Szurcsik János
Megjelenés
Szurcsik János | |
Született | 1931. május 10. (93 éves)[1] Hercegszántó |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Szurcsik József |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái | Magyar Képzőművészeti Főiskola (1950–1956) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szurcsik János (Hercegszántó, 1931. május 10. –) magyar festő.
Életpályája[szerkesztés]
Először Rudnay Gyula szabadiskolájában tanult. 1949-ben Derkovits-kollégista lett. 1950-től 1956-ig a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt, ahol Fónyi Géza és Domanovszky Endre voltak a mesterei. 1957 és 1960 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1975 és 1990 között a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanított.
Művészi stílusa[szerkesztés]
A 20. századi magyar festészetnek a Nyolcak csoportjával nduló konstruktív- expresszív vonulatának képviselője. Az utóbbi években a korábbi monumentális, drámai kompozíciókkal szemben inkább tájakat, intimebb környezetet ábrázol.
Egyéni kiállításai[szerkesztés]
- Miskolc, Hódmezővásárhely, Műcsarnok, Szombathely, Moszkva, Kőszeg, Baja).
Díjai[szerkesztés]
- Ezüstérem a Római Ösztöndíjasok Kiállításán (1960, Kaszakalapáló című festményével)
- Munkácsy Mihály-díj (1963)
- SZOT-díj (1973)
- Érdemes művész (1976)
Főbb művei[szerkesztés]
- Történelem (pannó, Nagybátony, 1968)
- Hétköznapok - ünnepnapok (freskó, Baja, Városháza)
Olajképek[szerkesztés]
- Kapáló asszonyok
- Vihar
- Pihenő asszonyok
- Gondban
- Halottak napja
Gobelinek[szerkesztés]
- Földosztás
- Dózsa
- Magvetők
Családja[szerkesztés]
1954-ben vette feleségül Sárkány Annát. Két fia van (Szurcsik János, ifj. 1956-ban, Szurcsik József 1959-ben született).
Irodalom[szerkesztés]
- Aradi Nóra: Szurcsik János (1974)
Források[szerkesztés]
- Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda (Biográf, Budapest)
- ↑ János Szurcsik, https://www.degruyter.com/view/AKL/_00519219