Társadalmi cselekvés

A társadalmi cselekvés olyan cselekvés, amely a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva és azokhoz igazodik. E felfogás összhangban van Weber klasszikus meghatározásával, amely szerint "Társadalmi cselekvésnek (...) az olyan cselekvést nevezzük, amely a cselekvő vagy a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva, és menetében mások viselkedéséhez igazodik."

Más megfogalmazásban a társadalmi cselekvés olyan cselekvés, amely mások múltbeli, jelenbeli vagy a jövőben várható viselkedéséhez igazodik. (I.m.:51) Egyes szerzők a társadalmi cselekvés fogalmának meghatározásában csak a cselekvések másokra gyakorolt tényleges hatásait veszik figyelembe. Mások szerint a társadalmi cselekvés motívumai eleve magukban foglalják a másokra való ráhatást, illetve a másokhoz való igazodást.

A társadalmi cselekvés nem azonos többek egyforma cselekvésével. Pl. Ha elkezd esni az eső, és az utcán sokan egyszerre nyitják ki az esernyőjüket, akkor az egyes ember cselekvése (rendszerint) nem a másik ember cselekvéséhez igazodik, hanem mindnyájuk cselekvését egyformán a nedvesség elleni védekezés igénye befolyásolja.

A társadalmi cselekvés értelmezései és fogalma

A társadalmi cselekvés fogalmának értelmezései

A legáltalánosabban elfogadott értelmében a társadalmi cselekvés az a cselekvés, amely másokhoz igazodik és hat más egyénre vagy csoportra.

Habermas a társadalmi cselekvés négy alapvető felfogását külön­bözteti meg: a célszerű, illetve a stratégiai cselekvés, anoravezérelt cselekvés, a dramaturgiai cselekvés és a kommunikatív cselekvés felfogását. A célszerű vagy stratégiai cselekvésfogalom­ra építenek a racionalista szemléletmódot képviselő elméletek. A normativista elméletek főleg a normavezérelt cselekvés fogalmára építenek, de e szemléletmódon belül alakult ki a dramaturgiai és a kommunikatív cselekvésfelfogás is.

A közösségi és a társadalmi cselekvés fogalma

• A közösségi cselekvés a közösségi intézmény vagy közösségi erkölcs érvényességi körében az értékmotivált cselekvés.
• Társadalmi cselekvésnek nevezzük azt a cselekvést, amely intézmény által meghatározott, és a szubjektum számára a szükségletkielégítés eszközét vagy feltételét képezi. A társadalmi cselekvés két fő típusa az érdekmotivált és a társadalmi kényszermotivált cselekvés.
• Társadalmi magatartásnak nevezzük az egy átfogó motívum által vezérelt, egymáshoz kapcsolódó és/vagy bizonyos körülmények között rendszeresen ismétlődő társadalmi cselekvések rendszerét.

A társadalmi cselekvés típusai

A tipizálásnak leginkább szempontjait különböztetjük meg. Ezek közül az elsődleges, hogy milyen módon járul hozzá a szükségletkielégítéshez. Ez ugyanis vezethet a szubjektum közvetlen kielégüléséhez, de közvetett következményeivel is szolgálhatja azt. Fontos szegmens a cselekvési hozadék és a szükségletkielégítés összetevője. Ezek elegyéből jöhetnek létre a szükségletmotivált cselekvés (természetes vagy értékmotivált), az instrumentális cselekvés (technikai vagy érdekmotivált), a közvetlen kényszermotivált cselekvés és a társadalmi kényszermotivált cselekvés kategóriák. Most nézzük meg bővebben, mit is rejtenek pontosan a kategóriák Farkas Zoltán értekezése nyomán.

"Szükségletmotivált cselekvésnek nevezzük a szükséglet tárgyát képező cselekvést. E cselekvés tehát a cselekvés közvetlen hozama révén, közvetlenül az emberi szervezeten belül megvalósuló következményeivel, és újabb cselekvés közbeiktatása nélkül szolgálja az adott szükséglet kielégítését." Itt fontos különbséget tennünk a természetes szükségletmotivált és az értékmotivált cselekvés között, hiszen utóbbinál az egyént személyes értékei vezérlik, mely egyben szükségletmotivált is.

"Instrumentális cselekvésnek nevezzük a szükségletkielégítés eszközét képező cselekvést, amely tehát a cselekvés közvetett hozama révén, újabb cselekvés vagy cselekvések áttételén keresztül szolgálhatja valamilyen szükséglet kielégítését. Az instrumentális cselekvéseken belül különbséget teszünk a technikai cselekvések és az érdekmotivált cselekvések között." Jelen kategória is két részre oszlik, hiszen a cselekvés lehet érdekmotivált vagy technikai.

"A kényszermotivált cselekvés a szükséglet negatív tárgyát, vagy a szükségletkielégítés negatív feltételét képező, negatív hozadékú cselekvés, amelynek motívuma a várható negatív szankciók, és/vagy összességükben a negatív következmények minimalizálására irányul. A közvetlen kényszermotivált cselekvés motívuma olyan szankciók minimalizálására irányul, amelyek a testi szükségletek negatív tárgyait képezik, tehát amelyek közvetlenül a testi szükségletek tárgyait érintik, illetve érintenék negatívan. Míg a társadalmi kényszermotivált cselekvés motívuma olyan szankciók minimalizálására irányul, amelyeket intézmények határoznak meg, és amelyek a szükségletkielégítés negatív feltételeit képezik, tehát amelyek a szükségletkielégítés eszközeit vagy feltételeit érintik, illetve érintenék negatívan."

A társadalmi cselekvések meghatározottsága

A társadalmi cselekvések meghatározó tényezői

• A társadalmi cselekvéseket végső soron a társadalmi intézmények határozzák meg azáltal, hogy egyrészt meghatározzák a cselekvések általános társadalmi motívumát, másrészt meghatározzák a társadalmi cselekvési szituációt.
• A társadalmi cselekvések általános motívuma a szükségletkielégítés társadalmi előfeltételeinek a megszerzésére vagy megőrzésére irányul, és általános formában valamilyen érdeket vagy társadalmi kényszert fejez ki.
• A társadalmi cselekvési szituáció intézmények által létrehozott, és a szükségletkielégítés eszközeit és/vagy feltételeit képező cselekvési lehetőségekből és képességekből épül fel.
• A társadalmi cselekvési szituáció meghatározza az alternatívákat, az általános társadalmi motívum és az alternatívák meghatározzák a cselekvések aktuális motívumait, végül az aktuális motívumok közvetlenül motiválják a cselekvéseket.
• A társadalmi intézmények tehát nem közvetlenül, hanem alapvetően a cselekvési szituációt alkotó cselekvési lehetőségek és képességek mint érdekek és erők meghatározásán keresztül határozzák meg az egyének és csoportok társadalmi cselekvéseit, illetve társadalmi magatartását.

Források

• M. Weber: A társadalmi cselekvés fogalma (részlet) (GT, 51–60.)
• Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértõ szociológia alapvonalai. 1. Szociológiai kategóriatan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1987. 37-80. o.
• Farkas Zoltán: Szociológiaelmélet előadásvázlat (5.) szociológusok számára, 2005/2006. (10. oldal)
• Farkas Zoltán: A RACIONÁLIS CSELEKVÉS,A TÁRSADALMI CSELEKVÉS ÉS KÖLCSÖNHATÁS (Társadalomelmélet 5., Miskolci Egyetem, 2006)

Kapcsolódó szócikkek

• Jürgen Habermas
• Max Weber