TRIAC
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d1/Triac.svg/120px-Triac.svg.png)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/23/TRIAC_%28smial%29.jpg/220px-TRIAC_%28smial%29.jpg)
A TRIAC (TRIode for Alternating Current) egy ötrétegű félvezető áramköri elem, amely modellezhető két egymással antiparalel kapcsolt tirisztorral. Váltakozó áramon nagy teljesítményű fogyasztó be- és kikapcsolására használják. A szinuszos jel nullátmenetekor (áramfolyástól mentes pillanat) kikapcsol, így minden periódusban eldönthető, hogy bekapcsoljon vagy sem. A szinusz periódusa közben nincs mód a kikapcsolására. Ha erre mégis igény mutatkozna, IGBT-t célszerű alkalmazni.
További érdekessége, hogy ha a begyújtás nem a szinuszjel elején történik, hanem a jel közben, teljesítményszabályozó vagy lágyindító készíthető vele.
Előnye: minimális disszipációval lehet számolni alkalmazása során, hiszen vagy szakadás állapotában van, vagy teljesen bekapcsolt állapotban, amikor a nagy átfolyó áram mellett is csak 1,5 V körüli feszültség esik rajta. Így csak kismértékű hűtést igényel, jó hatásfokú félvezetőalapú kapcsolóelem.
Felépítése és működése
[szerkesztés]![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/32/Trix.svg/220px-Trix.svg.png)
A triac áram-feszültség jelleggörbéi
[szerkesztés]A triac alkalmazása
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kovács Csongor: Elektronika, General Press Kiadó, Budapest, 2000.
- Kovács Csongor: Elektronikus áramkörök, General Press Kiadó, Budapest.