Mahárástra állam, India), amely egy tablán játszó nőt és egy táncost ábrázol

Más történészek a tablát több évezredes hangszernek tartják, ezt csak ikonográfiai elemzésekre alapozzák. Megbízható történelmi bizonyítékok alapján a hangszer kialakulása a 18. századra tehető, az első dokumentált tablá-játékos a delhi Ustad Siddar Khan volt.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Tabla
A Wikimédia Commons tartalmaz Tablá témájú médiaállományokat.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap